hirdetés
2024. április. 27., szombat - Zita.

"Ha folyamatosan tolódik a pszichiátriai ellátás fejlesztése, azt mindenki érezni fogja"

Az elmúlt években drámaian csökkent a pszichiátriai betegeket ellátó intézmények száma, miközben az öngyilkosságok száma nőtt, írja a magyar pszichiátria helyzetéről és a társadalom mentális állapotáról szóló sorozatában a Telex.

  • Az elmúlt években drámaian csökkent a pszichiátriai betegeket ellátó intézmények száma Magyarországon, miközben egyre többen szorulnának ellátásra, és az öngyilkosságok száma is nőtt az utóbbi években.
  • A koronavírus-járvány miatti korlátozások negatív hatással voltak a pszichés állapotra. Azoknak, akiknek nincs pénzük magánpszichiáterre, szinte elérhetetlen a segítség. Mindössze 45 gyermekpszichiáter dolgozik az országban, és mintegy 600-700 pszichiáter.
  • A pszichiátriai otthonokban sincs hely, oda 10-15 év is lehet a várakozási idő.
  • A magyar pszichiátria helyzetéről és a társadalom mentális állapotáról szóló sorozatban elsőként a rendszer működését vizsgálják, valamint azt, hogyan hatnak az ellátás hiányosságai a társadalomra.

„Összességében azt lehet mondani, hogy a magyar pszichiátriai ellátás igen nagy fejlesztésre szorul – jelzi a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Pszichiátriai Csoportjának vezetője, dr. Lázár Bence András pszichiáter, egyetemi adjunktus. Szerinte a Covid óta két pszichiátriai terület van, amelyen a betegek állapotában jelentős romlás tapasztalható: az egyik az addiktológia, a másik az öngyilkosság. Lázár Bence András szerint régiónként változó, hogy mennyire érhető el az állami pszichiátriai ellátás bárkinek. A magánegészségügynek óriási szerepe van az állami ellátásra nehezedő nyomás csökkentésében. A magánellátás viszont nagyon drága.

„Egy 50 perces kezelés 40-50 ezer forint körül mozog. Ha valakinek hosszabb terápiára van szüksége, mondjuk, fél évig heti egy vagy két alkalomra, akkor nagyon jó jövedelemmel kell rendelkeznie, hogy ezt finanszírozni tudja” – mondja Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke. Szerinte sok helyen így is várólista van – nemcsak a magánpszichiátereknél, hanem a pszichoterápiával foglalkozó rendelőkben is.

Lázár szerint az is probléma, hogy a pszichiátriai ellátás általában a kórházak perifériáján helyezkedik el – nemcsak fizikailag, hanem szimbolikusan is. Jellemzően ezekre az osztályokra már nincs elegendő pénz, nem olyan az infrastrukturális felszereltségük, mint, mondjuk, egy traumatológiai osztályé vagy egy szívsebészeté.

Szekeres György szerint fontos beszélni arról az állandó harcról, amit a pszichiátria folytat a diszkrimináció és a stigmák ellen. Lázár Bence András szerint még mindig erősen megbélyegzettek a mentális betegek, különösen igaz ez az addiktológiai problémákkal küzdőkre.

Utoljára 2021-ben találkozott a Magyar Pszichiátriai Társaság és a MOK Pszichiátriai Csoportja a kormány képviselőivel, azóta nem történt semmiféle kommunikáció az államtitkársággal a mentális egészségügy átalakításáról, annak ellenére, hogy jelenleg nagymértékű átalakítás zajlik az egészségügyben. A pszichiátriai társaság már több felmérést is küldött a döntéshozóknak, a Belügyminisztériumnak és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) például a depresszió hatékonyabb kezelése okán. Ezekben leírták, mekkora terhet jelent az egyéneknek és a társadalomnak is, ha nincs jól kezelve a depresszió. És bár mindenhonnan pozitív visszajelzéseket kaptak, Szekeres György szerint a döntésekben mégsem mutatkozik meg igazán, hogy bármi is változna. Lázár Bence András szerint, ha folyamatosan tolódik a magyar pszichiátriai ellátás fejlesztése, akkor azt mindenki érezni fogja a környezetében: „Ha így nézzük, akkor ez nemcsak a mi ügyünk, hanem ez egy össztársadalmi és tulajdonképpen gazdasági ügy is.”

A teljes információt ITT olvashatja

Public Co képe a Pixabay-en
Public Co képe a Pixabay-en

(forrás: Telex)
hirdetés

Könyveink