Utat nyit a légszennyezés a többi támadónak is

A levegőszennyeződés évente 3,2 millió idő előtti halálesetért felelős, írja a Environmental Science & Technology című szaklap tanulmánya, amelynek szerzői szerint ebből évente 2,1 millió haláleset megelőzhető lenne, ha az országok betartanák a WHO által ajánlott légszennyezettségi irányelveket - az ember által okozott légszennyeződés több halálesetért felelős, mint az AIDS és a malária összesen. A tanulmány vezető szerzője, Joshua S. Apte nyilatkozatában elmondta, munkájuk az első olyan vizsgálat, ami bemutatja, milyen óriási egészségügyi hozadékkal járna a levegőszennyezettség javítása. A kutatók meglepetésére az is kiderült, hogy a fejlett, viszonylag tisztább levegőjű nyugati országokban is évi 500.000 haláleset megelőzhető lenne, ha az országok betartanák a WHO által javasolt szennyezési határértékeket.

A vizsgálatban a 2,5 mikrométernél kisebb szemcsék által okozott levegőszennyeződés hatásait értékelték – ez az a szennyező anyag, ami mélyen lejut a tüdőbe, és bekerül a szövetekbe is. A kis részecskeméretű levegőszennyeződés (fine particulate matter, PM_2.5) az égés során szabadul fel, hőerőművekből, autókból, továbbá mezőgazdasági és ipari tevékenységekből.  Mint a kutatók megjegyzik, az öregedő populációjú országokban a légszennyezettség által okozott egészségügyi károsodás akkor is növekedni fog, ha a légszennyezettség mértéke nem nő, mivel az idősebbek ebből a szempontból is veszélyeztetettebbek.

Az American Heart Association lapjában, a Circulation-ban közölt tanulmány szerint - Roadway Proximity and Risk of Sudden Cardiac Death in Women - jelentősen megnő a hirtelen szívhalál kockázata azokban a nőkben, akik főútvonalak közelében élnek. A Harvard Medical School kutatói, Jaime E. Hart és munkatársai a Nurses’ Health Study 1986 és 2012 között rögzített adatainak felhasználásával megállapították, hogy azok a nők, akik egy főbb út 50 m-es közelségében laknak, 38%-kal nagyobb eséllyel szenvednek el hirtelen szívhalált, azokhoz képest, akik legalább 500 m-es távolságban laknak főbb utaktól. Az autóúthoz való közelség minden 100 m-es növekedése 6%-kal növeli a hirtelen szívhalál esélyét. (Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint az USA-ban 2009-ben 35 millió ember élt 300 m-es távolságon belül főbb útvonalhoz képest.)

Egy, az Annals of Neurology-ben megjelent tanulmány azt mutatta ki, hogy a magas levegőszennyezettségű területeken élő idősebb nők agyában csökken a fehérállomány mennyisége (Ambient Air Pollution and Neurotoxicity on Brain Structure: Evidence from Women's Health Initiative Memory Study). Mint a vizsgálat vezető szerzője, Jiu-Chiuan Chen elmondja, a légszennyezettség központi idegrendszeri hatásainak kutatása az environmentális idegtudomány új területe. Az egyesült államokbeli kutatók 1.400, 71 és 89 éves kor közötti nő agyát tanulmányozva, fMRI vizsgálatokkal jutottak arra a következtetésre, hogy az agy öregedését káros irányba befolyásolja a kis részecskeméretű levegőszennyeződés.

Journal of Alzheimer's Disease tanulmánya - Air Pollution and Children: Neural and Tight Junction Antibodies and Combustion Metals, the Role of Barrier Breakdown and Brain Immunity in Neurodegeneration – a gyermekek légszennyezettség általi  veszélyeztettségével foglalkozik, és kimutatja, hogy a kis részecskeméretű levegőszennyeződés a szervezetbe kerülve károsítja a szervezet és a külvilág közötti határokat, így rontja a respiratorikus, a gasztrointesztinális és a vér–agy gát működését. Ennek következtében egyéb káros anyagok is bekerülnek a szervezetbe, továbbá a vérben és a cerebrospinális folyadékban egyaránt megnő a határfelületek fehérjéi és a neurális proteinek elleni autoantitestek koncentrációja, agyi gyulladás és neurodegeneratív elváltozások következnek be. A megromlott funkciójú határfelületeken a továbbiakban neurotoxikus hatású anyagok, baktériumok és vírusok is könnyebben átjutnak, mindez szignifikáns hatással bír a gyermekek további életére, többek között előrevetíti az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulását, nyilatkozta a tanulmány első szerzője, Lilian Calderón-Garcidueñas.

A levegőszennyeződés in utero is kialakíthatja a gyermekek központi idegrendszeri sérülését: az Environmental Health Perspectives tanulmánya szintén a Nurses’ Health Study eredményeit használva kimutatta, hogy a kis részecskeméretű levegőszennyeződés különösen a harmadik trimeszterben veszélyezteti a magzatok agyát: kétszeresére növeli annak az esélyét, hogy a gyermek a későbbiekben autizmusban fog szenvedni (Marc Weisskopf vezető szerző és munkatársai: Autism Spectrum Disorder and Particulate Matter Air Pollution before, during, and after Pregnancy: A Nested Case–Control Analysis within the Nurses’ Health Study II Cohort).