Lénárd Rita: Az egészségügy tervezett átalakítása arculcsapás

A MOK felmérte, hogyan ítélik meg az orvosok az egészségügy átalakítását lehetővé tevő, nemrég elfogadott törvényt. Néhány nap alatt 4500 orvos válaszolta azt, hogy kész letétbe helyezni a felmondását, és ennél is többen mondanák fel az önként vállalt túlmunkát. Számítottak ekkora ellenállásra? 

Vízválasztó a most kialakult helyzet. A 2020-ban elfogadott nagy orvosbéremelés után egyeztetés nélkül kaptunk egy egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amiből akkor sikerült töröltetni  a vezényelhetőséget és az alapbérek mínusz 20 százalékos eltérítését. A mostani törvénycsomaggal ezeket vezették vissza. Akkor azért nem állt fel sok orvos, mert ezek a vitatott kérdések kikerültek a törvénytervezetből. Akkor nem lett nagy baj, most viszont tényleg nagy baj van.

Néhányan ugyan a bevezetéskor nem léptek be az egészségügyi jogviszonyba, de utána visszaszivárogtak, mert megérte nekik: sokakat megnyertünk a béremeléssel. Most talán a többszörösét fogjuk elveszíteni. Főleg a fiatalabb orvosok körében várható felmondáshullám, de az idősebbek is elégedetlenek. A rendkívüli felmérésben volt egy rész, ahova külön, egyéb megjegyzést lehetett írni. 94 orvos írta ide azt, hogy nyugdíjba megy. Ez nagyon sok. A kamara tagjainak 20 százaléka 70 éven felüli, ők a vezénylést nem fogják tolerálni.

A törvény azt mondja, hogy júliustól a szolgáltató esetlegesen 20 százalékkal csökkentheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos és szakdolgozók alapilletményét, ha a minősítés során a teljesítménye nem éri el a kívánt követelményeket. De lehetővé válik az is, hogy a szakdolgozó alapilletményét a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal – a minősítés eredményétől függően – megemeljék. 

Gondoljuk végig: januárban megkapják az orvosok a megállapodott 10 százalékos alapbéremelést, majd néhány hónap múlva azoktól, akik valamilyen, egyelőre ismeretlen szempontok alapján – úgymond „nem teljesítettek jól” – elveszik a kétszeresét, 20 százalékot. Ez nettó alapbércsökkentés. Arculcsapás.

Az az általános vélekedés alakult ki, hogy a hálapénz kivezetése után nem műtenek annyit az orvosok. Ez a fajta minősítés nem fogja őket arra ösztönözni, hogy többet műtsenek, ezáltal rövidüljenek a várólisták?

Az államtitkár és több szakértő is rendszeresen beszél arról, hogy nem végeznek elegendő műtétet az orvosok, nem néznek meg elég beteget. Azt mondogatják, hogy leálltak az orvosok, mert nincs hálapénz. De ez nem így van. Annak, hogy kevesebbet dolgoztak az orvosok, sok összetevője van. A Covid, a járvány alatti vezénylések, a jelenleg is alkalmazott kórházi átlagfinanszírozás – ami miatt a kórházak ellenérdekeltek például a műtétek elvégzésében –, a lezárások, a szakdolgozóhiány. Ha valaki a munkahelyén nem végzi el a munkát, akkor munkaügyi retorziót kell alkalmazni, nem az alapbérét csökkenteni. A világon ilyet, mint amit most tervez a kormány, senki sehol nem látott. Mindezt azután, hogy a miniszterelnök változtatás nélkül elfogadta a kamara bértábláját, amire 2020 októberében kezet adott. Ez így az orvosoknak elfogadhatatlan.

Ahhoz, hogy az egészségügy jól működjön, objektív minőségi mutatók alkalmazásával egy folyamatosan tanuló egészségügyet kell bevezetni. Ezt egy különálló szervezetnek kell értékelnie, nem pedig a munkahelyi felettesnek. A hibákat fel kell tárni és tanulni kell belőlük. Nem a büntetés és a kényszerítés, hanem a transzparencia és az ösztönzés tartja meg az orvosokat a közellátásban. Ez nem a betegbiztonság érdekében együttműködő orvoscsapatok munkáját segíti elő. Az alapbércsökkentés belengetése újra a feudális rendszer és a beosztotti viszonyok erősödése felé mutat, ami ellen évek óta küzdünk, és amit a hálapénz megszüntetésével végre sikerült volna kiiktatni.

(...)

Több mint 40 évig dolgozott orvosként az állami egészségügyben. Ha még gyógyítana, melyik tiltakozási formát választaná?

Ha egy miniszterelnökkel kötött megállapodást fel lehet rúgni, és ha az alapbért főnöki elképzelések alapján csökkenteni lehet, majd kapok egy törvényben meghatározott béremelést januárban, és lehet, hogy júniusban 60 százalékkal kevesebb lesz a bérem, mint annak, aki mellettem dolgozik, ráadásul még el is vezényelhetnek megyén belül? Azonnal felállnék.

Készül egy második egészségügyi törvénycsomag is. Ezek után hogyan ül majd le tárgyalni a MOK?

Tény, hogy nagy szavak elhangzottak, de tárgyalás lényegében eddig sem volt. Nyáron eljött a MOK-kongresszusra Takács Péter államtitkár, és azt mondta, semmi nem fog bekerülni a parlament elé, amit a szakma nem fogad el. Ehhez képest nem ez történt. Elnökségi ülésekre is eljött, volt néhány találkozó, amelyeken elmondta, miket gondol, és mi is elmondtuk, leírtuk, hogy mit tartunk jónak, mit rossznak, de a javaslataink, módosításaink nem kerültek be a törvénybe. A tervezettel kapcsolatban 170 oldalnyi javaslatcsomagot küldtünk el az államtitkárnak, ebbe a kamara országos elnöksége és a megyei területi szervezetek vezetői írták le a szakmai javaslataikat. Ez nem volt valós egyeztetés, tárgyalás, hiszen végül mindössze két részletszabályozást módosítottak a törvényben.

A teljes interjút a 24.hu közli.