hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Az orvostanhallgatók keletre mennek

Az alacsonyabb tandíjakat, az olcsóbb megélhetést és a lazább felvételi követelményeket jelölik meg okként azok az orvostanhallgatók, akik valamelyik kelet-európai egyetemet szemelik ki maguknak a diploma megszerzésére.

A cseh, magyar, román, lengyel és balkáni egyetemeken meredeken emelkedett a külföldi hallgatók száma az utóbbi években. Az Egyesült Nemzetek oktatási, tudományos és kulturális szervezetének statisztikája szerint 2005 és 2011 között a magyar egyetemeken 21 százalékkal, a cseh orvosképzésben 50 százalékkal növekedett a külföldről érkező medikusok aránya, míg Lengyelországban 2005 után öt év alatt 80 százalékos növekedést regisztráltak.

Az olomouci egyetemi kórházban az idegen nyelvű orvosképzésben is részt vevő Zdenek Mrozek egyetemi oktató így vázolja az okokat a The Lancet című lap cikkében: „Szerintem arról van szó, hogy sok külföldi fiatal egyszerűen úgy teszi fel magának a kérdést, hogy „hát miért is ne?”. Hiszen ahhoz, hogy hazájukban járjanak orvosegyetemre, a szülőknek igen mélyen a zsebükbe kell nyúlni, és ezt sokan nem engedhetik meg maguknak. A mindennapi élet költségei pedig nálunk, Csehországban jóval alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában. Manapság már nagyon sok angol nyelvű képzés közül választhatnak a kelet-európai országokban is, és az ott szerzett diplomát nemzetközi szinten is elismerik. Az oktatás minősége pedig semmivel sem marad el bármelyik másik orvosegyetemétől. Sok hallgató mindezeket szép sorban számba veszi, majd úgy dönt, hogy hozzánk adja be a jelentkezési lapját.”

Kisebb tandíjért, olcsóbb megélhetésért…

Az OECD felmérése szerint a külföldi hallgatók többsége orvosi vagy egészségügyi végzettséget kíván szerezni, Szlovákiában például 2010-ben a külföldi hallgatók 45 százaléka tanult egészségügyi végzettséget adó felsőoktatási intézményben, Magyarországon ez az arány 42 százalék, míg például Németországban és Kanadában 6 és 9 százalék között van.

A keleti régióban a tandíjak is jóval elmaradnak a nyugat-európai összegektől. A Cseh Köztársaságban az angol nyelvű orvosképzés éves tandíja legfeljebb 14 ezer euró lehet, a magyar egyetemeken ennél 1-2 ezer euróval kell többet fizetni egy-egy tanévért. Romániában az éves tandíj 5 ezer euró körül van, a szerb főváros, Belgrád orvosegyeteme pedig körülbelül 2500 eurót kér egy évért. Összehasonlításként: az éves tandíjak legalsó tartománya valahol 22 ezer 500 euró körül van az Egyesült Államokban és 10 ezer 700 euró az Egyesült Királyságban.

A szocialista érában a kelet-európai orvosegyetemek külföldi hallgatói túlnyomórészt a többi szocialista ország és a legszegényebb fejlődő államok fiataljai körül kerültek, és ez a vasfüggöny utáni években sem változott egy ideig, hiszen a nyugat-európai fiatalok számára jó darabig természetes volt, hogy elsősorban saját hazájuk orvosegyetemén igyekeznek diplomát szerezni. Az utóbbi időben azonban egyre több fiatal jelentkezik a kelet-európai orvosegyetemekre az Egyesült Államokból, Kanadából, Nagy-Britanniából és más nyugat-európai országokból. „Az ezekből az országokból származó hallgatók továbbra is a kisebbséget képviselik, de egyértelmű a kelet felé mutat tendencia – mondja Zdenek Mrozek. − Személyes tapasztalatom az, hogy vannak brit, kanadai, amerikai és néha japán hallgatók is az óráimon, de a többi ázsiai országból származók teszik ki a külföldi medikusok nagy többségét.”

Az olcsóbb megélhetés és a kisebb tandíj egészen biztosan kulcstényező a kelet-európai egyetem melletti döntéskor, de nem mindig ez a legnyomósabb érv. Fahd Skiredt, aki Marokkóból érkezett az egyik romániai orvosegyetemre tanulni, azt meséli a The Lancet riporterének, hogy eredetileg saját hazájában szeretett volna bejutni orvosképzésre, de ott jóval szigorúbbak a felvételi követelmények, mint például Romániában: „A marokkói egyetemhez nem voltak elég jók az eredményeim, a román egyetemre pedig könnyedén bejutottam.” Azon a romániai orvosegyetemen, ahol Fahd Skiredt is tanul, a hallgatók egyharmada külföldi. Az idegen nyelvű orvosképzés iránti fokozott igények kielégítésére az egyetem 100 újabb helyet tervez létesíteni a következő tanévre. A hazai hallgatókkal ellentétben a külföldről érkezőknek nem kell felvételi vizsgált tenniük a román, francia és angol nyelven folyó képzésre, hanem a középiskolai eredményeik és az ajánlólevelek alapján dönt az egyetem vezetősége a felvételről.

