A kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött szerződést (Frissítve!)

Magyar Péter arra kéri a professzort, hogy utalja vissza a már kifizetett 22 milliárd forintot.

A Magyar Hang pénteken írt arról, hogy a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium több mint negyedbillió forintot juttatott a Krausz Ferenc által irányított Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványnak. A lap beszámolója szerint a finanszírozási szerződést alig két hónappal a választások előtt kötötték meg, és azt elméletben csak mindkét fél egyetértésével lehet megváltoztatni.

A magyar tudományosság számára szinte felfoghatatlanul sok, több mint negyedbillió forintot juttatott a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium a Fidesz-kormánnyal kifejezetten szívélyes viszont ápoló Nobel-díjas Krausz Ferenc által irányított Élvonal Alapítványnak. Alig két hónappal a választások előtt kötöttek velük finanszírozási szerződést, amit elméletben csak mindkét fél egyetértésével lehet megváltoztatni. Krausz mindeddig próbálta elzárni a szerződést a nyilvánosság elől, de lapunk hozzájutott, és most bemutatjuk, írják. 

Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány a napokban azzal került be a hírekbe, hogy a Telex információi szerint „a belpolitikai helyzetre hivatkozva” kihátrált a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) finanszírozása mögül. Az akadémia középiskolai és egyetemi természettudományos tehetséggondozással foglalkozik, és az éves költségvetése Hegyi Péter, az akadémia vezetőjének tájékoztatása szerint jelenleg nagyjából egymilliárd forint. Ebből 375 gimnázium 5500 tanulóját segítik, és több mint 400 tanár dolgozik velük.

A cikk megjelenése után az alapítvány sajtótájékoztatót tartott, amelyen a hivatkozott „belpolitikai helyzettel” kapcsolatban Krausz Ferenc kifejtette, hogy ameddig nem kapnak biztosítékot arra, hogy az új kormány az előző kormánnyal kötött finanszírozási szerződést maradéktalanul betartja, addig nem vállalnak jelentős kötelezettségeket. Krausz megtagadta, hogy nyilvánosságra hozza a támogatási szerződést: „Nincs jogunk ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzuk a szerződést a KIM-mel (Kulturális és Innovációs Minisztérium), de ha az új kormány megkér vagy utasít minket erre, akkor azt maradéktalanul teljesítjük” – válaszolta újságírói kérdésre.

A szerződés értelmében Hankó Balázs miniszter az állam nevében 2031. december 31-ig összesen 261 700 000 000, vagyis kettőszázhatvanegymilliárd-hétszázmillió forint finanszírozásról vállalt kötelezettséget. Egy másik, hasonló módon kikért dokumentum tanúsága szerint 2026. április 30-ig az alapítványnak már folyósítottak 22 381 152 992 forintot. Emellett 2026-ra kapnak még 400 millió forint működési támogatást, amit a későbbi években a fogyasztói árindexszel összhangban emelnek. Ismeretes, hogy az ugyancsak Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (nem tudni, minek az a kötőjel, helyesen Molekulárisujjlenyomat-kutató Központ, írják) korábban már kapott 75 milliárd forintnyi állami támogatást. Így a Krausz által vezetett szervezetek már bőven 300 milliárd forint feletti közpénz felett rendelkeznek úgy, hogy ennek felhasználásáról nagyrészt saját hatáskörben dönthetnek.

*

A Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós vezette alapítvány kormányzati támogatásának megvonásával meghiúsul egy országos tehetséggondozási rendszer kiépítése is, mutatott rá Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője pénteken.

"Így kell elüldözni a tudósokat Magyarországról", kommentálta a kereszténydemokrata politikus Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök döntését, miszerint a kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását kéri.

*

Politikai bosszúnak nevezte a Fidesz frakcióvezetője szombaton a kormányfő bejelentését az Élvonal Alapítvány finanszírozásának visszavonásáról, és a döntés felülvizsgálatát javasolta.

Gulyás Gergely azzal vádolta a Tisza Pártot, hogy a tények ismerete nélkül hozott döntést és rombolást kezdett a tudomány területén. Magyar Péter úgy jelentette be a "Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor által vezetett Élvonal Alapítvány finanszírozásának visszavonását, hogy az szakmai érvekkel nem alátámasztható. Kénytelenek vagyunk ezért a háttérben meghúzódó motivációt politikai bosszúként értelmezni", írta.

