Célérték van, határidő nincs – nyilvánosak a mentők kiérkezési adatai

Szupermérföldkőnek nevezte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) keddi háttérbeszélgetésén, hogy augusztus 25-étől nyilvánosan, rendszeresen és a lakosság számára is értelmezhető formában követhetők a mentők kiérkezési adatai. A miniszter szerint ehhez nemcsak az áprilisi rendszerváltásra, hanem arra a szemléletváltásra is szükség volt,  hogy az egészségügyi irányítás ne féljen a számoktól, a nyilvánosságtól és attól, hogy a minőségi mutatók tükröt tartanak a rendszer elé.

A percek és a másodpercek életeket jelentenek – fogalmazott a tárcavezető, aki úgy vélte, a döntéshozóknak is tudniuk kell, milyen teljesítményt nyújt a szolgálat, és hol vannak azok a pontok, ahol be kell avatkozni.

A stat.mentok.hu oldalon megjelenő adatok új helyzetet teremtenek, hiszen a korábbi, kívülről nehezen ellenőrizhető összesítések helyett egy folyamatosan frissülő felület mutatja meg, hogyan alakulnak a kiérkezési idők, milyen eltérések vannak az egyes régiók között, és miként változik hónapról hónapra a teljesítmény. Az adatok 2025 januárjáig visszamenőleg érhetők el és tölthetőek le, a felület pedig nemcsak számokat közöl, hanem azok értelmezéséhez is segítséget nyújt. Bár az immár látható, hogy honnan indul a rendszer, és a háttérbeszélgetésen felvázolták azt is, hová kíván eljutni, ám hogy mikorra, arra egyelőre nincs pontos válasz.

Vállalás helyett egyelőre csak irányok

A júliusi adatok szerint a legsürgősebb, P1 kategóriájú esetek 90 százalékában országosan 26,4 percen belül érkezett meg a mentőegység a segélyhívás kezdetétől számítva. Budapesten ugyanez az érték 24,7 perc volt. Az országos adat 12 123, a fővárosi 2408 esetből állt össze. Ehhez képest a megfogalmazott cél az, hogy a 90. percentilis országosan 15 perc legyen. Ez már olyan célérték, amelyhez a későbbiekben hónapról hónapra hozzá lehet mérni a teljesítményt – csakhogy egyelőre azt nem árulták el, milyen időtávon várható ennek elérése. Így – határidő, köztes mérföldkövek vagy legalább egy elvárt javulási pálya híján – egyelőre még csak irányokról, semmint számon kérhető teljesítményvállalásról beszélt a miniszter.

A közzétett adatokból látni kell majd, hogy egy-egy új mentőautó beszerzése, mentőállomás felépítése, a humánerőforrás-fejlesztése, vagy egy szervezési változtatás milyen irányban mozdítja a mutatókat – magyarázta a miniszter. Bár konkrét időtávot nem említett, azt hozzátette, ha ebben a ciklusban 10, 20 vagy akár 25 százalékos javulást lehetne látni, azzal elégedett lenne.

A mentőszolgálat vezetésére kiírt pályázat jelentkezési szakasza lezárult, a jelölteket a jövő héttől egy öttagú bizottság hallgatja meg és értékeli, majd ez a testület tesz személyi javaslatot a miniszternek. Hegedűs Zsolt egyértelművé tette, hogy az új vezetés feladata lesz a 15 perces célérték elérése.

A kiérkezési idő soktényezős mutató, ezért egy-egy intézkedés hatását előre, százalékra pontosan nem lehet megmondani – magyarázta Constantinovits Miklós, az OMSZ megbízott főigazgatója, hozzátéve azt is, hogy a rendszer szintjén végrehajtott beavatkozások eredménye jellemzően legalább féléves távon jelenik meg. Példaként a mentőállomás-hálózat fejlesztését, a mentőegységek jobb térbeli és időbeli allokációját, az indokolatlan másodlagos szállítások csökkentését, valamint a feladatok pontosabb priorizálását említette.

Költségvetési döntést, képzett dolgozókat és időt igényel, hogy a kapacitásokat a valós feladatokhoz igazíthassák, ezért sem reális azt várni, hogy a jelenlegi, 26 perc körüli országos 90. percentilis néhány hónap alatt 15 percre csökkenjen. De ebből nem következik, hogy ne lehetne előre kijelölni, milyen ütemű közelítést vár el a fenntartó.

