Vadgesztenye vénás keringési panaszokra
A vadgesztenye magjának készítményei jól alkalmazhatóak a vénás keringési panaszokkal járó tünetek orvoslására, írja a PharmaOnline.
A vénás keringés zavarai okozta problémák szinte népbetegségnek számítanak. A seprűvénásság, visszeresség és a súlyos következmények, köztük a lábszárfekély egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a fejlett országokban. Az egészségtelen életmód terjedése, a tartósan végzett ülő- vagy állómunka, az elhízás és a dohányzás egyaránt a vénás keringési zavarok rizikófaktorai, írja a PharmaOnline.
A vénás keringési problémák kezdetben nem járnak fájdalommal, azokat mindössze apró „szépséghibaként” érzékelik a betegek. Azonban az idő előrehaladtával a vénás vérvisszaáramlás folyamatosan romlik, és egyre inkább zavaró, fájó formában jelennek meg a tünetek: a bokatáji dagadás, a lábszárduzzanat, a nehézláb-érzés, a fájó, fáradt lábak, a kiboltosuló visszerek, a visszérgyulladások és a fekélyesedés. A panaszok a nap vége felé általában egyre kellemetlenebb formában jelentkeznek. A napszaki változásokon túl évszakonkénti periodicitás is megfigyelhető. Nyáron, a magas külső hőmérséklet miatt a vénák tágulata, az ödémásodás és az ezekkel járó panaszok kifejezettebbek, mint télen. Továbbá, nyáron nem csupán a fájdalom hívja fel a figyelmet a vénás problémákra, hanem a lenge ruházat által láthatóvá tett szimptómák is: a seprűvénák, valamint a kisebb-nagyobb visszerek. Nem véletlen tehát, hogy a melegebb hónapok beköszöntével fokozott igény mutatkozik a vénás keringési panaszok kezelésére, és sokan a külsőlegesen alkalmazható gyógynövényes készítmények mellett döntenek.
Az eszcin kedvező hatásai
A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) magjának készítményeit a fitoterápiás kezelés elsődlegesen választandó szerei között tartják számon, ha a vénás keringési panaszokkal járó tünetek orvoslásáról van szó (1, 2).
A vadgesztenye magját tradicionálisan alkalmazzák az érfaltörékenység csökkentésére, a vénás visszaáramlás és a perifériás keringés javítására, az ödémák felszívódásának az elősegítésére, valamint a lábszárfekély kezelésére (1).
A vadgesztenyemag kivonatát – triterpén-szaponinok komplex elegyét (elsősorban alfa- és béta-eszcint, kriptoeszcint, eszcinolt) – tartalmazó készítmények fő komponense az eszcin. Az eszcin antioxidáns és érendothelt stabilizáló hatásai révén óvja az érfalak épségét, fokozza a vénák érfali izomzatának tónusát és helyreállítja a kapillárisok permeabilitását, így összességében javítja a vénás keringés hemodinamikáját. Az eszcinhez véráramlást fokozó hatást, duzzanatot és gyulladást csökkentő hatást rendelnek.
Míg a vadgesztenye magból nyert kivonatok külsőleges használata elsősorban a tradicionális alkalmazás során nyert pozitív tapasztalatok alapján történik, addig a belsőleges alkalmazás hatásosságát már klinikai vizsgálatok és szisztematikus áttekintések eredményei is alátámasztják (1, 2). A vadgesztenye-kivonatok per os adagolása csökkenti a lábszár ödémáját, illetve a bokánál és a vádlinál mért körfogatok is kisebbek lesznek, továbbá a betegek csökkent mértékű nehézláb-érzésről és enyhébb fájdalomról számolnak be (2).
A vadgesztenye szárított, érett magja a Ph. Hg. VIII-ban hivatalos drogként szerepel, Hippocastani semen néven.
Vadgesztenye és egyéb gyógynövények
A vénás panaszok, köztük a visszérgyulladás és a véraláfutások, számos esetben viszketéssel és bőrpanaszokkal (pl. száraz, hámló jellegű bőr, elszíneződés) is járnak. Enyhítésükre alkalmazható az árnika kivonata, amihez gyulladáscsökkentő, granulációt gyorsító hatás rendelhető. A körömvirág és a kamilla kivonatai ismert módon bőrápoló, hámosító tulajdonságúak, és kedvezően hatnak a berepedezett, durva bőrre.
Összességében: a vénás keringés támogatásában és a felületes vénás panaszok orvoslásában az árnika, a körömvirág és a kamilla előnyösen egészíthetik ki a vadgesztenyemagból nyert kivonat hatását.
Hűs, mentolos masszázs
Valamennyi külsőleges készítmény alkalmazásakor fontos, hogy azt a lábfejtől a comb felé haladó irányban − kíméletesen − masszírozza a bőrébe a beteg, ezzel fizikailag is elősegítve a vénákban pangó vér visszaáramlását a szív irányába.
Azonnal tapasztalható enyhülésérzetet ad, ha a külsőleges készítmények használata kellemes, hűsítő hatással jár együtt. Ez egyrészt a vizes fázis párolgása során jelentkező hőelvonásra vezethető vissza, ami a farmakológiai hatáson túl hozzájárul a lábtünetek enyhüléséhez, másrészt, a külsőleges formulációban alkalmazott bizonyos összetevők, így például a mentol felelhet azért, hogy a beteg hűs érzetet tapasztaljon a bekent bőrterületen. A mentol alkalmazásának a hűs érzet biztosításán túl plusz előnye is van, a jellegzetes illatú vegyület az alsó végtagi vénás pangással járó viszketést is csökkentheti (3).
Bár a hűsítő érzés azonnali, a vénás panaszok kezelésében alkalmazott gyógynövénykivonatok hatásának a felépüléséhez idő szükséges. Több hónapon keresztül tartó, rendszeres alkalmazásuk javasolható; amit célszerű már a nyári hónapokat megelőzően elkezdeni. Tudatosítani kell azonban a betegekben azt, hogy nyílt seben vagy fekélyes, vérző bőrterületen nem szabad visszérgélt, -krémet vagy -kenőcsöt alkalmazni.
IRODALOM:
1. Petri G. és mtsai. Gyógynövények korszerű terápiás alkalmazása. Medicina, Budapest, 1989.
2. Underland V, Saeterdal I, Nilsen ES. Cochrane summary of findings: Horse chestnut seed extract for chronic venous insufficiency. Global Adv Health Med. 2012;1:122−123.
3. Paul JC, Pieper B, Templin TT. Itch: Association with chronic venous disease, pain and quality of life. J Wound Ostomy Continence Nurs. 2011;38:46−54.
