Velkey György a rendszerbe kódolt finanszírozási feszültségről
Kritikus infrastruktúráról beszélünk, mondta a Portfolionak a kórházi klímák meghibásodásáról szóló hírek kapcsán Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
A kórházakban elromló klímák helyzetét tágabb kontextusba helyezte a Portfolio érdeklődésére Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Az elmúlt években egyre gyorsabban és nagyot változott a világ, az éghajlat alakulása, a felmelegedés óriási hatással van az egészségügyre is. Az ágazatra már csak azért is figyelni kell ebből a szempontból is, mert kritikus infrastruktúrának tekinthető. A kórházi épületekben gyógyítás folyik, a megfelelő körülményeket a klimatizálással is biztosítani kell a betegeknek, valamint az orvosoknak egyaránt.
A Magyar Kórházszövetség elnöke kifejtette azt is, hogy a szervezet fontos feladatának érzi, hogy rávilágítson a klímaváltozás és az egészségügy összefüggéseire, nem véletlen, hogy a legutóbbi kongresszuson ez fő téma volt. A változó környezet miatt megszaporodtak a hőhullámok és ezekre reagálni kell, fenntartható módon, zöldítéssel, energiatakarékos, megújuló megoldásokkal - vagyis komplex, jelentős forrásigényű ágazati szintű megoldásokkal, amelyekre jelenleg nincs költségvetési forrás.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt hetekben ennek az óriási problémának a részkérdéséről van szó Magyarországon is. A kialakult extrém időjárási körülmények okán a napi munkavégzés feltételeire kellett gyors megoldásokat találni néhány kritikus helyen – mondta a kórházszövetség elnöke, aki emlékeztetett arra, hogy az egészségügy, mint szolgáltatás éjjel-nappal üzemel, egy-egy egység több ezer négyzetméteren.
Ennek pedig hatalmas a klímaigénye, aminek ráadásul óriásiak a fenntartási, működtetési költségei is, amiket szintén fizetni kell – húzta alá.
Velkey György szerint a jelenlegi helyzetben nincs varázsütésszerű megoldás, hatalmas invesztíciókra, folyamatos karbantartásra, zöldenergia-beruházásokra van szükség. Értékelése szerint Magyarország nem indult rossz helyzetből, az elmúlt évtizedben elsősorban vidéken uniós forrásokból sok helyen megvalósult a modernizálás, azonban ezeknek a drága gépeknek az amortizációja nincs betervezve és soha nem is volt a költségvetésbe.
A rendszerbe tehát e miatt is kódolva van a finanszírozási feszültség. Példaként említette, hogy amiket beépítettek gépeket a 2010-es évek elején, azok mára elhasználódhattak és esedékes lehet akár a cseréjük is.
Ezt sem a finanszírozó, sem az állam, sem pedig a fenntartó (sok esetben az állam, vagy az egyetemi alapítványok, vagy az egyházak) nem tudja kigazdálkodni, mutatott rá a szövetség elnöke.
