hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

A járvány és a kormányzati döntések nyertese a magánszektor

Míg a privát szolgáltatók egyértelműen profitáltak a koronavírus-járványból, hiszen a Covid-ellátás miatt beszűkülő közfinanszírozott kapacitások nyomán mind több beteg kényszerül a magánegészségügybe, addig az állami szektor és a lakosság számára rendkívül hátrányosak a következmények.

Forrong a magán egészségügyi piac, a privát szolgáltatók egyértelműen jól jöttek ki a járványból – hangzott el a Portfolio szerdai, online konferenciáján. A magánegészségügy helye a reformfolyamatban című rendezvényen az is kiderült, hogy a nemzeti mellett nemzetközi befektetők is megjelentek a magyar piacon, amelyek felvásárlásokkal nagy szolgáltató csoportokat igyekeznek létrehozni.

Már a korábbi évek is bőséges bevétel növekedést hoztak a magánszolgáltatók számára, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója további, legalább 25 százalékos növekedést prognosztizál 2020-ra az egy évvel korábbihoz képest, bár a tavalyi mérlegadatokat még nem ismerjük. Kertész Balázs szerint a többletbevételt nem az áremelések generálják, hanem a közfinanszírozott ellátásból a Covid-járvány miatt kiszorult betegek számának növekedése.

A magánszolgáltatásokat igénybe vevők fele ár-érték arányban dönt, amikor a privát egészségügyhöz fordul – ismertette a Szinapszis márciusi, országosan reprezentatív felmérésének eredményeit az ügyvezető. Mindössze a válaszadók 3 százaléka mondta azt, hogy választását nem befolyásolja az ár, 15 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy eleve csak a legolcsóbb vizsgálatokat engedheti meg magának.

Tavaly háztartásonként 28 ezer forintot tett ki az egészségügyi fogyasztói kosár, amelyben a receptköteles gyógyszerekre költött co-payment tette ki a legnagyobb részt, második helyre léptek elő az étrend-kiegészítők és a recept nélküli gyógyszerek, ezt követe a fogászati ellátás, valamint a magánorvosi diagnosztika. Budapesten 50 százalékkal magasabb volt a költés, mint az ország más részein.

Hálapénzre tavaly 30 milliárd forintot fizettek ki a magyarok, akiknek 80 százaléka egyetért azzal, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése nyomán az orvosok munkaidőben kizárólag az állami munkahelyükön lássák el a betegeket a megemelt bérért cserébe.

Bár a hálapénz kivezetését 83 százalék helyesli, annak következményeit már ambivalensen ítélik meg. A nagytöbbség szerint az ellátás színvonalán nem változtat, hogy eltűnik a rendszerből a paraszolvencia, és míg voltak olyanok, akik úgy vélekedtek, hogy javulás is bekövetkezhet, a válaszadók egyharmada azt gondolta, hogy romlani fog a színvonal. Sokan aggódnak amiatt, hogy a hálapénz híján az orvosok és az ápolók nem lesznek kellően motiváltak az ellátásukban.

A lakosság fele úgy véli, hogy jobb ellátást kap a magánszolgáltatóknál, 30 százalék szerint azonban nem éri meg a privát ellátásban kapott pluszszolgáltatásokért többet fizetni, és 50 százalékuk nem is tudja megfizetni a magánellátást, amelynek előnyei közé a kellemes körülményeket, az odafigyelő, elkötelezett személyzetet sorolták, valamint azt, hogy nem kell várni az időpontokra.

A lakosság nincs felkészülve a magánegészségügy szolgáltatásainak kifizetésére – állapította meg a felmérés adatai alapján Kertész Balázs, amelyek rámutattak, hogy szinte mindenki zsebből akarja állni a számlát, mindössze 16 százalék rendelkezik egészségbiztosítással, szolgáltatóval kötött szerződéssel.

Új utakon új szereplőkkel

Míg a lakosság percepciója az, hogy jobb minőségű ellátáshoz jut a privát szektorban, a kormány sem bízik abban, hogy lehet jó színvonalú a közszolgáltatás. Erről már Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász beszélt, aki elemzésében emlékeztetett arra, hogy a kabinetben tíz éve nincs önálló miniszteri képviselete az ágazatnak, 2014-2018 között elsorvasztották a háttérintézményi rendszert. Nem vált be az államosítás sem, amelynek célja a kórházi adósságállomány kordában tartása és az ellátás minőségének javítása, egyenszilárdságának megteremtése lett volna.

