A szolgáltatók érdeke az elégedett ügyfél, nem a becsapott

„Hát, legalábbis lehúzásgyanús” – így jellemezte történetét a Budapesten élő Miklós, akinek egy jóindulatú daganat miatt kellett sugárkezelést kapnia, amit egy vidéki állami kórházban végeztek el. Orvosa három hónapra rá írt elő kontrollvizsgálatot, de azt már a magánrendelésén, mert, mint mondta, a kórházban fél év múlva lett volna csak időpont.

Miklós megkérdezte tőle, hogy lehetne-e inkább Budapesten menni kontrollra, mert ha nem muszáj, nem utazna majd ötszáz kilométert. A válasz az volt, hogy nem lehet. Így a sugárkezelés után három hónappal a vidéki magánrendelésen volt a kontrollvizsgálat 25 ezer forintért. Ez Miklós elmondása szerint nagyjából öt percig tartott, és abból állt, hogy megkérdezték tőle, hogy van, és megnézték a reflexeit. Szerinte ezt simán elvégezhették volna egy budapesti neurológiai szakrendelésen is.

(...)

Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász a Szabad Európának azt mondta: nem ismeri az előfordulási arányát annak, hogy a magánegészségügyi szolgáltatók mekkora mértékben generálnak pluszköltségeket szükségtelen vizsgálatokkal, de az biztos, hogy ez a kockázat felmerül a magánellátásban.

Ugyanakkor önmagában az, ha egy páciens sokallja a vizsgálatok számát és költségét – ami az általa kalkulált árhoz képest a további vizsgálatokkal a végén a többszöröse lehet – nem feltétlenül jelenti, hogy feleslegesek – tette hozzá.

El tudja képzelni, hogy bizonyos magánszolgáltatók orvosai, egymás malmára hajtva a vizet, közös érdekből utalják egymáshoz a betegeket, de még inkább azt, hogy egy magánintézmény részéről lehet elvárás, hogy határesetekben, ha lehet, inkább minél több vizsgálat és kezelés történjen.

Szerinte ez főleg az utcáról betérő betegeket érintheti, nem azokat, akik szervezetten, magánegészségügyi biztosítással vesznek igénybe magánszolgáltatót. Ha lenne egy kiépült magánbiztosítási piac, akkor a biztosító erősebben kontrollálná, hogy mi az, ami szükséges a beteg számára, és mi az, ami nem. Magyarországon ez még kialakulóban van, még fejlődik a piac – mondta Kovácsy Zsombor.

(...)

A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének harminc tagja van, a piac legnagyobb szereplői. A szakmai szervezet elnöke, Lancz Róbert, aki a Doktor24 vezérigazgatója is, azt mondta: minden piacon lehetnek olyan szereplők, akik nem etikusan működnek, de tapasztalata szerint ez a hazai magánegészségügyre nem jellemző, a nagy szolgáltatókra semmi esetre sem.

Sok szolgáltatónál nemcsak lakossági ügyfelek vannak, hanem vállalati vagy biztosítói ügyfelek, és mindkét megbízó szigorúan vizsgálja az ellátást. Minden egyes vizsgálatra egyedi engedélyt kell kérni, a biztosító rendelkezik azzal a háttérrel, hogy eldöntse, indokolt-e egy adott vizsgálat. A beteg egészségügyi dokumentációjába is betekinthetnek, és az alapján döntenek – ismertette a szakmai szervezet elnöke.

Mint mondta, magánügyfelek esetében sem generál pluszkiadásokat egy korrekt szolgáltató, mert a beteg könnyen rájöhet, hogy becsapták, és legközelebb mást választ.

„Egy magára valamit is adó szolgáltató hosszú távon gondolkodik, mert olyan szolgáltatást nyújt, ami akár életre szóló kapcsolatot jelent, ha az ügyfél elégedett” – fogalmazott.

A Primushoz nem érkeztek ilyen jelzések, és ő maga sem hallott ilyen panaszokról, ez persze nem zárja ki, hogy előfordulhat, de hogy általános, tömeges jelenség lenne, azt nem gondolja – mondta Lancz Róbert.

A szakmának vannak szabályai, amelyek mentén dolgoznak az orvos kollégák, de az egészségügy nem olyan egzakt tudomány, ahol minden százszázalékosan egy adott protokoll mentén történik – tette hozzá.