A várólistáktól a kórházban hagyott babákig
A várólisták megszüntetéséről, az új ügyeleti rendszerről és a kórházban hagyott csecsemőkről is beszéltek a képviselők a hétfői interpellációk során a parlamentben.
MSZP: hogyan biztosítják, hogy a munkaideje után is mindenki eljusson a háziorvosához?
Hiszékeny Dezső (MSZP) arról beszélt, hogy az október elsejétől Budapesten is életbe lépő új ügyeleti rendszer súlyosan előkészítetlen, holott emberi életek múlhatnak rajta. Azt kérdezte, hogyan tud majd az átlag magyar dolgozó találkozni a háziorvosával, ha az délután négyig lesz elérhető? Vajon mennyire ismerik az új rendszert a budapestiek – tette fel a kérdést, megemlítve a baj esetén hívható 1830-as hívószámot, az ügyeleti pontokat és az oda vezető éjszakai tömegközlekedési lehetőségeket.
Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a Budapesten most induló új ügyeleti rendszer az összes vármegyében hónapok óta működik és eddig jól vizsgázott. Csak szeptember végéig meghaladta a 901 ezret az új rendszerben ellátott betegek száma. Az esetek több mint 90 százalékában az ügyeleti ellátás megfelelő megoldást jelentett, kevesebb mint 10 százalék volt az, akit kórházba vagy máshova kellett irányítani. A telefonos tanácsadás 85 ezer esetben volt elegendő, 80 ezer beteget kellett további szakellátásra vagy kórházba küldeni, 748 ezer beteg volt, akiket ügyeleti telephelyeken láttak el és 58 ezer beteghez ment ki az ügyeleti kocsi. Azt is mondta, az új ügyeleti rendszer nem érinti a háziorvosok rendelési idejét, akik az eddig megszokott módon fognak rendelni.
Rétvári Bence kitért arra is: a korábbi sokféle, kerületenként és akár naponként eltérő telefonszámok helyett mostantól egyetlen telefonszámot, a 1830-as számot kell megjegyezni.
Hiszékeny Dezső a választ nem fogadta el, megjegyezve, hogy a háziorvosok rendelési idejét nem garantálja jogszabály, így csak reménykedni lehet a korábbi ellátás megmaradásában.
Mi Hazánk: kötelező szűrések helyett szüntessék meg a várólistákat
Szabadi István (Mi Hazánk) azt mondta, hogy az elmúlt két évben minden második magyar ember igénybe vett valamilyen magánegészségügyi szolgáltatást és az idei első fél évben 31 ezren léptek be egészségpénztárba. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi rendszer a rendszerváltozás óta alulfinanszírozott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az emberek az uniós átlagnál többet, a GDP 1,8 százalékát költik saját zsebből egészségügyre. A Mi Hazánk a kötelező szűrővizsgálatok helyett a várólisták megszüntetését követeli – jelentette ki Szabadi István.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy egy állami, mindenkire kiterjedő, egységes egészségügyi közszolgáltatásban gondolkoznak. Hangsúlyozta kormányzásuk kezdetén az állam 1198 milliárd forintot fordított egészségügyi kiadásokra, ez az összeg azóta már 3225 milliárd forintra emelkedett. Külön kiemelte, hogy a kormányzat úgy vezette ki a hálapénzt, hogy az orvosok bérét a két és félszeresére emelte. Rétvári Bence leszögezte, hogy a kötelező szűrésekről a kormány nem tárgyalt és arról nem hozott döntést.
A képviselő a választ nem fogadta el.
LMP: hány gyermeket hagytak a kórházban?
Kanász-Nagy Máté (LMP) azt mondta: míg korábban 50-100 csecsemő várakozott a kórházakban, mostanra számuk 280 és 300 közé tehető. Ez a helyzet az ellenzéki politikus szerint rávilágít a gyermekvédelmi rendszer problémáira. Interpellációjában a kórházban hagyott gyermekek számáról érdeklődött, valamint arról, hogy átlagosan mennyi ideig kell várakozniuk, illetve azt is kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy sorsuk megoldódjon. Szorgalmazta továbbá a nevelőszülők bérrendezését is.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára megerősítette, hogy az elmúlt időkben valóban jóval több gyermeket hagytak kórházban. Fontosnak nevezte, hogy ők minél hamarabb stabil környezetbe, lehetőleg örökbefogadó szülőkhöz kerüljenek. Ennek érdekében nyújtottak be tavasszal törvényjavaslatot az örökbefogadások felgyorsítása érdekében, hogy az inkubátorba helyezett gyermekek mintájára hat hét után jogilag örökbefogadhatónak nyilvánítsák a kórházban hagyott, haza nem vitt gyermekeket – ismertette.
Az interpelláló nem fogadta el az államtitkári választ.