Tavaly nyáron több új szereplő lépett be az ágazatirányítás köreibe. Miközben az Emberi Erőforrások Minisztériumában Kollár Lajos miniszteri főtanácsadó vezetésével több bizottságban is folyt szakmai előkészítő munka, az egészségügyért felelős államtitkárság külön utakon járt. Számos feladatot szerveztek ki a tárca felügyelete alól, így például az Innovációs és Technológiai Minisztérium fennhatósága alá kerültek az egyetemek a klinikákkal együtt, ami nehézségeket is okoz, hiszen most is vita tárgya, hogy az ott lévő humánerőforrás kapacitásokkal a felelős tárca, vagy az Országos Kórház Főigazgatóság (OKFŐ) rendelkezhet-e. Nehézsúlyú szereplőjévé vált az ágazatnak a Belügyminisztérium, amely komoly szakmai anyagokat tetetett az asztalra a szakmával, de ott van a Miniszterelnökség is, amelynek szakértői ugyancsak készítettek elemzéseket az egészségügyről.

A járvány és annak második hulláma kellett ahhoz, hogy a sok éve halogatott orvosi béremelés megvalósuljon – állapította meg Sinkó Eszter, aki szerint e nélkül a miniszterelnök nem döntött volna erről, hiába járt közre ennek érdekében személyesen Pintér Sándor, aki tavaly nyáron rendszeresen tartotta a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel.

A béremelés ára az egészségügyi szolgálati jogviszony és a paraszolvencia kivezetése lett, egyidejűleg a kormány a magán- és közszolgáltatások szétválasztására is kísérletet tesz a vonatkozó törvény keretében. Az egészségügy rendszerelemző szerint azonban ehhez annyira szűkös a kínálas humánerőforrás tekintetében, hogy az sérelmet okoz a betegek számára, mert nincsenek minden szolgáltatásra megfelelő helyettesítő szakorvosok.

Bár az orvosi béremelés nyomán biztosított lesz az orvosok utánpótlása és mérséklődni fog az elvándorlás, ugyanakkor az orvosok fizetése olyan aránytalanul emelkedett a szakdolgozókéhoz viszonyítva, hogy az ápolók körében tapasztalható elégedetlenség kikényszerítheti a jövő januárra tervezett 30 százalékos fizetésemelés előrehozatalát. A szak- és háziorvosok béremelése fordított 300 milliárd forint eredményeként egyébként könnyen lehet, hogy 2020-ban az egészségügy GDP-arányos részesedése elérte, vagy meg is haladta a 6 százalékot – állapította meg a közgazdász.

A magánellátók szárnyalását nem törte meg a Covid

Budai Egészségközpont (BEK) éves bevétele töretlen, egyenletes növekedést mutat, amit a tavalyi Covid-év   sem tudott megtörni – mondta előadásában Varga Péter Pál, a BEK alapító-főigazgatója, aki azt prognosztizálta, hogy idén is 2 milliárd forinttal emelkednek a bevételeik, amelynek  nagy részét – ahogyan a korábbi években is – működésre, bérekre és fejlesztésekre költik. Ebben az évben például új kórház építését kezdték el a Királyhágó utcai telephelyükön. Egyedüliként kínálnak teljes körű fekvőbeteg-szakellátást, amelybe az intenzív osztályos tevékenység is beletartozik.

Bár arra számítanak, hogy a magánpácienseik megtakarításai csökkennek a nehezedő gazdasági körülmények között – ez a Covid-járvány kezdetén érezhető is volt –, de vállalatok egészségügyi költéseiben idén már megindult a tavalyi csökkenést kompenzáló korrekció.

