2021. június. 20., vasárnap - Rafael.
hirdetés
hirdetés

Váratlan kudarc az Alzheimer-gyógyszer kutatásában

A gyógyszergyárak megszakították az Alzheimer-kórral kapcsolatos egyik legnagyobb vizsgálatot – az amiloid plakkokat megtámadó anyag kudarca csökkenti az esélyét annak, hogy a közeljövőben hatásos kezelést találnak e betegség ellen.

Augusztus 6-án a Pfizer és a Johnson & Johnson arról számoltak be, hogy az általuk kifejlesztett Alzheimer-ellenes gyógyszer, a bapineuzumab nem javította 1300, a vizsgálatba önként jelentkező, enyhe vagy mérsékelt Alzheimer-kórban szenvedő személy emlékezeti és gondolkodási képességeit.

Két héttel e bejelentés előtt már arról értesítették a nyilvánosságot, hogy a gyógyszer feltehetően nem segít azokon a betegeken, akikben genetikai hajlam van az Alzheimer-kórra. A kudarcok hatására a gyógyszergyárak úgy döntöttek, hogy nem végeznek el két nagy, korábban betervezett vizsgálatot a szerrel.

A bapineuzumabbal négy, egymással összefüggő klinikai vizsgálatot végeztek eddig, amelyekben összesen 4500 önkéntes vett részt. Ez volt eddig a legnagyobb olyan vizsgálatsorozat, amelyben antitesteket alkalmaztak az amiloid plakkok keletkezésének megakadályozására, illetve feloldásukra. Még két hasonló, az említettől független vizsgálat van folyamatban.

Az Alzheimer-kórt az amiloid plakkok fémjelzik, és lehetséges, hogy ezek okozzák a betegséget, bár ezt ma még biztosan nem lehet tudni. Az amiloid-béta nevű fehérje felhalmozódásából keletkeznek, amelyet a fő bűnösnek tartanak az Alzheimer-kór kialakulásában. A gyógyszergyárak erre az elméletre alapozva olyan antitesteket igyekeztek találni, amelyek kötődnek az amiloid-bétához, azt feltételezve, hogy a kötődést követően az immunrendszer képes lesz feloldani a plakkokat vagy megakadályozni azok keletkezését.

Egy másik nagy antitest vizsgálatot az Eli Lilly folytat a solanezumabbal, s ennek eredményeiről szeptember végén fognak beszámolni – mondta szóvivőjük.

Miért nem hatásosak ezek a szerek? Az egyik ok az lehet, hogy mire a betegekben kimutathatók a tünetek, az agyuk már túlságosan erősen károsodott ahhoz, hogy a folyamat visszafordítható legyen. Újabb vizsgálatokban kimutatták, hogy a betegekben az agyi változások jóval előbb jelentkeznek, mint a feledékenység vagy a zavartság. Azaz, a jó gyógyszerek is hiábavalók, ha túl későn adják őket.

„A beavatkozás időzítése döntő tényező” – mondja dr. Laurie Ryan, aki 30 kisebb Alzheimer-vizsgálatot nézett át az USA-beli Öregedés Országos Intézetében. Mint kifejtette, ez teszi különösen érdekessé a Genentech nemsokára kezdődő vizsgálatát, amelynek során a creneuzumab, egy másik anti-amiloid antitest hatását fogják vizsgálni. 300 olyan személynek fogják adni a szert, akik olyan genetikai mutációval rendelkeznek, amely szinte biztossá teszi, hogy Alzheimer-kór fog kialakulni bennük. Akkor kezdik el adagolni nekik a creneuzumabot, amikor még egészségesek – ez lesz az első olyan nagy vizsgálat, amellyel azt akarják megtudni, hogy megelőzi-e az antitest a betegséget.

Bár a gyógyszergyárak költséges vizsgálatokat folytatnak az amilod plakk ellenes szerekkel, továbbra is vita tárgya, hogy valójában mi okozza az Alzheimer-kórt. A betegség ugyanis számos más elváltozást is okoz a fehérállományban – például a tau fehérjék összegubancolódását –, és ha nem értjük meg jobban, hogy mi az Alzheimer-kór alapvető oka, akkor nem csoda, hogy kudarcot vallunk a gyógyszerekkel írja a MIT Technology Review.

Dr. Craig Atwood, a Wisconsin-Madison Egyetem endokrinológusa és gerontológusa például azt állítja, hogy akkor is demens maradhat egy ember, ha agyát teljesen megtisztítják az amiloid plakkoktól. Ő és az Alzheimer-kutatók egy kis csoportja úgy vélik, hogy a betegséget az öregedést kísérő hormonális változások okozzák, nem pedig az amiloid plakkok.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

A tsimane törzs tagjait nem első alkalommal vizsgálják. 2017-ben már nagy nyilvánosságot kapott az az eredmény, miszerint időseik szív- és érrendszeri egészsége egészen példátlan a világon.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez.