hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

Vesebetegen a Balaton körül

"Vigyázz a vesédre!" Ez a felirat fogadta a balatonfüredi móló bejárata elé érkezőket július első hétvégéjén, amikor segítőikkel együtt célba értek a Balatont körbebicikliző vesebeteg fiatalemberek.

A csapat a négynapos túra alatt összesen 210 kilométert tett meg, ami hasi dializált betegként a világon egyedülálló teljesítménynek számít. A kerékpártúra céljáról és betegségéről a 27 éves Horváth Róbert és a 40 éves Pingitzer Károly beszélt az MTI-Press-nek.

Vesebetegen is lehet teljes életet élni

Minden egy kórházi szobában kezdődött. Talán a sors akarta úgy, hogy a két fiatalember egy kórterembe kerüljön a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. Kiderült, hogy mindketten mosonmagyaróváriak, hamar összebarátkoztak, és elhatározták, hogy közösen tesznek valamit a sorstársaikért: a vesepótló kezelésekre szoruló betegekért.

Pingitzer Károly policisztás vesével született, amely egy ritka, öröklődő rendellenesség. Alapja az, hogy a vesében található, vizeletet képző csatornácskák nem nyílnak a vesemedencébe, hanem vakon végződnek. Gyógyszeres kezeléssel 40 éves koráig sikerült olyan szinten tartani az állapotát, hogy csak most igényel dialízis kezelést.

Horváth Róbertnek 2005-ben mindkét veséje leállt egy megfázás következtében, így 20 éves korában dialízisre szorult. Édesanyja felajánlotta neki saját veséjét, 2006-ban sikeres transzplantáción esett át. Ez a vese közel hat évig megfelelően működött, de idén áprilisban kilökődött. Károly és Róbert a közös lábadozás során elhatározta, hogy kerékpártúrát szerveznek a Balaton körül.

Külső szemlélőnek egy cseppet sem tűnik betegnek egyik fiatalember sem.

– Együtt lehet vele élni! Hiszen éppen ez volt a túránk célja, hogy nemcsak magunknak, hanem a sorstársainknak is bebizonyítsuk, meg tudjuk csinálni – magyarázta Róbert, majd gyorsan azt is hozzátette, hogy szeretnék felhívni az egészségesek figyelmét a rendszeres háziorvosi vizsgálatok fontosságára.

Hogyan lettél vesebeteg?

– Nem éreztem semmit. Egyik nap elkezdtem fulladni, elmentem a háziorvosomhoz, aki elküldött vérvételre. Mire a vizsgálat után visszaértem, azzal fogadott: baj van a vesémmel, mert a méreganyagok szintje a normális érték többszöröse. Azonnal befektettek a kórházba, ahol először úgynevezett hemodialízis (hd) kezelést kaptam. Ezt három hónapig csináltam, amikor édesanyám felajánlotta nekem a veséjét. Sajnos ez a vese hat évig működött megfelelően, most úgynevezett peritoneális dialízis (pd) kezelést kapok a hasamba beültetett katéter segítségével. Ez a kezelés otthon elvégezhető, napi négyszer fél órát vesz igénybe.

Lesz folytatás

A beszélgetésbe a Róbertet addig szótlanul hallgató Károly is bekapcsolódott.

– Megkérdeztem Robit, mi lenne az, amit először megcsinálna, ha újra sikeres vese-transzplantáción esne át. Azt válaszolta, hogy végigjárná az El Camino zarándokutat. Én meg mondtam neki, hogy annak idején, amikor még "csak" gyógyszeres kezelésre szorultam, 18 óra alatt körbe tudtam tekerni a Balatont. Elkezdtük gondolkodni azon, miért is ne tehetnénk meg, hogy biciklitúrázzunk.

Hogyan telt a négy nap?

– Nem tudtuk magunkat kipihenni az indulásra, mivel éjszaka is 35 fok volt, így összesen nagyjából 3 órát aludtunk – idézte fel Róbert. – A balatonfüredi mólótól indultunk, nekivágtunk a távnak. Zökkenőmentesen teljesítettük a kitűzött szakaszt, igaz, a meleg miatt többször meg kellett állnunk. Badacsonytomaji kempingben éjszakáztunk, majd továbbindultunk Keszthelyre. Ott a dialízis központ vezetője jött elénk biciklivel, és velünk tekert egy darabig. Kedvesen megvendégeltek bennünket az ottani nővérek. Aznap Fonyódon éjszakáztunk, majd a harmadik napon Siófokra indultunk tovább. A siófoki dialízis központ munkatársai vártak minket délután. Az utolsó nap volt a legnehezebb, bár Siófoktól Balatonfüredig egy óra ötven perc alatt letekertünk.

Amikor azt kérdeztem tőlük, hogy mi volt a legnehezebb akadály a túra során, amelyet le kellett küzdeniük, egybehangzóan válaszolták: a nagy meleg, amely még az egészségesek szervezetét is megviseli.

Szeretnénk hagyományt teremteni ezzel a kerékpártúrával – így Róbert. – Biztos vagyok benne, hogy akik idén elkísértek minket, jövőre is velünk lesznek. Kanadából is kaptunk visszajelzést, az ottani nemzeti vesealapítvány elnöke küldött gratuláló levelet, és a külföldi betegek is jelezték, hogy szeretnének jövőre eljönni. Nemzetközi rendezvény lesz!

– Sokan nem gondolták, hogy meg tudjuk csinálni – vette át a szót Károly. – Útközben kellett a kezeléseket megcsinálnunk, mi ezt frappánsan megoldottuk: átalakítottuk az autót, le lett sötétítve. Ott az út szélén fél óra alatt elvégeztük a dializáló oldatcserét. Ha beszélünk róla, és rávilágítunk a vesebetegség alattomosságára, akkor az emberek talán felkapják a fejüket. A problémát meg kell tanulni kezelni, pontosság és fegyelmezettség is kell hozzá, de a pozitív gondolkodás elengedhetetlen.

(forrás: MTI-Press)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés