Válságtanácskozás Európában a hasnyálmirigyrákról
Több mint 1000 résztvevővel november 13. és 15. között rendezik meg Budapesten a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság nyolcadik kongresszusát. Egy nappal korábban, a hasnyálmirigyrák elleni küzdelem november 13-ai világnapjához időzítve, az Európai Parlamentben arról lesz szó, miért késik a hasnyálmirigyrákos betegek hatékony gyógymódja?
A hasnyálmirigyrák azért került az európai politikusok látóterébe, mert a betegség kilátásai az egyik legrosszabbak, s a becslések szerint 2020-ra ez a ráktípus második helyre kerülhet a rákhalálozás listán, szemben mai negyedik-ötödik helyével. A betegségre nemigen van gyógymód: húszból csupán egyetlen betegnek van esélye arra, hogy öt évvel a kór felfedezését követően még életben legyen, s a betegek többsége egy év alatt meghal.
Mint a témában tartott kedd délutáni sajtótájékoztatón prof. Dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológia Társaság tiszteletbeli elnöke, a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa a többi közt figyelmeztetett: ezen a területen nem történt nagy változás, nincs jó szűrőmódszer, nem tisztázott a betegség háttere, így gyógyszereket sem fejleszt az ipar. A gondot az jelenti, hogy a betegség későn ad tüneteket – hasnyálmirigyrák esetén tehát nem feltétlenül az a gond, hogy későn jutnak orvoshoz a betegek.
Nem igaz ez például a vastagbélrák terén, amelyet azonban mindmáig csak pilotokban szűrnek az országban. Pedig e betegségtípus ma a második helyen áll a rákhalálozásban nálunk és világszerte is, és ebben az esetben rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, amelyek kemoterápiával együtt lényegében krónikus betegséggé szelidítik a kórt. Ha a teljes populációt szűrnék idehaza, az évi 5000 elhunytból négyezret meg lehetne menteni évente – mondta el a többi közt dr. Ruzsa Ágnes, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház Klinikai Onkológiai Centrumának vezető főorvosa, aki arra is felhívta a figyelmet: sok vidéki centrumban okoz gondot, hogy a betegeknek sokat, akár 3-6 hónapot is várniuk kell a diagnózisra, mert nincs elegendő képalkotó diagnosztikai kapacitás, netán nehezebb hozzájutni a gyógyszerekhez.
A szakemberek tanulni is szeretnének egymástól a kongresszuson, amelyen egyebek között azt szeretnék lemérni, hol tart a magyar rákbetegek ellátása Európához képest a terápiák eredményességében. A kongresszuson szó lesz arról is, vajon mi a titka annak, hogy a japánok jó eredményeket értek el a gyomorrák kezelésében; a szigetországban a sok beteg miatt komoly szűrőprogramot vezettek be, amelyet igénybe is vesznek az emberek, így korai stádiumban tudják kezelésbe venni a betegeket, akik számára új és radikális műtéti technikákat is bevezettek.
