Meskó Bertalan: A hosszú, egészséges élet húszévesen kezdődik
Meskó Bertalan orvosi jövőkutatót a hosszú élet (longevity) valódi jelentéséről és az egészségügyi technológiák forradalmáról is kérdezte a Házipatika.
A saját elvei szerint mit foglal magában a 'longevity' fogalma?
Sokkal nehezebb kérdés, mint ahogyan hangzik. Pont az egyik PhD-hallgatóm, Thuróczy Bertalan kutatási témájába vág. Vajon mi is pontosan a longevity? Többféle fogalom létezik a szakirodalomban, ezért nehéz találni egyet, amelyet minden kutató elfogadna a saját szempontjai alapján is. Talán ezzel a kérdéssel fogalmazhatjuk meg: miképp lehet a lehető legjobban kitágítani az elérhető évek számát egy ember életében úgy, hogy közben egészségi szempontból a lehető legmagasabb minőségben élje le azokat? A hosszú élet önmagában nem érték, ha annak jelentős részét betegen, mozgáskorlátozottan vagy szenvedéssel telve kell leélni.
(...)
Korábban az öregedést egyszerűen biológiai folyamatnak tekintették. Miben különbözik a hosszú élet iránti mai törekvésünk attól, ahogy régebben gondoltunk az idő múlására?
Aubrey de Grey kutatóval közel tíz évvel ezelőtt találkoztam egy moszkvai konferencián, ahol arról beszélt, hogy az öregedés idővel kezelhető betegséggé válhat. Engem sokáig ez a gondolat ragadott meg: hogy majd jön egy csodagyógyszer, amely biológiailag megállítja az öregedést. Mára azonban máshogy látom. A valódi forradalom nem a technológiában van, hanem abban, hogy ráébredünk: a hosszú, egészséges élet nem hetvenéves korban kezdődik, hanem már húszévesen. Ehhez tudatos hozzáállás, adataink ismerete kell, és partneri kapcsolat az orvosainkkal. Az egészséges életmód üzenete évtizedek óta velünk van, mégis kevesen tartják be. Talán a longevity szemlélet segíthet abban, hogy végre komolyan vegyük.
Ön szerint melyek a legfontosabb – esetleg mesterséges intelligencián alapuló – technológiai innovációs eredmények jelenleg, azok, amelyek mégis befolyásolhatják az emberi élettartamot?
A legfontosabb dolog, ami az egészségügyre befolyással lesz, nem technológiában gyökeredzik. A páciensek felemelése, bevonása a döntéshozásba sokkal nagyobb fontosságú, mint bármilyen egyedi technológia. Különben ha ő maga nem része az orvosi folyamatnak, nem várhatjuk el, hogy hűen kövesse a javaslatokat, gyógyszerszedést akár. Ha csupán szabályokat, követelményeket és utasításokat kell betartania, de nem magyarázzuk el, hogy miért, az nem helyes.
De ha technológiát kell mondanom, akkor nyilván a mesterséges intelligencia (AI) messze kiemelkedik. Az AI gyakorlatias része. Tehát olyan alkalmazások, amelyekkel bőrelváltozást lehet lefotózni, és az AI segít megmondani, hogy van-e olyan ok, amely miatt orvoshoz kell mennünk. Ezek a Skin-checking applikációk Magyarországon is jelen vannak és áttörték a mainstream határait. Vagy a ChatGPT-hez hasonló generatív AI-modelleknek most már 500 millió feletti a felhasználói száma. Lassan milliárdnyi felhasználó használja, egyértelműen orvosi egészségügyi célokra is. Ha pedig az orvosi oldalt kell néznem, akkor mi elemeztük a The Medical Futurist-nél az AI alapú orvosi technológiákat, és egyértelműen látszik, hogy a radiológia messze a győztese ennek a forradalomnak.Hiszen rengeteg adat, kép, vizuális lelet, CT, röntgen, MR készül, amelyeket az AI segítségével gyorsabban és pontosabban értelmezhetünk. Úgy látjuk, hogy a legtöbb eredmény egyelőre radiológián kívül, az onkológiában és kardiológiában várható.
Pontosan mit értünk okoseszköz alatt az egészségügyben?
A fonendoszkópot mindenki ismeri. Az első egy analóg technológián alapult – egy francia professzor az 1800-as évek elején találta fel. Addig úgy hallgattak tüdő és szívhangot az orvosok, hogy a beteg mellkasára vagy hátára tették a fülüket. Konkrétan semmilyen eszközük nem volt. És ő kitalálta az első kütyüt, egy egyszerű facsövet, amely felerősítette a szívhangot. Ebből lett később a sztetoszkóp, amely most már egy mindenki által elfogadott eszköz, sőt, az orvoslás szimbólumává vált. Az is analóg, de egy igazán izgalmas és fejlett technológia. Ehhez képest vannak most már okossztetoszkópok. Az orvos ugyanúgy ezt az eszközt használja, a beteg tüdejét, szívhangját hallgatja, csak már a telefonja rögzíti. Akár újrahallgathatja, vagy elküldheti a kollégájának konzultációra. És igen. Ma már vannak olyan okoseszközök is, ahol AI-alkalmazás segít értelmezni az eredményt. Tehát mire az orvos leveszi a sztetoszkópot, az AI már adott egy szakvéleményt. Szerintem ez mutatja meg jól, hogy egy okoseszköz mit tud hozzáadni a beteg-orvos kapcsolathoz. Fontos kiemelni, hogy ez megváltoztatja a beteg-orvos viszonyt is, hiszen hirtelen bekerül egy technológiai entitás, amely nemcsak egy kütyü, nemcsak egy szenzor, hanem ma már akár mesterséges intelligencia is.