Új rendszerben számolják a mentők idejét

A lakosság számára a várakozás akkor kezdődik, amikor tárcsázza a 112-t, ezért az új rendszer ettől a ponttól méri az időt – jelentette be Constantinovits Miklós, ugyanakkor elmondta, hogy a 112-es operátor és az OMSZ hívásfogadója nem ugyanaz a személy és nem is ugyanahhoz a szervezethez tartozik, de a hívás átadásának ideje része annak a teljes időnek, amelyet a beteg vagy a hozzátartozó segítségre várva érzékel. A mentőszolgálat korábban ehhez a szakaszhoz nem rendelkezett minden szükséges adattal, most viszont ezeket is bevonták a mérésbe.

Ez az egyik oka annak is, hogy a most megjelenő számokat nem lehet mechanikusan összevetni a korábbi, más módszertannal készült adatokkal. A másik lényeges különbség a 90. percentilis használata. Ez azt mutatja meg, hogy az esetek 90 százalékában legfeljebb mennyi idő alatt érkezett meg a mentő, vagyis jóval többet mond a rendszer megbízhatóságáról, mint egy egyszerű átlag, amelyet néhány kiugróan gyors vagy lassú eset is elmozdíthat. A miniszter szerint éppen azt kell megtanulnia a közvéleménynek és a döntéshozóknak is, hogy ne egy jól hangzó átlagértéket keressenek, hanem azt nézzék: a betegek döntő többsége mennyit vár ténylegesen segítségre.

Nyilvános statisztikákkal a jobb ellátásért

A honlap országos és budapesti adatok mellett régiós összehasonlítást is lehetővé tesz, és különböző sürgősségi kategóriák szerint is követhetők a kiérkezési idők. A felületen a medián, a 75. és a 90. percentilis mellett az esetszámok és azok megoszlása is látható, az adatok pedig letölthetők. Ez azért lehet különösen értékes, mert idővel nemcsak az válik láthatóvá, hogy romlik vagy javul-e az országos teljesítmény, hanem az is, mely térségek térnek el tartósan az átlagtól, és hol érdemes célzottan vizsgálni az okokat.

Ha a korábbi egészségügyi vezetés tudta, hogy az akkor kommunikált számok nem mutatják meg megfelelően a valós helyzetet, az bűn, ha pedig nem tudta, az hiba – fogalmazott Hegedűs Zsolt a korábbi adatközlési gyakorlattal kapcsolatban. A mostani rendszer jelentőségét éppen abban látja, hogy a mentőszolgálat és az egészségpolitikai döntéshozók is ugyanazzal a rendszeresen frissülő, ellenőrizhető adatsorral szembesülnek. Az egészségügyi minőségi mutatók mérése, validálása és publikálása az egészségügyi reform egyik alapfeltétele, mert a nyilvánosság a döntéshozókra is nyomást gyakorol – emelte ki a szakpolitikus.

Az OMSZ tanuló szervezet, amelynek a minőségbiztosítás és a transzparencia az alapköve – fogalmazott a megbízott főigazgató, aki nyílt, adatalapú működésre, és olyan rendszer kialakítására törekszik, amelyben az erőforrásokat a lehető leghatékonyabban lehet elosztani. Ehhez viszont előbb látni kell az origót, és a jelenlegi állapotot nem elfedni vagy megszépíteni kell, hanem pontosan mérni, majd az adatok alapján kijelölni a beavatkozási pontokat.

A kiérkezési idő az első nyilvánosságra hozott mutató, a tervek szerint később szakmai indikátorok következnek, az intubációs eredmények, a stroke- és infarktusbetegek ellátásának mutatói már a nemzetközi adatokkal is összehasonlíthatóak lesznek. Nyilvánossá tennének operatív adatokat is a mentőautókról, a mentőállomás-hálózatról és a flottáról, valamint mérnék a dolgozói elégedettséget, a fluktuációt és azt is, mennyire elkötelezettek a munkatársak a szervezet iránt.

Már az első évben legyen nyilvános legalább száz olyan minőségi mutató, amelyből a társadalom és a szakma is képet kaphat az egészségügyi rendszer működéséről – vázolta fel az egészségpolitika átfogó célkitűzését Hegedűs Zsolt.