A fideszes politikus közölte: az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány a világon egyedülálló szervezet, amelynek célja a külföldön dolgozó magyar kutatók hazahívása, a tehetséggondozás és innovatív vállalkozások alapítása. Az alapítvány finanszírozása az elért teljesítményhez kötött, attól függően biztosított. A finanszírozás hat évében az első esztendőben 26 milliárd forint, míg a hatodik évben 53 milliárd forint állna az alapítvány rendelkezésére teljesítmény alapon, elszámoltathatóan, közölte Gulyás Gergely. "Javasoljuk a kormánynak a döntés felülvizsgálatát, Krausz Ferenc Nobel-díjas professzorral és a kuratórium többi tagjával a mielőbbi egyeztetések megkezdését!", írta.

*

Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriuma közleményben sürgetett mielőbbi párbeszédet a kormánnyal. A kuratóriumi tagok azt írták, meggyőződésük, hogy a kiemelkedő tehetségek támogatása és a világszínvonalú kutatások előmozdítása nem csupán intézményi cél, hanem Magyarország nemzeti és társadalmi érdeke.

Ennek szellemében várják a mielőbbi párbeszédet a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy a kérdéseket megvitassák és megtalálják azt a működési konstrukciót és azokat a feltételeket, amelyek mentén a fenti célokat a lehető leghatékonyabban valósíthatják meg, közölték, hozzátéve, különösen fontosnak tartják, hogy a fiatal kutatók, diákok és kiemelkedő képességű tehetségek számára olyan lehetőségeket biztosítsanak, amelyek révén Magyarország nemzetközi szinten is meghatározó tudományos és innovációs központtá válhat. Ezen célok véleményük szerint a tudásalapú gazdaság jövőjének alapfeltételei, amelyek teljes mértékben átfedésben vannak a Tisza-kormány által vállalt célkitűzésekkel. 

A közleményt Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus mellett Donna Strickland Nobel-díjas fizikus, Steven Chu Nobel-díjas fizikus, Lovász László Abel-díjas matematikus és Randy Schekman Nobel-díjas biológus írta alá.

*

A tudomány szabadsága nem azonos az ellenőrizhetetlenséggel, az autonómia nem azonos a közpénz feletti korlátlan rendelkezéssel, és a kiválóság támogatása nem azonos egy párhuzamos intézményrendszer felépítésével, ezért kell az Élvonal Alapítvánnyal kötött többéves finanszírozási szerződést felmondani, írta a tudományos és technológiai miniszter szombaton Facebook-oldalán.

Tanács Zoltán leszögezte, a miniszterelnök bejelentésével összhangban a kormány fel fogja mondani a Krausz Ferenc nevével fémjelzett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvánnyal a választások előtt megkötött, többéves közfeladat-finanszírozási szerződést, amelynek összege 261,7 milliárd forint.

Azt írta, hogy a magyar tudomány, kutatás-fejlesztés, innováció és tehetséggondozás az elmúlt években nem kapta meg azt a figyelmet, megbecsülést és kiszámítható támogatást, amely egy sikeres, versenyképes országhoz szükséges. Magyarország K+F-ráfordítása GDP-arányosan ma körülbelül 1,3 százalék, miközben az uniós átlag 2 százalék felett, az európai élvonal pedig 3 százalék körül van. A következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb tudománypolitikai vállalása az lesz, hogy a magyar kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat fokozatosan, kiszámíthatóan és érdemben növeljék. A cél, hogy a ciklus végére Magyarország érje el a GDP 2 százalékát K+F-ráfordításban, a következő 8-10 évben pedig közelítsen a 3 százalékos szinthez.

A miniszter szerint az Élvonal Alapítvány ügye nem arról szól, hogy szükség van-e csúcskutatásra, és hogy Magyarországra kell-e vonzani kiemelkedő kutatókat. A miniszter mindkettőre igennel válaszolt.

