Demonstrációra készülnek a szakdolgozók
A kamarai tagok egy felmérés során nagy többséggel hatalmazták fel a MESZK elnökségét egy országos demonstráció megszervezésére.
Két nappal ezelőtt zárult le az a felmérés, amelynek eredményeiről elsőként lapunkat tájékoztatta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Mint azt korábban már megírtuk, a szervezet országos elnöksége – a szolgálati jogviszonyról szóló törvény nyomán kialakult helyzet miatt – indokoltnak tartotta, hogy a szakdolgozói társadalom demonstrációval is kifejezze tiltakozását a döntéshozók felé, ehhez kértek megerősítést a tagságtól. Az anonim kérdőívek kitöltésére öt nap állt rendelkezésre.
A válaszadó egészségügyi szakdolgozók 77,8 százaléka (7325 fő) felhatalmazta a kamarát az országos demonstráció megszervezésére – derül ki a felmérés eredményeiből, amelyben 9421 egészségügyi szakdolgozó válaszait dolgozták fel.
Csökkent az alapilletménye a válaszadók 16,4 százalékának 2021. március 1-jét követően, ennek oka a megváltozott munkaköri besorolás – derül ki az adatokból. További keresetcsökkenést jelentett az ügyeleti díjak és műszakpótlékok százalékos csökkenése. Jelentős azoknak a szakdolgozóknak a köre is, akik a kollektív szerződés egyoldalú felmondásával a pénzbeli és természetbeni juttatásoktól estek el.
Pályaelhagyási szándékát jelezte a felmérésben résztvevők 17,2 százaléka (1623 fő), még az idén, vagy a közeljövőben. Jelentős a felmondással kapcsolatban várakozó állásponton lévők száma, ők a kérdőívet kitöltők 45 százalékát (4265 fő) teszik ki. E két csoportba tartozók 39,9 százaléka (1557 fő) véglegesen elhagyná az egészségügyet, tovább mélytve a szakdolgozói területen tapasztalható humánerőforrás-válságot, ezáltal veszélyeztetve a biztonságos betegellátást.
A MESZK az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény életbelépését, illetve az orvosok bérrendezését követően szakdolgozói bérrendezést kértek a Belügyminiszterhez, az Emberi Erőforrások Miniszteréhez és az Országos Kórház-Főigazgatójához benyújtott javaslatukban, amelyre érdemi választ nem kaptak, a tíz napos, két év alatt kivehető pótszabadság pedig – a kamara álláspontja szerint – nem kellő mértékű ellentételezés a járvány időszakában a frontvonalon eltöltött szolgálat elismeréseként.
