10 milliárdot takarítottak meg az állami egészségügyi kasszának
Az első hazai magánkórház vezetője szerint ők nem a probléma, hanem a megoldás az állami intézmények számára.
A fenti megállapítás a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatójától, a sarkos véleményével nem egyszer szakmai vihart is kavaró Lantos Gabriellától származik. E kijelentés egyébként az intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett konferencián, illetve az azt követő sajtótájékoztatón hangzott el, fontos adatokkal együtt. Kiderült például, hogy a megalapítást követő első hat évben ráfizetéses volt a befektetés, a hetedik esztendőben jutottak null-szaldó körüli helyzetbe, nyereséget – amelynek jelentős részét egyébként visszaforgatják – csupán az utóbbi három évben értek el, osztalékot pedig csak egyszer fizettek. Idei árbevételük 20 százalékkal haladja meg a tavalyit, várhatóan eléri a 2 milliárd forintot.
A kórház 250 embert – többek között 150 szakalkalmazottat, s közel 80 orvost – foglalkoztat. Az orvosok negyede – körülbelül 20 fő – már egyáltalán nem dolgozik állami intézményben, derült ki egy kérdés kapcsán. Ők kórházi fizetésükből és magánrendelésük bevételéből élnek, de az is egyre gyakoribb jelenség, amikor egy szakember két nagy magánszolgáltatónál vállal munkát. Ez kimondatlanul is kritika az állami intézményekben tapasztalható állapotokról, mint ahogy az is: a külföldről hazatért doktorok egy része nem a közkórházak valamelyikét, hanem magánintézményt választ további munkahelyéül.
A Róbert Károly Magánkórházban is található ilyen orvos. Az évek óta tapasztalható egészségügyi humán-erőforrás krízist egyébként a magánszolgáltatók is megszenvedik, bár talán kevésbé, mint az állami intézmények. Lantos Gabriella szerint abban, hogy az elmúlt egy-két évben csökkent a külföldön munkát vállalók száma, jelentős szerepe van az egyre izmosabb hazai magán-egészségügyi piacnak, amely alternatívát kínál az állami szektorból mindenképp távozni akaróknak.
A hazai orvosok tömeges méretű külföldi munkavállalása paradox módon elismerése a hazai orvosképzésnek, amely nemzetközi szinten is piacképes tudással ruházza fel hallgatóit. A szakdolgozók esetében azonban fájóan hiányzik az utánpótlás, illetve a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó szakemberek képzése. Ez utóbbiak pótlására négy új szakmát hoztak létre a Róbertben, az ambiciózus ápolók akár egészségügyi adminisztrátorrá, betegút- vagy egészségügyi menedzserré, illetve műtőkoordinátorrá képezhetik magukat. Ez utóbbi feladata nemcsak érdekes, hanem tanulságos is lehet az állami kapacitások kihasználása szempontjából. A műtőkoordinátor dolga ugyanis az, hogy műtéti teamet üresjáratok nélkül átirányítsa a megürülő műtőbe. Többek között ennek tudható be, hogy 55 ágyon akkora forgalmat képesek lebonyolítani, mint egy 300 ágyas városi kórház. Igaz, ebben az is fontos szerepet játszik, hogy a beavatkozások döntő többsége endoszkópos műtét, s a kliensek átlagos kórházi ápolási ideje nem 5,5 nap, mint az állami szektorban, hanem 26-28 óra.
A cég üzleti stratégiája nem a felső középosztályt célozta meg – a leggazdagabbak amúgy is külföldön kezeltetik magukat, jegyezte meg ezzel kapcsolatban az operatív igazgató –, hanem a klasszikus középosztályt, bár betegeik egyre jelentősebb része ma már az alsó középosztályból érkezik. Ezt szolgálta az intézmény tudatos helyszínválasztása – Angyalföld, az egykori Nyírő Gyula Kórház területe –, s árpolitikájuk. Ez utóbbi kalkulálása Lantos Gabriella szerint a sokféle figyelembe veendő szempont szerint az egyik legnehezebb feladat. Az áraknak olyanoknak kell lenniük, amelyek széles rétegek számára megfizethetőek, miközben fedezik a transzparensen, asztal fölött fizetett béreket, valamint az intézmény működtetését, fenntartását és folyamatos fejlesztését. Ez utóbbira egy évtized alatt 1 milliárd forintot fordítottak a tulajdonosok, akik között szakalkalmazottak és orvosok is vannak.
Tíz év alatt a kórházban megfordult 200 ezer paciens, s világra segítettek 5886 újszülöttet. A betegforgalom 2014-2015-től évente 20 százalékkal nő. Kalkulációjuk szerint ily módon 10 milliárd forintot takarítottak meg az állami egészségügyi kasszának. A Szinapszis felmérése szerint egyébként tavaly a 20–60 év közötti budapestiek 60, idén pedig várhatóan már 65 százaléka – három lakosból kettő – biztos járt egészségügyi magánszolgáltatónál. Van tehát hova fejlődni…