Dank Magdolna adatokról, egyetemekről, háziorvosokról
Dank Madolna, az Országos Onkológiai Intézet nemrégiben kinevezett főigazgatója felvillantott néhány gondolatot egy csütörtöki konferencián. A PharmaOnline beszámolója.
Nekem nem elég, hogy a NEAK adatait látom, azok csak az ország összes onkológiai centrumának szakmai adataival együtt értelmezhetőek – jelentette ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján egy kerekasztal beszélgetés során Dank Magdolna, aki az OOI „két hét három napos” főigazgatójaként mutatkozott be, jelezve, hogy egyben a Semmelweis Egyetem professzora is maradt. Amellett, hogy szívesen venné, ha a csehországihoz hasonló szakmai regiszterek működnének Magyarországon is, úgy vélte, az OOI csak a négy egyetem háttértámogatásával válhat valódi komprehenzív rákcentrummá.
A háziorvosok az onkológiai ellátás alappillérei – fogalmazott a főigazgató, aki szerint az idős kollégáknak már megvan a kialakult rutinjuk, amin nehéz változtatni, de a fiatalok – ha megfelelő számú kreditpontot kínálnak nekik cserébe – szívesen vesznek részt az edukációban. Az OOI főigazgatója jelezte, hogy ilyen kreditpontos továbbképzés a Háziorvosok Onkológiai Kérdései című tanfolyam, amely online is elvégezhető.
A megelőzésről szólva elmondta, az átszűrtségről fals adataink vannak, mert méhnyak- és emlőszűrést a magánellátásban is igénybe vesznek a nők, ezek a vizsgálati eredmények pedig nem kerülnek be a központi rendszerbe. A tömegszűrések megtartása mellett az egyéni egészség és egészségtudatosság erősítésére meg kell találni a kellően erős kommunikációs eszközöket, akár a hozzátartozók megszólításával is. Rendkívül károsnak tartja az olyan „TikTok dokik” működését, akik tévhitek terjesztésével emberek százait riasztják el a szűrésektől.
A háziorvosok szűrésekben vállalt kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet Sándor János, a Debreceni Egyetem professzora, Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének vezetőségi tagja, emlékeztetve, hogy a Svájci-projektben 98-99 százalékos elérést biztosítottak ezen a téren a háziorvosok.
Rákstatisztika: nem is állunk annyira rosszu?
A nem megfelelő statisztikai számítások, az egyes országok eltérő rákregisztere és boncolási gyakorlata az oka annak a percepciónak, hogy kiugróan magas a daganatos betegségek előfordulása Magyarországon – derült ki Kiss Zoltán előadásából. Bár a Pécsi Tudományegyetem docense azt elismerte, hogy komoly a daganatos betegségteher hazánkban az Európai Unió országaihoz képest, de a HUN-CANCER EPI kutatás eredményei arra utalnak, hogy az OECD korábbi jelentéseiben közölt adatoknál jelentősen, 18 százalékkal alacsonyabb a rákos megbetegedések aránya itthon. A férfiak körében az incidencia megegyezik a kelet-európai országok átlagával.
A KSH és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatainak összevetése során kiderült, hogy a rákbetegek 14 százalékát post mortem diagnosztizálták. Míg a hazai boncolási arány 40 százalék feletti, Bulgáriában például csak tíz százalék – vázolta fel a kutató, megjegyezve, hogy az OECD legfrissebb jelentésében már felvetették, hogy ez az eltérés torzíthatja a statisztikát.
Masszív csökkenést tapasztaltak a dohányzással összefüggő rákbetegségek esetében egy évtized alatt, ami a hazai dohányzás elleni küzdelem sikerét igazolja – mondta Kiss Zoltán, aki arról is beszélt, hogy vizsgálataik során a ezeknek a daganatos betegségeknek az incidenciájában 3-4, míg a halálozásban 5 százalékos csökkenést detektáltak.
Vizsgálták az öt éves teljes túlélés adatait is. A 2011 és 2014 között diagnosztizált emlődaganatos nőknél 80 százalék feletti 5 éves túlélést detektáltak, ami megfelel a nyugat-európai trendeknek, azonban a méhnyakrák esetében nem sikerült felzárkózni ehhez. A vastagbéldaganatok esetében az öt éves túlélési arány 45, tüdődaganatosoknál pedig 27 százalék volt, a legrosszabb adatot az oesophagus-daganatok esetében tapasztalták, ahol mindössze a betegek 7 százaléka élt a diagnózist követően – zárta a kutató.
Támadás alatt az onkológia?
Nem állunk jól daganatos halálozásban, de javul a helyzet – csatlakozott a kutatóhoz Polgár Csaba onkológus, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) január 31-én menesztett főigazgatója, aki szerint azért is szerepelünk rendre rosszabb eredményekkel a statisztikákban, mert a hazai rákregiszter sokkal precízebb, mint más országokban.
A daganatos megbetegedések hazai incidenciája – a nemzetközi trendeknek megfelelően – 30 százalékos növekedést mutat, ugyanakkor a halálozás 10 százalékkal nőtt, ami azt igazolja, hogy a magyar onkológusok is hatékonyan gyógyítják a rákbetegeket. A volt főigazgató szerint a centrumosításnak köszönhető, hogy jobban állunk a daganatgyógyításban, mint a többi posztszocialista ország.
A daganatos betegségek 40 százaléka megelőzhető, az egyetlen rákos megbetegedés, amelynek prevenciójában az államnak szerepe van, az a HPV okozta méhnyakrák – mondta az onkológus, aki szerint a rossz morbiditási és mortalitási adatokban a primer prevenció és a szűrések hozhatnak trendfordulót.
Az onkológiai kezelések mindhárom modalitásában – sebészet, sugár és gyógyszeres – a precíziós medicina irányába halad a tudomány, kemoterápia, a célzott-, és immunkezelések mellett megjelentek a biomarker specifikus terápiák is, a kezelések azonban egyre robosztusabb molekuláris patológiai hátteret kívánnak. A precíziós medicina nehézsége, hogy egy-egy készítménnyel, vagy a terápiák kombinációjával egyre kisebb betegcsoportot tudnak majd kezelni.
Azzal kapcsolatban, ami az onkológia egyéb területén történt, azoknak kell levonniuk a tanulságokat, akik meghozták ezt a döntést, és akik végre is hajtják – fogalmazott végül saját leváltására célozva a volt főigazgató.
A konferenciáról szóló teljes tudósítás a PharmaOnline-on olvasható.
