Több ezren hagyhatják el az egészségügyet
A szakdolgozók több mint fele távozni készül az egészségügyből – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) frissen lezárt felméréséből, amit a Népszava idéz.
A mintegy 1200 válaszadó nyolc százaléka a nyugdíjazását, míg további 48 százaléka a felmondását tervezi, amint megszűnik a felmondási tilalom. A távozásukat tervezőknek kevesebb mint a fele maradna az egészségügyben. Ők vagy itthon egy másik állami vagy magánintézményben, esetleg külföldön vállalnának munkát. A többiek a pályát is elhagynák. A válaszadók további harmada azt jelezte, hogy még bizonytalan a maradását illetően, csupán szűk hatoduk tartana ki a munkahelye mellett.
"Az elmúlt hónapokban a szakszervezetet is sokan keresték, hogy szeretnének munkahelyet változtatni, hogyan lehetne elhagyni az ágazatot" – kommentálja a történteket Soós Adrianna, a FESZ elnöke. – Az okok között leggyakrabban az alacsony bért jelölték meg. Továbbá az új szolgálati jogviszony bevezetését említik, e jogszabály hátrányai a szakdolgozókat ugyanúgy sújtják, mint mindenkit, akit a hatály alá soroltak, miközben az előnyeiből, a gáláns béremelésből csak az orvosok részesültek.
A hátrányok közé sorolható továbbá, hogy csökkent a foglalkoztatás biztonsága. Sokkal könnyebben mondhat fel a munkáltató az egészségügyi dolgozónak, mint a korábbi közalkalmazotti foglalkoztatásuk alatt. A szolgálati feltételek megváltozása miatt sokan elestek például a jubileumi jutalomtól, és ez elég nagy elégedetlenséget okoz. Vannak olyanok is, akiknek a jogviszony megváltozásával csökkent a jövedelmük, annak ellenére, hogy ezt jogszabály tiltja. Természetesen voltak olyanok is, akik jobban jártak, mert a munkáltató magasabb pótlékokat állapított meg, mint az korábban volt, de az utóbbiak csak elenyésző kisebbségben vannak. A nagy többségnek nem változott a keresete, miközben a mellettük dolgozó orvosoknak 80-120 százalékkal nőtt a bére.
A távozásukat tervezők közül a legtöbben ezt a bérfeszültséget tartják elviselhetetlennek, a Covid-járványhullámok okozta kimerültséget mindössze csak öt százalékuk jelölte meg okként. Soós Adrianna szerint mostanra sokakat zavar az is, hogy a másodállások munkáltatói engedélyezésekor túl sok részletes, olykor a magánéletüket is firtató adatot kérnek. Sőt egy újabb jogszabály, a személyi nyilvántartásról szóló törvény néhány héttel ezelőtti hatálybalépésével már a közvetlen hozzátartozóikról is túl sok mindent kell közölniük, írja a lap.