Szócska Miklós az adatvagyonról
Hatalmas adatvagyonnal rendelkezik a magyar egészségügy, de az a gond, hogy a szabályozás 19. századi, ami nem találkozik a 21. századi matekkal, fogalmazott Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja, a Harvard Egyetem tudományos munkatársa a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.
Össze kell szedjük magunkat, mert a digitális egészségügyben hihetetlen nagy adatvagyonnal rendelkezünk, de ezeket nem tudjuk még jól gyűjteni, az adatvagyontól az alkalmazásvagyon irányába kell elmozdulni Magyarországnak, mondta Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja, a Harvard Egyetem tudományos munkatársa a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján. Példaként említette, hogy úgy kell tekinteni az adatra, mint az olajra, nekünk nem a nyersolajjal kell kereskedni, hanem benzinkút hálózatot kell létrehoznunk. Hozzátette: a rendszerképességi narratívát kellene erősíteni Magyarországnak is, írta a lap, kiemelve: hamarosan kormányhatározatok és a jogalkotás mentén eldől, hogy milyen irányba megy az egészségügyi adatvagyon hajója Magyarországon.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatait (EESZT) nagyon sokan irigylik Magyarországtól, a rendszer létrehozása több mint 21 milliárd forintba került, mondta Szócska Miklós. Jelenleg komoly adatlábnyomokkal rendelkezünk, példaként említette, hogy már 24 kórház tölt adatokat a vastagbélrákos betegek szövetmintából és a Debreceni Egyetemmel pedig arról tárgyalnak, hogy a méhnyakrákos betegek adatait is kezdjék egy strukturáltan gyűjteni és kerüljön fel az adatfelhőbe. El kell érni azt az állapotot, hogy egy adatlábnyomból betegutat optimatizáljunk – tette hozzá Szócska Miklós.
Fontos, hogy jelzési és előrejelzési képessége legyen az egészségügynek. Például a háziorvosoknál jelenjen meg egy figyelmeztetés, hogy a körzetébe tartozó betegnek milyen szűrővizsgálaton kellene részt vennie, vagy, hogy melyik védőoltásra lenne szüksége. Esetleg azt is lássa a háziorvos, hogy a betege nem váltotta ki a gyógyszerét, amit esetleg a magas vérnyomására írt fel.
Szólt arról is, hogy a mesterséges intelligencia (AI) segítségével már 100 millió pdf-ben feltöltött laborleletből 60 milliót lefordított, és már keresést is eszközölhetnek a leletekben az orvosok. Korábban ezekben a pdf-dokumentumokban nem tudtak keresést indítani a szakemberek. Felhívta a figyelmet arra is, elképesztő, hogy milyen lehetőségeink vannak az egységes adatplatformok segítségével, de a sebességre és az agilitásra van szükség, mert különben adatgyarmatok leszünk.
A gyógyszergyártóknak alapvetően anonimizált betegadatokra van szükségük, és fontos, hogy trendeket is láthassanak, mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke a konferencián egy kerekasztal beszélgetés keretében. Mindenkinek közös érdeke, hogy úgy tudják ezeket az adatokat felhasználni, hogy biztonságosak legyenek, mind a betegek és az állam számára is, és hasznosíthatóak legyenek a gyógyszercégek számára azért, hogy betegeket tudjanak gyógyítani – emelte ki Szalóki Katalin. A gyógyszeripari szereplőknek azért érdeke, hogy az egészségügyi rendszer hatékonyan működjön, mert akkor oda megy a pénz, ahol a legnagyobb szükség van rá.
