A klímaváltozás és a fertőző betegségek
Újra itt a malária, és a hazai szúnyogok is terjeszthetik
Félni kell, rettegni nem – ez volt a tanulsága az MTA Ökológiai Kutatóközpont minapi konferenciájának. Az Index cikke.
A klímaváltozás kétféleképpen is súlyosbíthatja a fertőző betegségek okozta közegészségügyi veszélyeket. Új, korábban csak a trópusokra és a szubtrópusokra jellemző kórok terjedhetnek el nálunk is, miután az őket terjesztő szúnyogok és kullancsok hazánkban is elterjedhetnek. Másrészt a már itt lévő betegségek is súlyosabb járványokat okozhatnak, hiszen a téli melegedés folytán a gazdaszervezetek aktív periódusa meghosszabbodik, és a kórokozók is fertőzőképesebbé válhatnak.
Csak egy Földünk van, amelynek adottak a biológiai törvényszerűségei. A betegségeket terjesztő rovarok pedig nem tartják tiszteletben a politikai határokat. Már ma is három új, egzotikus szúnyogfaj, és egy új kullancsfaj előfordulására számíthatunk, terjedésük nagyon gyorsan krízishelyzetet okozhat. Nem lehet olyan magas kerítést felhúzni, hogy azon be ne jöjjön valamilyen betegséget terjesztő ágens. Ha nem foglalkozunk már most ezzel a válsággal, az olyan, mintha walzert játszanánk egy süllyedő hajón, abban a reményben, hogy mégsem fog elsüllyedni, mondta Szathmáry Eörs akadémikus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. A veszélyt csak növeli, hogy a korábbi elgondolással ellentétben az új élőhelyre érkező invazív kórokozók könnyebben és sikeresebben váltanak gazdaszervezetet, mint eredeti élőhelyükön. Ez látszólag ellentmond a korábbi elméleteknek, de az újabb evolúciós kutatások alátámasztják a megfigyelést.
Lassan már átlátni is nehéz, hogy hány, trópusinak tartott betegség előfordulását regisztrálják Magyarországon. Az egyik előadás szerint a krími-kongói vérzéses láz, amelyet a kullancsok által terjesztett vírus okoz, mindeddig bizonyítottan nem jelent meg az országban. Ugyanakkor ez talán csak illúzió, ugyanis több rágcsálófaj modern molekuláris módszerekkel történő elemzése arra utal, hogy a kórokozó már most is itt lehet, bár nem virulens formában. A nyugat-nílusi láz már a mindennapok része. A vírus évtizedek óta lehet már a térségben, de eddig nem volt ennyire virulens. Az esetek ugrásszerű növekedése már nyilvánvaló közegészségügyi probléma. Olyan emberek betegednek meg - és alkalmanként halnak meg - a betegségben, akik soha nem jártak a trópusokon, vagyis itthon kapták el egy szúnyogcsípés következtében. Valójában már egyszerre többféle nyugat-nílusi vírustörzs is jelen van a régióban.
Tavaly Magyarországon tízezernyi ember fertőződhetett meg, és 225 ember betegedett meg a nyugat-nílusi láztól. Közülük 15-en meghaltak. A halálesetek száma ijesztő növekedést mutat, hiszen egy évvel korábban, 2017-ben még csak négyen haltak meg a betegségben a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közlése szerint. Ugyanakkor a megbetegedések pontos száma bizonytalan, minthogy az Európai Unió hatóságaként működő Európai Betegségmegelőző és -ellenőrző Központ (ECDC) honlapján elérhető számok gyakran különböznek az NNK és jogelődjei által kiadottaktól.
A Chikungunya- és a dengue-láz, a Zika-vírus mellett sokszor a régóta jelen lévő fertőzések soha nem látott felerősödése (például a Lyme-kór) okozhatja a nagyobb problémát. Az epidemológiai adatok arra mutatnak, hogy itthon maláriajárvány újbóli megjelenésére kicsi az esély, de más európai országban kialakulhatnak olyan időjárási, higiéniás és demográfiai viszonyok, amelyek helyben megnövelhetik a betegség fellángolásának veszélyét. Már csak azért is, mert a terjesztéséhez a trópusokról átterjedt, invazív szúnyogokra sincs szükség. Noha a betegség 60 éve eltűnt Magyarországról, a maláriát terjesztő szúnyogok itt maradtak, és alig várják, hogy újra terjeszthessék a betegség kórokozóját.
