Uniós biztos: a járvány újjáéledését főként az oltatlanok okozzák

A koronavírus-járvány újjáéledését, a negyedik hullámot főként az oltatlanok okozzák, és a vakcinákkal kapcsolatos téves információk csak tovább rontják a helyzetet – jelentette ki Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős uniós biztos, az Európai Parlament hétfői plenáris ülésén Strasbourgban. Az EU-tagállami járványügyi intézkedések összehangolásáról folytatott vita keretében a biztos hangsúlyozta: egyértelmű tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a koronavírus elleni oltóanyag a legerősebb eszköz a lakosság egészsége biztonságának garantálásra. "A vakcinák hatékonyak a súlyos megbetegedések kialakulása ellen, beoltva el lehet kerülni a kórházi kezelést és a haláleseteket is, még a jelenleg domináns delta változat esetében is" – emelte ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy egészen addig, amíg Európa nem éri el a megfelelő átoltottsági szintet, továbbra is szükségesek lesznek a "nem-gyógyszerészeti" beavatkozások, tehát a járványügyi rendelkezések, továbbá a dezinformáció elleni küzdelem. Mint mondta, az Európai Unió közvetlen támogatást nyújt azoknak az országoknak, ahol éppen a legsúlyosabb a járványhelyzet. Ezekben az országokban jellemzően a legalacsonyabb az átoltottság – tette hozzá.

Kiriákidész emlékeztetett arra, hogy Brüsszel "nem kényszerítheti ki a koordinációt" olyan területen, ahol a fő hatáskör az egyes kormányoké, de felhívta a figyelmet a koronavírus-igazolvány bevezetésének sikerére.

A védettségi igazolvány uniós rendszerének kidolgozásában mind a 27 EU-tagállam együttműködött, ezáltal újra megnyílt a gazdaság és lehetővé vált az utazás az unión belül – jelentette ki. Az egészségügyért felelős biztos azt is megerősítette, hogy az Európai Bizottság javaslatot készít elő az EU-n kívüli, nem alapvető fontosságú utazásokról szóló uniós ajánlás aktualizálására.

Pozitív lett a francia miniszterelnök vírustesztje

Pozitív lett a francia miniszterelnök, Jean Castex koronavírus-tesztje hétfő este, ezért tíznapos karanténba vonult, s a következő napokra módosítja a programját – jelentette be a miniszterelnöki hivatal. A kormányfő hétfő délután tudta meg, hogy az egyik lányának – aki 11 éves – a koronavírus-tesztje pozitív lett. Jean Castex ezért önmagán is elvégeztetett egy  PCR-tesztet, amely pozitívnak bizonyult. A francia miniszterelnök hétfő délelőtt Brüsszelben járt, ahol belga kollégájával, Alexander De Crooval találkozott.

Az 56 éves Jean Castex tavasszal felvette a koronavírus elleni oltás mindkét adagját. Korábban három alkalommal is kontaktszemély volt, azaz fertőzött ember közelébe került és ezért tesztelték, de ez az első alkalom, hogy pozitív lett a tesztje. A kormányfő a Paris Match című magazinnak elmondta: a lányának "van egy kis láza", de neki nincsenek tünetei.

A francia kormány tagjai közül már többen is elkapták a koronavírust, Emmanuel Macron államfő 2020 decemberében esett át a vírus okozta fertőzésen.

Német egészésgügyi miniszter: a tél végére "mindenki oltott, gyógyult vagy halott lesz"

A delta variáns miatt egyre erősödő koronavírus-járványban a tél végére "valószínűleg nagyjából mindenki beoltott, gyógyult vagy halott lesz" Németországban – jelentette ki a német szövetségi egészségügyi miniszter hétfőn Berlinben.

Jens Spahn közegészségügyi vezetőkkel és járványügyi szakértőkkel együtt az oltóanyag-ellátásról tartott rendkívüli tájékoztatóján a többi között elmondta, hogy az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még a héten engedélyezheti az 5-11 éves korosztálynak a német BioNTech és az amerikai Pfizer együttműködésével kifejlesztett vakcina használatát.

Mint mondta, az EU, és így Németország is, december 20-án kaphatja meg az első szállítmányokat. Az engedélyezés és a szállítás közötti viszonylag hosszú időre azért van szükség, mert az oltóanyag ugyan nem más, mint amelyet a 12 éven felülieknél használnak, de az adagolás alacsonyabb – 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis –, ezért máshogyan kell megtölteni a szérumot tartalmazó ampullákat – fejtette ki a miniszter. Hozzátette, hogy az első szállítmányokkal 2,4 millió adag érkezik, így a 4,5 millió oltható kisgyermek nagy részének hamar be lehet adni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védő vakcinát. Újabb szállítmányok 2022 első hónapjaiban várhatók – mondta a miniszter.

Leif Erik Sander, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének oltóanyagokkal foglalkozó kutatócsoportjának vezetője kiemelte, hogy mindenkinek be kell oltatnia magát. A védettség megszerzése fertőzés révén "nem alternatíva", mert túlterhelheti az egészségügyi ellátórendszert – mondta a szakember.

Az ügyvezető szövetségi kormány egészségügyi minisztere keményebben fogalmazott. Mint mondta, a tél végére "valószínűleg nagyjából mindenki – ahogy kissé cinikusan mondani szokás – beoltott, gyógyult vagy halott lesz".

