Lassan fojtjuk meg magunkat, és addig butulunk

A légszennyeződés tüdő- és szívbetegséget kiváltó hatása már széles körben ismert, a tüzelő- és fűtőanyagok égetése kapcsán keletkező kis részecskeméretű levegőszennyeződés (fine particulate matter; 2,5 mikrométernél kisebb szemcsék, PM_2.5) világszerte a betegségek 9. (kültéri szennyeződés) és 4. (beltéri szennyeződés) kockázati tényezőjét jelenti, írja a The BMJ szerkesztőségi közleménye (Air pollution, stroke, and anxiety: particulate air pollution is an emerging risk factor for an increasing number of common conditions), amely a folyóiratban megjelent két, légszennyeződéssel foglalkozó tanulmány eredményeit foglalja össze. A WHO szerint minden nyolc halálesetből egynek a légszennyezettség az oka, folytatja a szerkesztőségi közlemény, és a káros hatások nem korlátozódnak a kardiopulmonális megbetegedésekre. A legújabb bizonyítékok szerint a légszennyezettség számos megbetegedést okozhat, így diabéteszt, magas vérnyomást, trombózist, alacsony születési súlyt vagy koraszülést is, és a lapban megjelent két új tanulmány tovább bővíti e betegségek körét.

Az első tanulmány 103 korábbi vizsgálat metaanalíziseként 28 ország és 6,2 millió stroke adatainak elemzésével megállapítja, hogy a levegőben lévő gáznemű és apró részecskeméretű szennyeződések (szénmonoxid, kéndioxid, nitrogéndioxid) koncentrációja szignifikánsan összefügg a stroke miatti kórházi felvételek számával és a stroke-mortalitással; legerősebb az asszociáció a stroke napján megfigyelhető expozícióval, erősebb iszkémiás, mint vérzéses stroke esetén; a megnövekedett ózonszint csak enyhe összefüggést mutat a cerebrovaszkuláris eseményekkel (Anoop Shah és munkatársai: Short term exposure to air pollution and stroke: systematic review and meta-analysis).

Mentális betegségek kiváltása

A folyóirat másik tanulmánya egy obszervációs vizsgálat alapján íródott (USA, Nurses' Health Study, 71.271 nő, 57 és 85 éves kor között), és az volt a kiindulási pontja, hogy mivel ismert, hogy a légszennyeződés szisztémás gyulladást okoz, logikus megnézni annak szerepét egy másik betegségcsoport, a szintén óriási és egyre növekvő betegségterhet okozó mentális betegségek kiváltásában. Melinda Power és munkatársai (The relation between past exposure to fine particulate air pollution and prevalent anxiety: observational cohort study) megállapították, hogy minél magasabb a PM_2.5-expozíció, annál több és súlyosabb szorongásos kórkép fordul elő; az összefüggés legerősebb a szorongás-felmérést megelőző hónap légszennyezettségi adataival, és azon nők esetében, akik valamilyen főbb út 50-200 méteres körzetében élnek (összességében a nők 15%-a esetében lehetett erős szorongást kimutatni). A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy gyarapodik a bizonyítékok száma azzal kapcsolatosan is, hogy a légszennyezettség rövid távú variábilitása összefügg az öngyilkosságok számával.

A The BMJ szerkesztőségi közleménye megjegyzi: az agyvérzés és a mentális betegségek egyaránt óriási betegségterhet jelentenek, a légszennyeződés pedig azok módosítható kockázati tényezője, sürgősen szükséges a globális menedzselése. A légszennyezettség csökkentésére azért is fontos lenne erőforrásokat szánni, mivel még a mérsékelt redukciónak is óriási haszna lenne.

Butábbak leszünk

A légszennyezés már a prenatális kortól kezdve kifejti káros hatását. A JAMA Psychiatry cikke a policiklusos aromás szénhidrogének (polycyclic aromatic hydrocarbons/PAHs, fő forrásuk szintén a tüzelő- és fűtőanyagok égetése, valamint a dohányfüst) prenatális expozíciója és a gyermekek agyi fejlődésének zavarai között mutatott ki összefüggést (Effects of Prenatal Exposure to Air Pollutants (Polycyclic Aromatic Hydrocarbons) on the Development of Brain White Matter, Cognition, and Behavior in Later Childhood). Bradley S. Peterson és munkatársai 40 gyermeket követtek prenatális koruktól 7-9 éves korukig, fMRI-vel vizsgálták agyi struktúráikat, továbbá felmérték kognitív és viselkedésbeli rendellenességeiket. Az eredmények szerint dózisfüggő kapcsolat van a prenatális PAH-expozíció és a gyermekek bal agyféltekéjének csökkent fehérállománya között, a bal agyféltekei csökkent fehérállomány pedig összefügg a lassabb információfeldolgozással, a tanulási és viselkedési zavarokkal (pl. hiperaktivitás, figyelemzavar, agresszió). A posztnatális PAH-expozíció szintje pedig összefügg a dorzális prefrontális régió fehérállományának kétoldali csökkenésével. A kutatók korábban azt is bebizonyították, hogy a prenatális PAH-expozíció összefügg a gyermek 3 éves korában kimutatható visszamaradt fejlődéssel, 5 éves korában kimutatható csökkent IQ-val, és a 7 éves korban kimutatható szorongással és depresszióval.

Mi magunk is felelősek vagyunk

A PLOS Medicine tanulmánya (Association between Traffic-Related Air Pollution in Schools and Cognitive Development in Primary School Children: A Prospective Cohort Study) azt mutatta ki, hogy lelassul a kognitív fejlődés azon gyermekek körében, akik szennyezettebb levegőjű, nagy autóforgalmú területen lévő iskolában tanulnak. A prospektív kohorsz vizsgálat keretében 2.715, 7-10 éves kor közötti barcelonai gyermeket követtek nyomon, és többek között megállapították, hogy míg az enyhébben szennyezett levegőjű iskolákba járók munkamemóriája 12 hónap alatt 11,5%-nyit fejlődött, az erősebben szennyezett levegőjű iskolák tanulóinál ez az arány mindössze 7,4%-os.

Mint a tanulmány első szerzője, Jordi Sunyer megjegyzi, mi magunk is javíthatunk a helyzeten, megkereshetjük és bíztathatjuk politikusainkat, hogy tegyenek az autóforgalom következtében kialakuló légszennyezettség ellen, elősegíthetjük, hogy mások is megértsék, milyen katasztrofális következménye van a gépkocsihasználatnak, és mi magunk is egyre inkább átválthatunk gyaloglásra vagy a tömegközlekedés használatára.