Vita az Országos Fogyatékosügyi Programról
A parlament sem kedvez a kerekes székeseknek
Megkezdték, de várhatóan már csak a parlamenti őszi ülésszakán folytathatják a képviselők az Országos Fogyatékosügyi Program 2007 és 2010 közötti végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalását.
Az Országgyűlés hétfőn napirendjére vette az Országos Fogyatékosügyi Program 2007 és 2010 közötti végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalását. A emberi erőforrás miniszter által jegyzett, a vita előtt néhány órával benyújtott javaslatot Soltész Miklós államtitkár ismertette a parlamenti képviselőknek. Mint mondta, az államigazgatásban valamennyi ágazat kötelessége, hogy érvényesítse a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének szempontjait.
A jelentés szerint elsősorban a különböző ellátások összehangolására lenne szükség a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjához – fejtette ki Soltész Miklós, kiemelve, hogy a tárgyalt időszakban mindenekelőtt a forráshiány jelentette a legnagyobb problémát, továbbá például a rehabilitáció területén nem volt megfelelő összhang a különböző részterületek között.
Tapolczai Gergely, a Fidesz vezérszónoka jeltolmács segítségével arra hívta fel a figyelmet, hogy felszólalását a többi képviselővel ellentétben nem ismertethetné a parlamenti pulpitusról, mert onnan a jeltolmács nem látná. Az integráció jelentőségét kiemelő a kormánypárti politikus leszögezte: a társadalomnak is be kell fogadnia a fogyatékossággal élőket. Kitért arra is, hogy minden fogyatékos ember megváltozott munkaképességűnek számít, de nem minden megváltozott munkaképességű fogyatékos. Arra is felhívta a figyelmet, hogy másfajta törődést igényelnek azok, aki születésük óta fogyatékosak, illetve azok, akik később váltak azzá. A javításra érdemes területek közé sorolta a különböző ellátórendszerek összhangjának megteremtését.
A kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás a legnagyobb hiányosságok közé sorolta a foglalkozási rehabilitáció elégtelen teljesítését, az egészségügyi protokollok hiányát, amire példaként hozta az értelmi fogyatékosok fogászati ellátását. Szükségesnek tartotta továbbá, hogy a jövőben az akadálymentesített területeket valóban használni tudják a rászorulók, szerinte ugyanis sok helyen nem megfelelő rámpák épültek. A képviselő jelentős előrelépésnek nevezte a segítőkutyák képzésének egységesítését is, bár megjegyezte, még kevés a segítőkutya.
Varga László, a szocialisták vezérszónoka méltatlannak nevezte az előterjesztés benyújtásának körülményeit, tárgyalását szerinte sokkal hamarabb meg kellett volna kezdeni. A képviselő felsorolta, mire költöttek jelentős forrásokat a korábbi, szocialista kormányok, ezek közül kiemelte az akadálymentesítést. Hangsúlyozta emellett, hogy frakciója fontosnak tarja a fogyatékkal élők ügyét.
A Jobbik vezérszónoka, Vágó Sebestyén szintén méltatlannak nevezte a jelentés tárgyalásának módját. Az akadálymentesítésről szólva azt mondta: az Országgyűlés épületében még az orvosi szobát sem lehet kerekes székkel megközelíteni, máshol szerinte még rosszabb a helyzet. Kifogásolta, hogy jelentősen túlárazva készítik el a közintézmények számára a rámpákat, a látássérültekkel kapcsolatban pedig azt mondta: szinte lehetetlen hozzájutniuk az internethez, az ehhez szükséges eszközök ugyanis megfizethetetlenek számukra. A képviselő hibának nevezte azt is, hogy a támogató szolgálatok pályázatokon keresztül jutnak forrásokhoz.
Az általános vitát az elnöklő Latorcai János elnapolta, várhatóan már csak a parlamenti őszi ülésszakán folytathatják a képviselők.
