A miniszterelnök 29 pontos gazdasági akcióterve
Huszonkilenc pontban foglalta össze Orbán Viktor kormányfő a parlamentben azt, mit kíván tenni a kormány azért, hogy a gazdaság talpra álljon.
Orbán Viktor miniszterelnök mai parlamenti beszédében elmondta, hogy a kormány a hétvégén ülésezett, s kidolgozott egy akciótervet. Beszédében szólt arról, hogy a mai a gazdaság a világon mindenütt új irányt vett, úgy tűnik, eljött a termelő kapitalizmus ideje. A spekulatív kapitalizmusnak viszont befellegzett –, ezért Magyarországon is vissza kell szorítani a spekulációt, s meg kell tenni azokat a lépéseket, hogy hazánkban is megerősödjön a termelő kapitalizmus, mely a munkán alapul.
Egészséges gazdaságban az adózás a legjobb kapocs az állam és a polgára között, Magyarországon viszont büntetésnek érezzük az adózást, mivel vállalhatatlan terheket ró az emberekre, ezért inkább mindenki kibújni akart alóla – mondta Orbán Viktor, aki szerint ezért jutottunk el odáig, hogy Magyarországon 2,5 millió adófizető tart el 10 millió embert. A régi adórendszerrel nincs esély talpra állítani a gazdaságot, ezért új adórendszer kell a miniszterelnök szerint.
Orbán Viktor elmondta, az első akciótervben 13 lépést hajtanak végre:
1. 500 milliós éves árbevétel alatt a cégek társasági adóját 19%-ról 10%-ra csökkentik.
2. Két év alatt bevezetik az egykulcsos családi adót, cserébe kivezetik a rendszerből az adójóváírás intézményét. Az egykulcsos személyi jövedelemadó 16% lesz.
3. A kis- és középvállalkozások 10 kisadóját eltörlik.
4. A minimálbér adóköteles lesz.
5. A vér szerinti egyenes ági vagyonmozgás (foglalkoztatás, öröklés, gyermekekről való gondoskodás) az állam hatókörén kívül kerül.
6. A beruházások során kevesebb engedélyt kell majd kérni.
7. Egyszerűbb lesz az egyszerűsített foglalkoztatás.
8. Ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia.
9. Szabad gyümölcspárlat-készítési (pálinkafőzési) jog.
10. Újra áfamentes lesz az adományozás.
11. Könnyíteni kell a kistermelők feldolgozási és élelmiszerforgalmazási lehetőségei.
12. Kibővítik a Széchenyi-kártya programját.
13. Átrendezik az uniós források felhasználást a kis- és középvállalkozások javára.
Emellett a kormány további intézkedéseket kíván tenni a kölcsönös felelősségvállalás jegyében:
14. Költségstop a közszférában.
15. A bérek felülvizsgálata a közszférában.
16. A költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál.
17. Külső megbízások és feladat kiszervezések teljes körű felülvizsgálata.
18. A hatvan napon túli végkielégítések és egyéb juttatások megadóztatása a közszférában 98%-kal.
19. Havi bruttó 2 millió forint fizetési plafon bevezetése az állami szférában, beleértbe a Magyar Nemzeti Bankot is.
20. A közszférában áttérés a bértömegű gazdálkodásra, a bértömeg 15 százalékos mérséklését kell elérni Az állami vállalatok igazgatóságainak 100-ról 10-re való csökkentése.
21. A pártokra jutó költségvetési támogatás összege 15%-kal csökken.
22. Költségvetési felügyelőket küldenek ki a költségvetési pénzekből gazdálkodó intézményhez.
23. Beszerzési stop a közszférában.
24. Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása, ehhez kerülnének a bedőlt lakáshitelesek jelzálogfedezetei.
25. Banki különadó bevezetése.
26. Jelzálogot csak forint alapú hitelre lehet majd bejegyeztetni.
27. Másodlagos élelmiszer-vizsgálat bevezetése, hogy „ne áramolhasson be Európa élemiszer-hulladéka akadálytalanul Magyarországra”.
28. Moratórium a közüzemi díjak emelésére, a díjak újratárgyalása a szolgáltatókkal.
29. Kilakoltatási moratórium 2010. december 31-ig.