A kérdés az, hogy elfogadható-e, hogy egy választások előtt megkötött, hosszú évekre szóló szerződéssel több százmilliárd forintnyi közpénzt egy kekva-modellre épülő, szűk döntéshozói kör által irányított alapítványhoz szervezzenek ki úgy, hogy kormányzatnak később alig maradjon valódi rálátása a pénz felhasználására, és a meglévő kutatási, tehetséggondozási és innovációs ökosztisztémával párhuzamos rendszereket alakítunk ki. Erre a válasz: nem - húzta alá. "Az Élvonal Alapítvány számára a 2026-2031 közötti időszakra 261,7 milliárd forintos támogatási keretet irányoztak elő és rögzítettek egy meglehetősen jól körülbástyázott szerződésben. Ez évente átlagosan körülbelül 40-50 milliárd forintos közpénzmozgást jelent. Ennek jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha mellétesszük: ez az összeg a hazai K+F-re fordított állami forrásoknak nagyságrendileg akár az egyötödét is kiteheti. Vagyis nem egy kisebb szakmai programról beszélünk, hanem a magyar tudományfinanszírozás egészét befolyásoló döntésről", fogalmazott.

Úgy folytatta, az Élvonal Alapítványtól a szerződés alapján nem pusztán kutatási támogatások kiosztását várják.

A célok között szerepel 75 tudásközpont, illetve kutatócsoport felépítése 2031-ig, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, 60 know-how, 15 nemzetközi szabadalmi bejelentés és 15 spin-off vállalkozás létrehozása, valamint egy új Élvonal Központ felépítése Budapesten. Ez már egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése.

Kifejtette, a magyar tudomány jövőjét nem lehet ilyen konstrukciókra építeni, különösen akkor nem, amikor a kutatói világ éppen kiszámíthatóságra, bizalomra, átláthatóságra és egységes tudománypolitikai stratégiára vár. Ma Magyarországon a kutatók jelentős része alacsony bérrel, bizonytalan pályaképpel, kiszámíthatatlan pályázati környezettel és nemzetközi összehasonlításban gyenge intézményi támogatással dolgozik. A fiatal kutatók számára sokszor nem az a kérdés, hogy melyik magyar intézetben vagy egyetemen folytassák a munkát, hanem az, hogy érdemes-e egyáltalán itthon maradniuk. Ez a valódi nemzeti kérdés. 

A helyes út ezért nem az Élvonal Alapítvány szerződésének fenntartása, hanem egy új, átlátható, egységes és szakmailag megalapozott tudománypolitikai fordulat.

Több pénzt kell fordítani a magyar tudományra, de nem zárt alapítványi struktúrákba kell kiszervezni a forrásokat, hanem átlátható, versenyalapú, szakmailag ellenőrizhető rendszeren keresztül kell eljuttatni azokat a kutatókhoz, az egyetemekhez, az MTA-hoz, a kutatóintézetekhez és a fiatal tehetségekhez, hangsúlyozta a miniszter.

Úgy vélte, a tehetséggondozást nem egyetlen kiváltságos alapítvány feladatává kell tenni, hanem országos rendszerré kell szervezni. A kutatói életpályát tisztességes bérekkel, kiszámítható előmenetellel, nemzetközileg versenyképes pályázati lehetőségekkel és politikai beavatkozástól mentes szakmai értékeléssel kell vonzóvá tenni. Egy demokratikus államban a tudományos kiválóság sem jelenthet felhatalmazást arra, hogy több százmilliárd forintnyi közpénz felhasználása tartósan kikerüljön az átlátható közpolitikai irányítás és elszámoltathatóság keretei közül.

Kiemelte, egy új, sokkal ambiciózusabb tudománypolitikai programot elindítani, amely több pénzt ad a tudománynak, több szabadságot a kutatóknak, nagyobb átláthatóságot a közpénzeknél, és egységes, nemzeti tudománypolitikai keretet teremt Magyarország jövője érdekében. 

Közölte azt is, hogy a héten megkezdte a hazai tudomány jövőjével kapcsolatos egyeztetéseket, először Pósfai Mihállyal, az MTA hamarosan hivatalba lépő új elnökével egyeztetett. A jövő héten a kutatóhálózat főigazgatóival és a tudományos érdekképviseleti szervekkel folytatja az egyeztetést, és a közeljövőben az Élvonal Alapítvány képviselőivel is tervezi a találkozást.

