Elhozza a reformot a koronavírus az egészségügyben?

Idén, az év első kormányülésén az egészségügyről tárgyalt a kormány. Azóta a koronavírus-járvány miatt nagyot fordult a világ az egészségügyben, írja a lap.

Egy merész és a járvány jelen fázisában egyelőre felesleges sebességű és mértékű politikai húzás a kormány részéről – értékelte a hvg.hu-nak az elmúlt hetek egészségügyi történéseit Rékassy Balázs egészségügyi menedzser. „Lehet, hogy a miniszterelnököt matematikai számításokkal úgy informálták, hogy 8 ezer feletti lélegeztetőgépre és 30 ezer feletti ágyra is szükségünk lehet, de reálisabb lenne egy fokozatos felszabadítási terv. Lehet, hogy úgy gondolják, ha már belekezdtünk ebbe a nagy mértékű ágyfelszabadításba, akkor használjuk fel az egészet egy modernizációra. Azt mondták, oké, mikor, ha nem most hozzuk létre a szükséges háttérintézményeket, hiszen ezeknek az ágyaknak a nagy része úgyis vattaágy volt."

Rékassy Balázs szerint a közelmúltban történt eseményeknek három oka lehet:

1. A kormány elszámolta magát a szükséges üres ágyakkal kapcsolatban: alultervezni nem mert, annak ugyanis komoly következményei lehetnek, ellátatlanul maradhatnak covidos emberek, ami politikailag és erkölcsileg nehezen vállalható. Ezért inkább felültervezett, mert az még mindig kisebb gonddal jár, noha a járulékos veszteségeket, hogy hány egyéb súlyos betegségben szenvedő ember nem, vagy később kap ellátást, nem mérlegelte a kabinet.
2. Nem ismerjük azokat a számokat, amelyekkel Orbán Viktor és csapata számol, lehet, hogy egyszerűen rosszul számoltak, vagy rosszul értelmezték a szakmai előrejelzéseket a politikusok.
3. Szakemberek régóta mondják, a kelleténél több kórházi ágy van Magyarországon, most a kormány is belátta, hogy pont ideje ezek számát csökkenteni (de hogy alternatív ellátási formákat kell először megerősíteni, ezt már nem hallotta meg semelyik döntéshozó).

Mihályi Péter közgazdász is úgy látja, az ágyak jelentős részén – békeidőben – szociális betegek fekszenek. „Most az lenne a korrekt viselkedés, ha azt mondaná a kormány, kérem szépen, 5636 beteget küldünk haza, ebből nyakunkat tesszük rá, legalább a hatvan százalék teljesen feleslegesen volt a kórházban” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kabinet még utólag sem mondott konkrét számot.

Rékassy Balázs szerint a kórházi ágyakat csak abban az esetben lehetne csökkenteni, ha a jelenleginél jobban működik az alap-, a járóbeteg-, az otthon- és a krónikus betegápolás. És azzal is kezdeni kellene valamit, hogy az egész rendszer alulfinanszírozott. "Ha racionalizálnák és rendbe raknák a finanszírozást, helyes és jó érdekeltségi rendszert teremtve, és megfizetve a fenti szolgáltatásokat, érdekelté tennénk a háziorvost, a járóbetegrendelőt, hogy azt a pácienst, akit csak lehet, saját hatásköreikben menedzseljenek, egy ápolói, gondozói szakértői csapatot mozgatva, felkészülten, abban az esetben bő egyharmadát a kórházi ágyaknak meg lehetne szüntetni – mondta Rékassy, aki szerint így 22-23 ezer ágyra nem lenne szükség a kórházakban.

Ehhez képest 2010 és 2018 között háromezerrel csökkent a kórházi ágyak száma Magyarországon: 71 ezer 216-ról 68 ezer 112-re. Arról továbbra sem tudni, hogy a kormány tervez-e ágyszám-csökkentést. Gulyás Gergely Miniszterelnökéget vezető miniszter egy újságírói kérdésre a Kormányinfón azt válaszolta, hogy az ágycsökkentés nem politikai, hanem szakmai kérdés. Ahol alacsony a kihasználtság, ott indokolt lehet a csökkentés. A válság azt mutatja meg, hogy át kell gondolni az egészségügyi finanszírozási rendszert – jelentette a tárcavezető, hozzátéve, hogy a vitákat a járvány után folytatják le.

Ha fogadnom kéne egy londoni bukmékerirodában, akkor azt mondanám, biztos, hogy nem lesz egészségügyi reform – jelentette ki a hvg.hu-nak Mihályi Péter. Mihályi úgy látja, ha vége a járványnak, a magyar egészségügyben minden marad a régiben. A járvány váratlan tanulsága az, hogy az a szociális ellátórendszer, amelyben 80 ezer embert gondozunk ápolási otthonokban, nemcsak drága, de roppant kockázatos megoldás.

A teljes cikk a hvg.hu-n