Újabb lehetőség az endometriosis gyógyszeres kezelésében
Prof. dr. Szilágyi András
Az endometriosis a méhnyálkahártya méh űrén kívüli burjánzása,1 mely a reproduktív korú nők 5–10%-át érinti. Krónikus kismedencei fájdalom hátterében 75%-os, dysmenorrhoeában 50%-os, meddőség esetén 25–40%-os gyakorisággal szerepel a háttérben endometriosis.2,3
A tünetek gyakoriságában nagy az átfedés, de a betegek mintegy 30–35%-ánál dysmenorrhoea, kismedencei fájdalom és a dyspareunia is jelen van, mely tünetek önmagukban is, de együttes előfordulás esetén különösen rontják az életminőséget.4 Az endometriosis kezelése nem megoldott, a sebészeti, gyógyszeres, illetve kombinált kezelést követően is nagy (40%) recidívával számolhatunk két éven belül.5 A kezelés célja a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése, a léziók csökkentése, a recidíva megakadályozása, adott esetben a fertilitás helyreállítása, összességében az életminőség javítása. A gyógyszeres kezelési lehetőségek hatásmechanizmusa hypooestrogen (és hypergestagen) állapot létrehozása, mely nem kedvez az ösztrogéndependens endometrioticus szövetszaporulatnak. Az alkalmazott gyógyszerek elsődleges hatásuk szerint két csoportba oszthatók: vagy pseudomenopausalis (hypooestrogen) állapotot hoznak létre (GnRH-analógok, danazol, aromatázinhibitorok), vagy pseudograviditas (mérsékelt hypooestrogen, gestagen-túlsúlyos állapot) jön létre (progesztinek, danazol, orális antikoncipiensek).6–8 Az egyes készítmények mellékhatásprofil szempontjából jelentősen különböznek, de a progesztinek általában kedvezőek a mellékhatások szempontjából. A progesztineket már az 1950-es évektől alkalmazták az endometriosis kezelésére, de az alkalmazott készítményeket nem az endometriosisra fejlesztették ki, különféle szteroidokból származnak, másrészt hiányoznak elsősorban a placebokontrollos vizsgálatok, ami megnehezíti a választást a progesztinek közül.9,10
A dienogest úgynevezett hibrid gesztagén, mely egyesíti a 19-nortesztoszteron és a progeszteron hatásait, és fő jellemzője az erős endometrialis aktivitás. A kifejezett endometrialis hatás kifejezett szekréciós transzformációhoz és endometrium-atrophiához vezet in vitro vizsgálatok, állatkísérletek és klinikai tanulmányok alapján.11–14
A dienogest klinikai fejlesztése során a napi 2 mg-os dózis a GnRH-analógokkal azonos mértékben csökkentette az endometriosissal összefüggő kismedencei fájdalmat és a laparoscoppal igazolható endometrialis léziókat (American Fertility Society score), ugyanakkor nem jelentkezett a GnRH-analógokra jellemző kellemetlen mellékhatás (hőhullámok) és a hosszabb GnRH-analóg-kezelés során kialakuló osteoporosis sem. Dienogest-kezelés mellett nem léptek fel androgén mellékhatások vagy a lipidprofil kóros irányú változásai. Mellékhatások szempontjából a vérzési rendellenességek – melyek a progestinek ismert jellemző – voltak gyakoriak, de idővel csökkent a gyakoriságuk és intenzitásuk, így a betegek ezt jól tolerálták és elfogadták.15
A specifikusan az endometriosis kezelésére kifejlesztett dienogest akár 15 hónapra is kiterjesztett alkalmazása hatásos, ugyanakkor kedvező mellékhatásprofilt mutató új lehetőség az endometriosis gyógyszeres kezelésében.16
Hivatkozások
- Kennedy S, Bergqvist A, Chapron C, et al. ESHRE guideline for the diagnosis and treatment of endometriosis. Hum Reprod. 2005;20:2698–2704.
- Child TJ, Tan SL. Endometriosis: aetiology, pathogenesis and treatment. Drugs. 2001;61:1735–1750.
- Cramer DW, Missmer SA. The epidemiology of endometriosis. Ann N Y Acad Sci. 2002;955:11–22.
- Sinaii N, Plumb K, Cotton L, et al. Differences in characteristics of 1000 women with endometriosis based on extent of disease. Fertil Steril. 2008;89:538–545.
- Guo SW. Recurrence of endometriosis and its control. Hum Reprod Update. 2009;15:441–461.
- Davis LJ, Kennedy SS, Moore J, Prentice A. Oral contraceptives for pain associated with endometriosis. Cochrane Database Syst Rev. 2007;3:CD001019.
- Crosignani P, Olive D, Bergqvist A, Luciano A. Advances in the management of endometriosis: an update for clinicians. Hum Reprod Update. 2006;12:179–189.
- Vercellini P, Somigliana E, Viganò P, Abbiati A, Daguati R, Crosignani PG. Endometriosis: current and future medical therapies. Best Pract Res Clin Obstet Gynaecol. 2008;22:275–306.
- Winkel CA, Scialli AR. Medical and surgical therapies for pain associated with endometriosis. J Womens Health Gend Based Med. 2001;10:137–162.
10. Vercellini P, Fedele L, Pietropaolo G, et al. Progestogens for endometriosis: forward to the past. Hum Reprod Update. 2003;9:387–396.
11. Oettel M, Carol W, Elger W. A 19-norprogestin without 17alfa***-ethinyl group II: dienogest from a pharmacodynamic point of view. Drugs Today. 1995:31:517–536.
12. Okada H, Nakajima T, Yoshimura T, et al. The inhibitory effect of dienogest, a synthetic steroid, on the growth of human endometrial stromal cells in vitro. Mol Hum Reprod. 2001;7:341–347.
13. Katsuki Y, Sasagawa S, Takano Y, et al. Animal studies on the endocrinological profile of dienogest, a novel synthetic steroid. Drugs Exp Clin Res. 1997;23:45–62.
14. Köhler G, Faustmann TA, Gerlinger C, Seitz C, Mueck AO. A dose-ranging study to determine the efficacy and safety of 1, 2 and 4 mg of dienogest daily for endometriosis. Int J Gynaecol Obstet. 2010;108:21–25.
15. Strowitzki T, Marr J, Gerlinger C, Faustmann T, Seitz C. Dienogest is as effective as leuprolide acetate in treating the painful symptoms of endometriosis: a 24-week, randomized, multicentre, open-label trial. Hum Reprod. 2010;25:633–641.
Seitz C, Gerlinger C, Faustmann T, Strowitzki T. Safety of dienogest in the long-term treatment of endometriosis: a one-year, open-label, follow-up study. Fertil Steril. 2009;92:S107 (abstract).