A nagyon erősen fertőző delta vírusváltozat miatt ez valóban nagyon-nagyon valószínű, ezért javasoljuk ennyire nyomatékosan az oltást – jelentette ki Jens Spahn.

Hasonló kijelentéseket tett Angela Merkel ügyvezető kancellár a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezető testületeinek hétfői berlini tanácskozásán. A zárt ülésről kiszivárogtatott részletek szerint Merkel ismét megerősítette, hogy nem tartja elegendőnek a következő kormány megalakítására készülő pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – által a szövetségi parlamentben (Bundestag) elfogadott járványügyi védekezési rendszerre épülő intézkedéseket.

Németországban "rendkívül drámai" a helyzet, súlyossága "minden eddigit felülmúl", ráadásul tovább romolhat, mert az eddigi tendenciák alapján tizenkét naponként megduplázódik az újonnan regisztrált fertőződések napi száma – fejtette ki Angela Merkel. Hozzáfűzte: ezért az eddigi korlátozások nem elégségesek a járvány lassításához, még az oltatlanokat a közösségi élet számos területéről kitiltó úgynevezett 2G-szabály sem.

Németországban az utóbbi hetekben az első háromnál jóval erősebb járványhullám alakult ki. A legfontosabb mutatók között számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság – vagyis az egy hét alatt regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma – például hétfőn az egymás utáni 15. napon döntött rekordot, 386,5-re emelkedett a vasárnap regisztrált előző csúcsról, 372,7-ről. A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a mutató értéke az első három hullám idején egyszer sem haladta meg a 200-at.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint egy nap alatt 30 643 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 30 százalékos emelkedés az egy héttel korábbihoz képest. Az új esetekkel együtt 5 385 585 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 62 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 124-re emelkedett Németországban.

 Horvátországban felfutóban van, Szlovéniában a héten tetőzhet a járvány

Horvátországban továbbra is felfutóban van a koronavírus-járvány, Szlovéniában a Jozef Stefan Kutatóintézet szerint, amely a kormány számára készít járványügyi előrejelzéseket, a héten tetőzhet a negyedik hullám – derült ki a két ország közegészségügyi intézeteinek hétfői jelentéséből.

A valamivel több mint négymillió lelket számláló Horvátországban az elmúlt 24 órában 1327 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, többet, mint az elmúlt két hétfőn, s a vírus okozta Covid-19 betegségben 73-an haltak meg. Kórházban 2583 beteget ápolnak, közülük 324-en vannak lélegeztetőgépen. Az országban eddig 2 125 514-en kaptak védőoltást, közülük 1 896 361-en már a második adagot is felvették.

A kormány a múlt keddtől kötelezővé tette a koronavírus elleni védettségi igazolást az állami szférában, egy hónappal korábban pedig az egészségügyi és szociális ellátórendszerben, hogy csökkentse a járvány terjedését. Azoknak, akik nem kaptak oltást, és nem estek át a fertőzésen, hetente kétszer kell teszteltetniük magukat.

A rendelet ellen a hétvégén 15 ezren tüntettek Zágrábban. A be nem jelentett demonstrációt a rendőrség is vizsgálja. A tömegben több újságírót is megtámadtak verbálisan, az RTL horvát kereskedelmi csatorna egyik riporterét pedig fizikailag is bántalmazták.

A horvát orvosi kamara közleményben szólalt fel a tüntetés ellen. Kresimir Luetic, a kamara elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: az egészségügyi rendszerre hatalmas nyomás nehezedik. Ilyen nyomásra utoljára szerinte a horvát honvédő háborúban volt példa. Kiemelte: óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, és ezért olyan szakorvosok is részt vesznek a Covid-betegek gyógyításában, akik teljesen más területen dolgoznak, így például pszichiáterek, nőgyógyászok és sebészek. A kamarai elnök hozzátette: a zágrábi tüntetés után nagyon sok orvos elkeseredéssel fordult a kamarához. Nem csak amiatt, mert a demonstráció alatt az emberek semmilyen előírást nem tartottak be, és ezzel hozzájárultak a járvány terjedéséhez, hanem annak üzenetei miatt is – mondta.

A tüntetők szabadságot követeltek. Az orvosi kamara elnöke szerint azonban nincs szabadság kötelezettségek nélkül, és semmiképpen sem lehet szabadságról beszélni akkor, amikor életek vannak veszélyben. Hozzáfűzte: rövidesen nem tudják elhelyezni a sürgős betegeket, mert nem lesz hova.

Elvárnánk, hogy az emberek a Covid-19 betegség szövődményeiben elhunyt tízezer beteg és az elérhetetlenné vált egészségügyi ellátás miatt elégedetlenkedjenek, ne pedig a Covid-igazolványok bevezetése miatt – hangsúlyozta.

A szomszédos Szlovéniában hétfőre 1389 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és a fertőzés következtében 17 beteg halt meg. Kórházban 1162 beteget ápolnak, közülük 276-an vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 221 262-en kaptak védőoltást, közülük 1 138 614-en már a második adagot is felvették. Szlovéniában az elmúlt egy hétben enyhén csökkent az újonnan regisztrált fertőzöttek száma az azt megelőző héthez képest. Nőtt azonban a kórházban és az intenzív osztályon kezelt betegek száma.

Horvátországban és Szlovéniában is kevesebb tesztet végeznek a hétvégén, mint a hétköznapokon szoktak. Ezért a hétfői adatokat mindig az előző heti, hét elejei adatokhoz hasonlítják.

***