Vita a HUN-REN vezetői és a miniszter, valamint az akadémiai dolgozók között
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) „felháborítónak és botrányosnak tartja Hankó Balázs miniszter újabb támadását a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat ellen, és kiáll a kutatóhálózat egysége, a kutatás szabadsága, valamint az alapkutatások támogatása mellett” – írja a Qubit.
Az ADF arra reagált, amit Hankó Balázs minisztertől, valamint más megszólalóktól a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat V. Stratégiai Workshopján, Budapesten elhangzott. A szeptember 25-i workshop a HUN-REN átvilágításának és megújításának folyamatába illeszkedő program, a hálózat vezetői és a miniszter az átalakítási tervekről is beszéltek. A lap idézi az MTI beszámolóját, mely szerint Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a rendezvényen a kutatóhelyek vezetői és nemzetközi kutatók előtt elmondta: lezajlott a kutatóhelyek átvilágítása, a kutatók bevonásával felállított és fél éve dolgozó munkacsoportok elkészültek a HUN-REN stratégiájának megalapozásával.
Hankó Balázs arról beszélt, hogy az elmúlt évek során sikeresen újult meg a magyar felsőoktatás, a magyar innováció. Egyetemeink lépnek előre a nemzetközi rangsorokban – mondta, hozzátéve: az innovációs ráfordítások az elmúlt 10 évben megduplázódtak, tavaly elérve az 1042 milliárd forintot. Elmondta: az elmúlt tíz év során 3000-ről 6500 főre emelkedett az egymillió főre jutó kutató-fejlesztők száma a vállalati szektorban. Ezzel szemben az ADF szerint ezek az állítások „éles ellentétben állnak a valósággal. A privatizált és alapítványosított egyetemek kiestek az Erasmus-programból és más uniós tudományfinanszírozási rendszerekből is, az Erasmus helyettesítésére kitalált Pannon Programban pedig a Hankó által vizionált 8000 ösztöndíjas helyett jelenleg körülbelül csak 700-an vesznek részt. Az állami egyetemek ugyan hozzájutnak még uniós forrásokhoz, de működésük katasztrofálisan alulfinanszírozott, és a külföldi partnerek velük sem szívesen kötnek szerződést.”
A HUN-REN átvilágítását végző Alexander Zehnder megállapításait az ADF szerint a miniszter és a HUN-REN vezetése pedig szándékosan félreérti. Gulyás Balázs a HUN-REN a workshopon vezetője beszélt, hogy a hálózati és kutatóhelyi szinten feltárt strukturális problémák miatt alapvető változtatásokra van szükség. A tudományos eredmények a legtöbb kutatóhely esetében megfelelőnek, esetenként kiválóak, de a kutatóhálózat egészének szerkezete módosításra szorul. A legtöbb kutatóhely ugyanis nem rendelkezik stratégiával, a kutatási infrastruktúrákat nem menedzselik és azok nem eléggé elérhetők a kutatók számára. A kutatási spektrum sok kutatóhelyen túl széles, a kutatási portfóliók széttagoltak, a kutatóhelyek potenciálját jobban ki kell használni. AZ ADF Zehndert idézve vág vissza: „az állami finanszírozású alapkutatások önmagukban is hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez, akkor is, ha konkrét haszonnal azonnal és közvetlenül nem járnak.” Zehnder, mint az ADF írja, hosszútávú megállapodásról beszél a kormány és a kutatóhálózat között a célok elérése érdekében nem arról, hogy az állam maga alá gyűri a hálózatot, ahogyan az korábban történt.”
Hangsúlyozzák: „az MTA-tól való elszakítás óta a kutatóhálózat autonómiája még az alapítványosított egyetemek szintjét sem éri el.
Szerintük erős a gyanú, hogy „az eddig még állami intézményként, az MTA vagyonával működtetett hálózatot az alapítványba kényszerített egyetemekhez hasonlóan megpróbálják privatizálni, illetve valamilyen piaci formában tovább működtetni."
Törvényjavaslat az egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló szabályozás módosításáért
Törvényjavaslatot nyújt be a Kulturális és Innovációs Minisztérium az egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló szabályozás módosításáért – mondta a tárca felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Varga-Bajusz Veronika emlékeztetett: 2022-ben zárták ki a modellváltó egyetemeket az Erasmus és a Horizont programból. A későbbi tárgyalásokon Brüsszelben olyan kéréseket fogalmaztak meg például, hogy az egyetemek rektorai, tanárai ne vehessenek részt a kuratóriumokban, vagy külső NGO-k határozzák meg, hogy ki lehet kuratóriumi tag – sorolta, ezeket a kéréseket az egyetemi autonómia szempontjából értelmezhetetlennek nevezve. Voltak azonban olyan brüsszeli elvárások – például a határozott idejű kuratóriumi tagságra vagy az összeférhetetlenségre vonatkozóan – amelyekről a kormány tavaly novemberben szabályozási javaslatot küldött az Európai Bizottságnak, azonban azóta sem kaptak választ.
A kormány nem vár tovább, az őszi ülésszakon törvényjavaslatot nyújtanak be, mondta. Ennek része lesz a hatéves finanszírozási időszakhoz igazodó határozott idejű kuratóriumi tagság és az összeférhetetlenség szabályozása – ismertette.
