Elkezdődött az antibiotikum-apokalipszis?
Elkezdődött az antibiotikumok utáni korszak: a baktériumok eddig nem rendelkeztek horizontális géntranszfer révén átadható rezisztenciával a polimixin antibiotikumok ellen, most ez az utolsó védvár is ledőlt.
A polimixin-rezisztencia eddig csak elvétve fordult elő, mivel csak kromoszómális mutáció révén tudott kialakulni. Most viszont, mint arról a The Lancet Infectious Diseases beszámol - Emergence of plasmid-mediated colistin resistance mechanism MCR-1 in animals and human beings in China: a microbiological and molecular biological study -, kutatók Kínában egy rutin állattenyésztési ellenőrzés kapcsán olyan Escherichia coli törzseket fedeztek fel, amelyek plazmidokkal – azaz igen gyorsan - képesek átadni a polimixin antibiotikumok elleni rezisztencia-géneket.
A BBC tudósítása szerint a polimixin antibiotikumok jelentették a Gram negatív kórokozók elleni utolsó védvárat, mivel ez volt az utolsó antibiotikum-család, ami ellen még nem fejlesztettek ki horizontális géntranszferrel átadható rezisztenciát a baktériumok. Márpedig ha kialakul a horizontális géntranszferrel átadható rezisztencia, az igen gyorsan el tud terjedni az egyéb fajtájú baktériumok között is az egész világon.
Kínában, egy sertésfarmon végrehajtott, antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos rutin ellenőrzés során arra lettek figyelmesek, hogy óriási mértékben megnövekedett a colistin-rezisztencia az állatokból vett E. coli-mintákban. Ezt követően a szakemberek egy olyan E. coli-törzset izoláltak egy emberi fogyasztásra nevelt disznóból, amelyik képes volt átadni a colistin-rezisztenciát más törzsbe tartozó baktériumoknak. Ez felkeltette a szakemberek gyanúját, és kiderült, hogy az új mutáció révén kialakult rezisztencia-gén a gyanúnak megfelelően valóban plazmidok révén terjed. A Lancet-tanulmány szerint a megvizsgált állatok ötödének szervezetében mutattak ki rezisztens baktériumokat, míg az állatfarmról származó nyershús-minták 15%-ában, sőt már 16 olyan emberi megbetegedést is találtak a környéken, amelyért colistin-rezisztens törzsek a felelősek. A bizonyítékok szerint a rezisztencia már Laoszba és Malajziába is átterjedt. A vizsgálatban közreműködő Timothy Walsh, a University of Cardiff infektológusa szerint minden kulcs-szereplő felsorakozott, és kezdődik az antibiotikumok utáni korszak.
A felfedezésről a BBC-nek is beszámoló kutatók – Yi-Yun Liu és munkatársai – kifejtették: a rezisztencia igen hamar elterjedhet világszerte, aminek következtében kezelhetetlen fertőzések alakulhatnak ki. Az antibiotikus apokalipszis a középkorba vetheti vissza a medicinát, amikoris eddig kordában tartott fertőző betegségek újra sok emberéletet követelhetnek, és veszélybe kerülhet az antibiotikumoktól függő sebészet és onkológia is. Nem az a kérdés, teszik hozzá, hogy elterjed-e globálisan a rezisztencia-gén, hanem az, hogy mikorra, és milyen más rezisztencia-génekkel társul ennek során a colistin-rezisztenciáért felelős plazmid. Amikor teljessé válik e folyamat, semmilyen eszközünk nem lesz pl. a súlyos E. coli-fertőzésben szenvedők kezelésére. A The Lancet kommentárja szerint a colistin-rezisztens törzsek kialakulásának súlyos következményei lesznek: ha nem történik valamilyen alapvető változás, az orvosok hamarosan egyre több betegnek lesznek kénytelenek azt mondani, hogy nincs semmilyen eszköz a fertőzésük gyógyítására.
A kutatók azt is elmondták, hogy a colistin-rezisztencia minden valószínűség szerint azért tudott kialakulni, mivel az antibiotikumot óriási mennyiségben használják az állatfarmokon. A kutatók most azt szorgalmazzák, hogy a kínai kormány tiltsa be a colistin használatát az állattenyésztésben, illetve mások azért kampányolnak (Antibiotic Action), hogy sehol a világon ne lehessen olyan antibiotikumokat adni állatoknak, amiket a humán gyógyászatban is használnak.
A remények szerint antibiotikum-kombinációk használatával el lehet odázni a poszt-antibiotikus kor beköszöntét, illetve az is elképzelhető, hogy végre új antibiotikumokat is ki tud fejleszteni az emberiség. Legutóbb három évtizede fogadtak be új antibiotikumot a gyógyászatba, azonban a közelmúltban új eszközöket fejlesztettek ki, amelyek révén a kutatók elképzelései szerint az eddig tenyészthetetlen talajbaktériumok majdnem fele szaporíthatóvá válik laboratóriumi körülmények között, így antibiotikumaik kinyerhetők. Már van is egy perspektivikus molekula, a teixobactin (Losee Ling és munkatársai: A new antibiotic kills pathogens without detectable resistance; Nature).