Krausz Ferenc nyílt levele Magyar Péter miniszterelnöknek

A Nobel-díjas fizikus 2026. május 18-án közvetlenül Magyar Péter miniszterelnökhöz fordult, miután a közösségi médiából értesült arról, hogy a Magyar Kormány felbontja a szerződést az általa vezetett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvánnyal, arra hivatkozva, hogy „párhuzamos rendszerekre” nincs szükség.

A levél legfőbb pontjai és szakmai argumentációja az alábbiakban összegezhető:

1. A „párhuzamos rendszer” vádjának cáfolata

Krausz hangsúlyozza, hogy az Élvonal nem egy meglévő struktúrát duplikál, hanem egy világviszonylatban is egyedülálló, hiánypótló modellt hozott létre, amely közös fedél alá hozza a csúcskutatást és a rendszerszintű természettudományos tehetséggondozást.

• A modell célja a hosszú távú kiszámíthatóság biztosítása, ami elengedhetetlen a külföldön dolgozó, világhírű tudósok (mint a már hazacsábított Roska Botond) tartós hazahozatalához.

• Olyan nemzetközi tekintélyek álltak be az ügy mögé és irányítják a munkát, mint Steven Chu korábbi amerikai energiaügyi miniszter, valamint további három Nobel-díjas és egy Abel-díjas tudós.

2. Orvosszakmai láb: A CMF és a rákszűrés jövője

A levél közvetlenül érinti a Center for Molecular Fingerprinting (CMF) projektet, amely 2026 májusától működik az Élvonal égisze alatt:

• Világújdonság a megelőző orvoslásban: A CMF egy egyszerű vérvizsgálaton alapuló orvosdiagnosztikai eljárást fejleszt a népbetegségek (rák, szív- és érrendszeri, légúti- és anyagcsere-betegségek) korai felismerésére.

• Nemzetközi elismertség: A müncheni Ludwig-Maximilians-Universität és a University of Hong Kong háromoldalú szerződésben kötelezte magát a Magyarországon öt éve folyó kutatás adaptálására. Krausz figyelmeztet: a jövő megelőző orvoslása egy magyar kutatóközpont vezetésével valósulhat meg, amennyiben a kormányzat nem vonja el a támogatást.

3. Tehetséggondozás és költséghatékonyság

A kutató kiemeli, hogy az alapítvány a matematika, fizika, informatika (és hamarosan a kémia és MI) területén elindította a havi rendszerességű „edzőtáborozó” olimpiai iskolákat.

• A rendszer költségvetése a német Max-Planck-Társaság büdzséjének mintegy 5%-a, ami pontosan megfelel a magyar-német GDP-aránynak. Krausz szerint ez a ráfordítás a nemzetközi láthatóság minimális feltétele.

• A forrásokat közvetlenül az iskolákhoz és a tanárokhoz juttatják el, transzparens módon.

4. Reakció a szerződésbontásra és transzparencia

Krausz leszögezi, hogy az új kormány megalakulásakor tisztában volt a nehéz gazdasági helyzettel, és nyitott volt a büdzsé korrekciójára (a konzultációkig önként vállalva, hogy nem tesznek új kötelezettségvállalásokat). A transzparencia jegyében:

• Teljes körű átvilágítást kér az Élvonalra vonatkozóan.

• Nyitott a kormány javaslataira egy olyan új működési formát illetően, amely biztosítja a közpolitikai kontrollt, de megőrzi a tudományos szabadságot.

Krausz Ferencet mélyen megrendítették a közösségi médiában megjelent támadások, de a szakma és a civil szféra támogatása miatt nem adja fel a céljait. Célja, hogy Magyarország ne elküldje, hanem hazahívja a jelen és a jövő Nobel-díjasait. Egyúttal kritikával illeti a hazai közéleti légkört, kifejezve azon vágyát, hogy a magyarok végre merjék nyíltan felvállalni, ha valakit vagy valamilyen ügyet támogatnak.

Krausz Ferenc nyílt levele.