Bár sokarcú a kormányzat egészségügyi reformja, a magánellátók szempontjából rendkívül üdvözítő elemeket tartalmaz – folytatta varga Péter Pál –, hiszen a hálapénz kriminalizálása mellett csak csekély mértékben korlátozták a közellátásban is dolgozó szakemberek munkáját a privát szektorban. Mivel a kieső paraszolvenciát az állami ellátóknál nem tudják pótolni az orvosok, így a magánszolgáltatók felé fordulnak a keresetük kiegészítéséért. Ez a folyamat az igazgató szerint rá fogja kényszeríteni a döntéshozókat arra, hogy rendezzék a magán- és a közellátás együttműködésének faktorait és struktúráját, amihez szükség lesz a kiegészítő biztosítás bevezetésére. Bár tanácsaikkal, szakértelmükkel szívesen segítenék a kormányzatot, azonban rendkívül nehéz a döntéshozókkal kommunikálni.

Az egy orvosos járó-beteg (lakás) rendelőket felváltják a jövőben a sok szakmás járó- és komplex fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatók – festette le a jövőképet a szakember, aki szerint a szigorodó adótörvények kihívások elé állították a lakásrendelőket, amit tovább nehezített az új jogállási törvény, amely megnehezítette, hogy az itt fogadott betegeket szükség esetén intézményi ellátáshoz juttassák az orvosok. A sokszakmás magánszolgáltatóknak a jövőben reflektálniuk kell majd a közfinanszírozott ellátásban zajló folyamatokra, az ott kialakuló hiányok pótlására.

A magánszférába érkező orvosoknak életpályamodellt, megfelelő szakmai környezetet kell biztosítani az alaptól csúcsellátásig, márpedig ha ez utóbbit is célba veszik, a súlyos esetek és szövődmények ellátására is készen kell állniuk – sorolta a kihívásokat Varga Péter Pál, aki szerint kulcskérdés a komprehenzív intézményi ellátási filozófia.

Nyertesek és vesztesek

A lakosság bizalma meglehetősen csekély az állami rendszer irányába, és a kormányzati reformterveket ismerve nem valószínű, hogy a változások ezt erősíteni fogják – állapította meg Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője egy tavalyi, uniós felmérés eredményeire hivatkozva a bizalmi indexet illetően. Jó hír ugyanakkor, hogy az emberek hajlandóak a saját adózott jövedelmükből is egyre többet költeni az egészségükre, mert bár az egészségpénztári befizetések stagnáltak, de ezen belül az egyéni befizetések növekedtek.

A magánellátás egyelőre „fejnehéz”, leginkább Budapesten prosperál, így vidéken is ki kell építeni a hálózatokat, ami – az egészségbiztosítási piac kiterjesztése mellett – ugyancsak lehetőség a további bővítésre – hangzott el a konferencia kerekasztala mellett. A kommunikációs, szervezési és kárrendezési folyamatok jobbá tétele mellett a költségcsökkentésnek is fontos eleme a digitalizáció, amellyel kiváltható az élő munkaerő – jegyezte meg Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója.

A koronavírus-járvány legnagyobb vesztese a magánszektorban a mammográfia, aminek vélhetően súlyos következményei lesznek a pandémia után – mondta Straub Fanni, a FoglaljOrvost.hu alapító-tulajdonosa saját tapasztalataikra hivatkozva. Kiugróan teljesített viszont, így valamelyest kompenzálta ezt a labordiagnosztika, amelynek térnyerése valószínűleg a jövőben is megmarad.

A népegészségügyi célú szűrésen való részvétel visszaesésének komoly közegészségügyi következményei lesznek – hívta fel a figyelmet Karai Gábor, a Teladoc ügyvezető igazgatója. Beszámolt arról is, hogy Med24 éjjel-nappali online orvosi tanácsadó rendszerük óriási terheléssel dolgozott, mivel a betegek nem tudtak eljutni a rendelőkbe – számolt be a járvány időszakában szerzett tapasztalatokról. – A helyzetet most súlyosbítja, hogy immár az alapellátást is nehéz elérni a szűrés- és oltásszervezés miatt. Az állami ellátórendszerben a Covid-ellátás miatt szűkültek az egyéb kapacitások, így egyre több beteg kényszerül a privát egészségügybe. Ez ugyan üzletileg előnyös a magánszolgáltatók számára, ám hosszú távon a közegészségügyet és a lakosságot rendkívül hátrányosan érinti; következményeinek felszámolása pedig éveket vesz majd igénybe.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink