2016-ban akár sztrájk is elképzelhető az egészségügyben

Minden korábbinál nagyobb meglepetésekkel, sőt, akár sztrájkkal is szolgálhat az idei esztendő. Mert bár „a kormány számára kiemelten fontos a betegellátás színvonalának emelése, az egészségügyi ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése”, s ennek érdekében – az államtitkárság közleménye szerint – „2016-ban újabb lépéseket tesz”, egyre inkább radikalizálódik az orvos- és nővértársadalom. Szaporodnak a különféle tiltakozó akciók, az államtitkársággal, miniszterrel történő levélváltások, az év elején felállított új érdekvédelmi szervezet, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) egyik alapítója, a rezidensek korábbi vezére, Dénes Tamás pedig már egyenesen „nemzeti üggyé” szeretné tenni az egészségügyet.

Dénes az eddigieknél hatékonyabban kíván fellépni az egészségügyben dolgozók érdekeiért. A szakszervezet vezetője már november elején, még a rezidensszövetség leköszönő elnökeként beszélt arról a MedicalOnline-nak, hogy továbbra is úgy gondolja, a politikusok és a társadalom figyelmét kétórás, eredmény híján félévenként egyre hosszabbodó munkabeszüntetéssel kell felhívni arra, hogy rendezni kell az egészségügyben dolgozók bérhelyzetét, és megszüntetni a betegellátás biztonságát veszélyeztető gyakorlatokat. Dénes Tamás azonban hozzátette azt is, az utóbbi évek törvényi változásai miatt kétséges, hogy az egészségügyi szakszervezetek szervezhetnek-e sztrájkot, ezért egyelőre még vizsgálják, hogy a „Két óra az életedért” elnevezésű mozgalmat – az adott napon két órán át csak akut ellátást biztosítanának az intézményekben – elindíthatják-e anélkül, hogy megszegnék a hatályos jogszabályokat. Dénes legutóbb az mno-hu-nak jelezte: azt is fontos kideríteni, hogy megvan-e a támogatás a társadalom részéről. Lényeges, hogy sikerült-e megértetni a többségi társadalommal, hogy ez nem(csak) bérharc, hanem a tisztességes betegellátásért folyó küzdelem, és az is nyitott kérdés, hogy az egészségügyi dolgozókban megvan-e az akarat egy esetleges sztrájkra.

Nem veszik őket komolyan

Mint a Magyar Időkben emlékeztetett: elismerik a jelenleg létező egészségügyi érdekvédelmi szervezetek erőfeszítéseit, de azok mára lendületüket vesztették, nem képesek kellő elszántsággal és hittel képviselni az ágazatot. Ezért az egészségügyet és az abban dolgozókat nem is veszi komolyan a kormány. Dénes Tamás utóda, Sipka Balázs az őt bemutató rendezvényen ezzel szemben úgy vélekedett, épp a Magyar Rezidens Szövetség a példa rá, hogy lehet eredményes az érdekvédelem, így a mára kialakult helyzetért az érdekképviseletek is felelősek, hiszen közel sem lépnek fel olyan markánsan, mint azt megtehetnék. A MedicalOnline tudósítása szerint az eddigi fizetésemelések szerinte csak a bérfeszültséget növelték, amit a hálapénz is tovább generál. A rezidensek munkáját szabályozó rendeleteket elsősorban azért hozták, hogy biztosítani tudják a betegellátást, ám az abban foglaltakat senki nem tartja be.

Az új vezető tárgyalásokkal érné el a felvetett kérdések megoldását, és csak akkor vizsgálná, miként tiltakozhatnának erőteljesebben, ha az egyeztetések eredménytelenek maradnak. Az Origo szerint a fekete ruhás nővérként ismert Sándor Mária decemberben viszont már úgy fogalmazott, hogy mindenképpen lesz sztrájk az egészségügyben, mert az egész társadalmat fel akarják rázni bénultságából. Az exápolónő és csapata összefogott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ), és mozgósítanák a védőnőket, háziorvosokat is. Erre utal az is, hogy január közepén bemutatkozó sajtótájékoztatójukon Dénes Tamás, a Reszasz elnöke kifejtette, készek tárgyalni a kormánnyal, de akciókat is szerveznek, elsőként arra kérik majd azokat, akik anyagilag megengedhetik maguknak, hogy mondjanak nemet az önként vállalt túlmunkára, és tartsák be a jogszabályokban foglaltakat, ami fennakadásokat okozhat az ellátásban. Ahhoz, hogy élhető legyen az egészségügy, ahol a beteg méltóságban gyógyul, az orvos pedig tisztességben gyógyít, már nem elegendő a közösségi oldalak fotelforradalma, ezért ha szükséges, akár felmondásokat helyeznek letétbe, sztrájkot, vagy kétórás, eredmény híján félévenként egyre hosszabbodó munkabeszüntetéssel adnak nyomatékot követeléseiknek. Nem kérnek nyugati béreket – írta a MedicalOnline –, a Reszasz a rezidenseknek 300, a szakorvosoknak 500, a főorvosoknak 700 ezer forintos havi nettó juttatást tart megfelelőnek, egyúttal támogatja, hogya szakdolgozók azonnal kapjanak 50 százalékos béremelést.

Mit adhat a szaktárca?

S hogy ezzel szemben mit is ígér erre az esztendőre a szaktárca egészségügyért felelős államtitkársága? A 2016-os évről szólva szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben egyebek között azt írták: az egészségügyi dolgozók életkörülményeinek javítása érdekében január 1-jétől törvényi szinten igazítják a béremelés során megemelt alapilletményhez a „mozgóbér”-elemeket, azaz az ügyeleti, készenléti és túlmunkadíjakat, valamint a műszakpótlékot. Ezzel az érintett szakdolgozók jövedelme átlagosan bruttó 5–15 ezer, az érintett orvosoké bruttó 20–25 ezer forinttal lehet magasabb. A 2016. évben erre a feladatra 12,8 milliárd forint költségvetési forrás áll rendelkezésre.

A kormány fontosnak tartja a fiatal szakorvosok támogatását is, így 2016-tól új támogatási formát vezettek be, melynek lényege, hogy a szakvizsga megszerzését követő legfeljebb 5 évig bruttó 151 000 Ft támogatásban részesülnek azok a fiatal szakorvosok, akik Magyarországon, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál, teljes munkaidős foglalkoztatás keretében, alkalmazottként végeznek egészségügyi tevékenységet. Kormányzati prioritás az alapellátás megerősítése, a pálya vonzóbbá tétele is – áll a közleményben, így két csomagban előkészítik az alapellátási törvényhez kapcsolódó rendeleteket. Az első január 1-jétől hatályos jogszabályok a többi közt a csoportpraxisok és a praxisközösségek kialakítási szempontjait, a kollegiális szakmai vezető háziorvosra vonatkozó részletszabályokat, az egészségfejlesztési irodák jogállását és a települési egészségtervek részletszabályait tartalmazzák.

Mint az államtitkárság egy másik közleményéből kiderül: idén is lesz pénz az üres praxisok betöltését, a cserét elősegítő pályázatokra. Tavaly összesen 81-en pályáztak, 71 mű szerepelt sikerrel és 64-en kötöttek szerződést. A letelepedési pályázatra 33, a praxisjog vásárlását segítő pályázatra 48 pályázat érkezett.

Ugyancsak az idei év nagy reménye az e-egészségügy indulása. Tavaly decemberben elfogadta a parlament azt az egészségügyi salátatörvény-módosítást, amely megteremti az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási tér (EESZT) működtetésének jogi alapját. Bár a részletszabályokra egyes esetekben itt is várni kell még, a tervek szerint az EESZT-ben a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakorvosok, háziorvosok és nővérek számára a páciens minden lelete és receptje megtekinthető lesz. A 2016 áprilisában induló pilot programhoz 12 intézmény csatlakozott; kórházak, a hozzájuk kapcsolódó háziorvosi rendelők és gyógyszertárak.

A tervek szerint az EESZT használata 2017-től kötelező lesz minden egészségügyi intézményben. Idénre ígértek döntést viszont az új fővárosi szuperkórházról, melynek előkészítésére 2016-ban 1 milliárd forint jut a költségvetésből. A helyszínre, a tervekre lapzártánk idején még várunk, a tavaly sok vitát kiváltó intézménynek Cserháti Péter korábbi helyettes államtitkár személyében miniszteri biztosa viszont van már.

Leszámolnának az „oszd meg és uralkodj!” elvével

Arról, hogy a különféle szervezetek esetleges közös fellépése nyomán pontosan mikor is lehet sztrájk, Mendrey László, a PDSZ elnöke egyelőre nem árult el konkrétumokat. December végén úgy tartotta azonban, hogy ha az általuk képviselt pedagógusok, védőnők és háziorvosok is részt vennének egy közös sztrájkban, akkor az országos méretűvé válna. Mendrey a már idézett sajtótájékoztatón hangsúlyozta, le kell számolni az „oszd meg és uralkodj” politikájával. Attól ugyanis, hogy egyes ágazatok olykor mentőövet kapnak, a szociális és egészségügyi szféra még egyformán válságos helyzetben van…

És ez így igaz; s e hangulatnak csupán egy dolog látszik ellentmondani. Tavaly év végén látott napvilágot a Policy Agenda elemzése, amely szerint az egészségügy továbbra sem látszik „politikai bukásfaktornak”. A tiltakozások azonban egyre szaporodnak. A tendenciát jól jelzi, hogy januárban két hét alatt csaknem 800 orvos írta alá azt a levelet, amelyben azt kérdezték az államtitkárságtól, majd a minisztertől, meddig tűrik még a hálapénzt, mit tesznek idén az egészségügyi dolgozók megbecsüléséért és kivándorlásuk megfékezéséért. Az „1001 orvos hálapénz nélkül” Facebook-csoport azonban egy január 3-i bejegyzés szerint a nyílt levélhez kapcsolódó petíciót és ezzel együtt az akciót lezárta. Szavazást indítottak viszont annak kiderítésére, vajon milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy fel tudják hívni a figyelmet az egészségügy teljes összeomlására, és rávegyék az aktuális kormányzatot a cselekvésre? A tovább bővíthető válaszlehetőségek szerint szóba jöhet a többi közt az önként vállalt túlmunka megtagadása (a szabályok betartásának kikényszerítése); a közös demonstráció a szakdolgozókkal és a civilekkel. Ott a lehetőségek között a sztrájk, a tömeges felmondás, a tárgyalások kezdeményezése és a közös demonstráció az EMMI hatáskörébe tartozó minden érintettel, illetve a minőségi adatok publikálásának törvénybe iktatása is megjelent az ötletek között. A helyzet egyelőre még érlelődik, a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület egyik fórumán az azonban már kiderült, hogy bizonyosan lesz valamilyen összefogás: mint a Népszava fogalmazott, hivatalosan is akciószövetséget hoznak létre az Emberi Erőforrások Minisztériumának „mostohagyerekei”.