Néhány szó a hasnyálmirigyrákról

Az iparilag fejlett országokban gyakrabban fordul elő a betegség. Ennek okai a dohányzási szokások, a jelentős alkoholfogyasztás, a zsírban és húsban gazdag táplálkozás, valamint a túlsúly. A mintegy 15 centiméter hosszú szerv a nyombél, a gyomor, az epehólyag és a lép között található, feladata enzimek és emésztőváladék termelése, valamint a cukoranyagcsere irányítása – idézi fel a lap.

A diabétesz fokozottan megemeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. Azoknak, akik gyakran érintkeznek olyan mérgekkel, mint például a peszticidek vagy a herbicidek (növényvédő szerek), nagyobb az esélyük a hasnyálmirigyrákra. Egyértelmű összefüggés áll fenn továbbá a hasnyálmirigy-gyulladás és a hasnyálmirigyrák között. Ezek a tényezők azonban nem vezetnek feltétlenül megbetegedéshez. Létezik továbbá genetikai komponens is: a hasnyálmirigyrákos esetek 5-10 százaléka örökletes. Ha az első fokú rokon (apa, anya, testvér) hasnyálmirigyrákban szenved, az őket követő második nemzedék bizonyítottan nagyobb eséllyel betegszik meg.

A hasnyálmirigyrák - attól függően, hogy a hasnyálmirigy mely részén nő a daganat - hosszú ideig tünetmentes maradhat. Ilyen például, ha a mirigy közepén vagy a végződésénél – ez a rész hátul található, a hasüreg tágas részénél – nő a tumor. Ezen a részen nagyon nagyra meg kell nőnie, hogy fájdalmat okozzon. Más a helyzet, ha a mirigy fejénél alakul ki a daganat, mert itt hamar elkezdi nyomni az epevezetéket, ami sárgaságot okoz.

A legtöbb érintett először akkor kezdi el érezni, hogy baj van, amikor már áttétek képződtek a szervezetében. Ilyen tünetek az étvágytalanság, a hányinger, a testtömegvesztés, a hasmenés és az erős viszketés. Felső hasi fájdalom is felléphet, de akár hátfájás is. „Nem kell minden hátfájásban szenvedőnek hasnyálmirigyrákkal számolnia, de állandó hátfájás esetén a biztonság kedvéért érdemes megvizsgáltatni a has felső részét” – olvasható az mno.hu-n.