Az előjegyzési- és várólisták hossza miatt panaszkodnak legtöbbet a betegek
Legtöbb esetben az egészségügyi ellátáshoz való jog sérül a betegellátás során, de az egészségügyi dokumentáció kiadása sem problémamentes, derül ki az Integrált Jogvédelmi Szolgálathoz befutó panaszokból.
Míg 2021-ben az alapellátással kapcsolatban érkezett a legtöbb panasz az Integrált Jogvédelmi Szolgálathoz, addig tavaly már a várakozási idők miatt reklamáltak a leginkább a betegek. Minderről Novák Krisztina, a szolgálat főigazgatója számolt be Tapolcán, a Magyar Kórházszövetség XXXV. konferenciájának második napján.
A betegpanaszok nyomán a rendszer hibáit igyekszik visszatükrözni a szervezet, amelyben országszerte összesen 21, „nem irodában, hanem területen dolgozó” betegjogi képviselő fogadja a panaszokat, nyolcan a közép-magyarországi régióból – Budapest és Pest megye –, ahol az ellátások 40 százaléka összpontosul, így a legtöbb ügyet is itt kell kezelniük, ezt a dél-alföldi régió követi, 681 panasszal.
Tavaly 38843 panasz és megkeresés érkezett a szolgálathoz, valamivel kevesebb, mint a 2020 és 2021-es esztendőkben, amikor a pandémia több feladatot rótt a képviselőkre, bár a Covid időszaka ugyanakkor jó gyakorlatot biztosított a digitális csatornákon való kommunikációhoz.
2021-ben az alapellátással kapcsolatos panaszok voltak túlsúlyban, elsősorban a rendelkezésre állási és rendelési idővel kapcsolatban emeltek kifogást, volt, aki azt sérelmezte, hogy a háziorvosa csak reggel 6-7-ig fogadja a pácienseket a rendelőjében.
Tavaly már a járóbeteg-szakellátással voltak a legelégedetlenebbek a páciensek, ahonnan 8100 megkeresés futott be a szolgálathoz, elsősorban az előjegyzési és befogadási listák hosszát kifogásolva. Ha a beteg el is éri a szakambulanciát telefonon, csak hat hónapra kap időpontot például endokrinológushoz, de előfordul, hogy a foglalást is elutasítják az intézmények. A főigazgató szerint számos olyan problémát tapasztalnak a rendszerben, amelyeket az intézmények szervezeti szinten, önálló szigetként igyekeznek megoldani. Míg helyenként van lehetőség az online bejelentkezésre, másutt egy kolléga foglalkozik az időpontfoglalásokkal, sok esetben pedig szokásjog alapján folyik az előjegyzés.
Az összes megkeresés 35-40 százalékát teszik ki a kórházi ellátás során keletkező panaszok, tavaly 7956 ügyet kezeltek a fekvőbeteg-ellátással kapcsolatosan, ebből 1556-ot a várólisták hossza miatt. Legtöbb esetben az egészségügyi ellátáshoz való jog sérül a betegellátás során, de – ehhez szorosan kapcsolódóan – az emberi méltósághoz, a tájékoztatáshoz, az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogok is gyakorta kerülnek a fókuszba, mert a páciensek tájékoztatása nem volt teljes körű, vagy éppen nem értik az utasításokat, a zárójelentésbe foglaltakat. A Covid-időszakában a kapcsolattartáshoz való jog is megjelent a panaszok palettáján, a hozzátartozók sokszor nem kaptak felvilágosítást családtagjuk állapotáról, nem értesítették őket rokonuk áthelyezéséről, vagy az intézmény nem tette lehetővé a végső elbúcsúzást – sorolta Novák Krisztina, hozzátéve, hogy a leggyakrabban panaszolt szakmacsoportok a belgyógyászat, a szülészet-nőgyógyászat, a pszichiátria és az ortopédia.
Nagyobb jogtudatosságra lenne szükség úgy az orvosok mint a lakosság részéről, a szolgálat ennek érdekében számos edukációs programot szervez. Ugyanakkor ajánlatos lenne a az egészségügyi szolgáltatási térbe feltöltött nyilatkozatok körének bővítése is, hiszen jelenleg semmilyen hivatalos nyilvántartásban nem érhető el, hogy például egy gyámság alatt álló személyeknek ki a törvényes képviselője, pedig ez betegjogi szempontból rendkívül fontos lenne – zárta a szolgálat főigazgatója, hozzátéve azt is, hogy szükségesnek látják a közvetítői eljárás újragondolását is az egészségügyben.