Már az is nagy előrelépés lett volna, ha néhány adat egyszerűen hozzáférhetővé válik, a most elkészült oldal azonban adattartalmában, interaktivitásában és formájában is megállja a helyét nyugat-európai összevetésben – hangsúlyozta Ferenci Tamás biostatisztikus, aki miniszteri felkérésre „külső szemként” vett részt a felület ellenőrzésében. Úgy vélte, a mentési adatok transzparenciájában Magyarország a korábbi sereghajtó pozícióból akár az élmezőnybe is ugorhat. Ez természetesen a közzététel minőségére vonatkozó állítás, nem magukra a kiérkezési időkre – azok éppen azt mutatják meg, mekkora a javítandó különbség – magyarázta.

Rendszerszintű problémák lassítják a mentőket

A kiérkezési idő mögött egy jóval összetettebb rendszer működik annál, mint hogy egy mentőautó milyen gyorsan indul el az állomásról a beteghez – derült ki a háttérbeszélgetés során. A 112-es hívást protokoll szerinti kikérdezés követi, amelynek célja a sürgősségi kategória meghatározása. A kiemelt P1-es eseteknél a kikérdezés közben a mentő már úton van, a triázs azonban ettől még nem hagyható el, hiszen a mentésirányításnak tudnia kell, milyen erőforrást és hová küldjön. A főigazgató szerint a helyes telefonos besorolás önmagában is életet menthet, és a szolgálat ahol lehet, már videókapcsolattal is igyekszik információt szerezni a beteg állapotáról.

15 perc segítség nélkül rendkívül hosszú idő, a tényleges életnyereséghez szükség van arra is, hogy a laikus bejelentő együttműködjön a mentésirányítóval, és telefonos instrukció alapján megkezdje az újraélesztést – mondta Constantinovits Miklós a lakossági edukációs feladataikról szólva. – A mentőszolgálatnak nem az a célja, hogy minden beérkező hívásra feltétlenül mentőautót küldjön, hanem hogy minden hívó a szükségletének megfelelő segítséget kapja. A kevésbé sürgős esetek megfelelő más ellátási szintre irányítása pedig kapacitást szabadíthat fel az életveszélyes helyzetekre – tette hozzá.

A kiérkezési időt külső és belső tényezők sora befolyásolja – magyarázta a főigazgató. Külső faktor, hogy a lakosság mikor és milyen problémával hív mentőt, milyen az út- és időjárási helyzet, mennyire megközelíthető a helyszín, illetve mennyi idő alatt lehet a beteget átadni a kórházban. Jelentős kapacitást kötnek le a kórházak közötti másodlagos szállítások is. Constantinovits Miklós szerint nemcsak az „így szoktuk” szemléletet kell felszámolni, hanem megoldást kell találni az informatikai és infrastrukturális problémákra is. Így többek között a mentésirányítási szoftvert, az internetkapcsolatot és a sávszélességet, a mentőállomások elhelyezkedését és a járműpark rendelkezésre állását is fejlesztési területek közé sorolta.

Látványelemek helyett mérhető eredmények

A havonta frissített nyilvános adatok az OMSZ-t is lépéskényszerbe hozzák – szögezte le a főigazgató, aki azt is hangsúlyozta, hogy a 15 perces célérték közelítése nem egyetlen nagy intézkedéstől, hanem sok kisebb időnyereségből rakható össze. Hol a híváskezelésen lehet másodperceket vagy perceket nyerni, hol a mentőállomások és egységek elhelyezésén, a dinamikus mentési pontokon, a kórházi átadási idő csökkentésén vagy a másodlagos szállítások szervezésén. A főigazgató szerint az új adatsorok éppen arra lesznek jók, hogy ezeknek a beavatkozásoknak a hatását folyamatosan vissza lehessen mérni.

Bár az OMSZ jövő évi költségvetése még tervezés alatt van, idén 36 új mentőautó beszerzésével számolnak, jövőre pedig 200 jármű szerepel a tervekben – jelentette be Hegedűs Zsolt, hangsúlyozva ugyanakkor azt is, hogy a mentőautót nem ünnepélyesen átadandó látványelemként, hanem munkaeszközként kellene kezelni. Mint mondta, egy jól működő rendszer alapfeltétele, hogy a járműpark biztonságos, üzembiztos és megfelelő mennyiségű legyen.

A kedden elindult adatközlés nyomán az OMSZ teljesítményéről most először olyan rendszeres, részletes és összehasonlítható kép készülhet, amelyből a szakma, a döntéshozó, a sajtó és a lakosság is ugyanazokat a tendenciákat látja. A transzparencia azonban önmagában még csak mérés, az elszámoltathatósághoz arra is szükség lenne, hogy legyen mihez és mikorra szeretnénk odaérni – és addig milyen javulást várunk el a rendszertől évről évre.