A nyugati országokban az orvosegyetemekre való bejutás terén fennálló erős verseny is arra készteti az érettségizőket, hogy keletebbre is felmérjék a lehetőségeiket. A dél-angliai Cornwallból származó 18 éves Miriam Bourne abban jelölte meg döntése okát a brit Daily Telegraph című lapban, hogy bár kiváló eredménnyel végezte el a középiskolát, egyik kiszemelt brit orvosegyetemre sem vették fel, ezért inkább a romániai Constanzában működő Ovidius Egyetemet választotta. Leendő diplomáját a brit orvosi kamara is elismeri majd. Emellett vonzotta az a lehetőség is, hogy egy másik országban tanulhat, egy olyan felsőoktatási intézményben, mely kiváló feltételekkel rendelkezik és a színvonalas oktatáson túl azt a lehetőséget is nyújtja, hogy Miriam a végzés után egy külföldi kórházban is szerezhet majd szakmai tapasztalatokat.

Vasil Astarastoae, a romániai Iasi orvosegyetemének dékánja elmondta a Lancetben, hogy egyre többen választják a romániai intézményeket, hiszen az általuk kibocsátott diplomákat az egész világon elfogadják, ugyanakkor Romániában jóval olcsóbb az élet, mint más európai országokban.

De nemcsak a diákok járnak jól anyagilag, ha kicsit keletebbre mennek tanulni, hanem az egyetemek is. A már említett Iasi orvosegyetemének például – saját belső adataik szerint − évente 10 millió eurós bevétele származik a külföldi hallgatók tandíjaiból. Ez az összeg pedig akár életmentő is lehet a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor kormányzati szinten csökkentik általánosságban az egészségügyre fordított összegeket és ezen belül is az orvosképzésre szánt támogatást. Az idegen nyelvű oktatásból származó bevétel sok helyen akár teljesen ellensúlyozni is képes az így kieső bevételeket.

…színvonalas oktatás, minőségi diploma

A keleti régió egyetemeinek vezetői úgy látják, hogy külföldi hallgatóik egyre inkább tudatában vannak annak, hogy minőségi oktatást kapnak a pénzükért. A szocialista rendszerek felbomlása utáni években a nyugatiak vajmi kevés ismerettel rendelkeztek a hajdani vasfüggöny mögötti országok oktatási színvonaláról. Idővel azonban – különösen az Európai Unió bővülésével − széles körben ismertté váltak a keleti régió oktatási intézményei, melyek közül nem egy több száz éves múltra tekinthet vissza.

Ha megnézünk egy cseh és egy német orvost, semmi különbséget nem látunk képzettségük színvonalában – magyarázza Zdenek Mrozek. – A nálunk végzett orvosok éppen olyan jól megállják a helyüket, mint bármelyik más orvosegyetem végzősei, és a hozzánk érkezők ma már pontosan tisztában vannak azzal, hogy minőségi, nemzetközileg elismert diplomát adunk a pénzükért.” Az uniós orvosegyetemek diplomáit egységesen ítélik meg, ami azt jelenti, hogy ha valaki a budapesti egyetem diplomájával érkezik egy német vagy angol kórházba, vagy bárhová Európában, akkor ott azonnal munkába állhat. És ezekben az országokban gyakran háromszoros-négyszeres fizetéseket lehet keresni ugyanazzal a munkával, mint a kelet-európai egészségügyben. Az egészségügyi „vendégmunkások” szemében legnépszerűbb célpontnak számító Egyesült Királyság statisztikái szerint egyre emelkedik azok száma, akik kelet-európai diplomával inkább kissé nyugatabbra próbálnak szerencsét. A brit orvosi kamara adatai azt jelzik, hogy 2007 és 2012 között 567-től 2002-e nőtt a Romániában diplomázott tagok száma.

Bár a külföldi hallgatók nyugatról keletre áramlásának trendje a közeli jövőben nem látszik megtörni, a hosszú távú kilátásokat némi homály fedi. „Hogy a jövőben milyen mértékben fut fel a trend, jórészt a gazdasági környezettől függ – magyarázza Zdenek Mrozek. – Az embereknek pénzre van szükségük, bárhol is akarják taníttatni gyermekeiket, és ha az adott ország anyagi helyzete nem javul vagy romlik, akkor bizonytalanná válik, hány fiatal engedheti majd meg magának, hogy bárhová is elköltözzön külföldre a diploma reményében.”

Könyveink