Új remény az AIDS megelőzésére
Miközben a tudósok mindent megtesznek, hogy olyan vakcinát készítsenek, amely megakadályozza az AIDS vírusával való megfertőződést, egy egereken végzett vizsgálat azt a reményt kelti, hogy egy új megközelítéssel talán elérhető ez a cél – a módszert nemsokára embereken is kipróbálják.
Az újszerű eljárás eredményeként az egerek 100 százalékban védettek lettek a HIV-vel szemben. Ez ugyan még nem jelenti azt, hogy az emberekben is ugyanilyen lesz a hatás, de sok szakértőre mély benyomást tett a vizsgálat. Közéjük tartozott dr. Anthony Fauci, az AIDS ügy kormányzati vezetője is, aki azt mondta: „Ez egy nagyon fontos közlemény egy nagyon kreatív ötletről”.
A módszer lényege, hogy védő hatású gént juttatnak az egerekbe – ezzel immár egy évtizede próbálkoznak. A HIV felfedezése óta eltelt körülbelül 30 év alatt a kutatók nem tudtak olyan oltóanyagot előállítani, amely megfelelően hatásos lenne. 2009-ben ugyan áttörés történt, amikor Thaiföldön egy nagy vizsgálatban a beadott kísérleti vakcina az emberek mintegy harmadában megelőzte a fertőzést, ez azonban még mindig nem elég ahhoz, hogy egy oltóanyagot az egész népességben alkalmazzanak.
Az egérvizsgálatról a kutatók november 30-án számoltak be a Nature online kiadásában. Azt remélik, hogy a humán vizsgálatokat is elkezdhetik néhány éven belül. Egy másik kutatócsoport 2009-ben hasonló sikerről számolt be majmokon egy hasonló módszer kapcsán, és ők már egy éven belül szeretnének nekilátni a klinikai vizsgálatnak.
A hagyományos oltóanyag úgy működik, hogy egy adott kórokozó jellemzőit tartalmazza, és amikor ezekkel a szervezet immunrendszere találkozik, akkor specifikus védekezést alakít ki a kórokozó ellen. Ha azután a valódi patogén hatol be a szervezetbe, az immunrendszer már felkészülten várja. Ez általában azt jelenti, hogy testünk ellenanyagokat termel, azaz olyan fehérjéket, amelyek a patogén vírushoz (vagy más kórokozóhoz) kötődnek, és így lehetetlenné teszik, hogy az tartós fertőzést okozzon.
A kutatók már sokféle HIV-ellenes antitestet azonosítottak, olyanokat, amelyek a HIV törzsek széles körével szemben hatásosak, azonban nem tudták arra késztetni az emberi immunrendszert, hogy a vakcina hatására megsokszorozza ezek termelését.
A géninjekció ötlete nagyon egyszerű és logikus. Ha nem lehet rávenni az immunrendszert, hogy a megfelelő ellenanyagokat nagy mennyiségben termelje, akkor miért ne adjuk be az embereknek azokat a géneket, amelyek ezeket az antitesteket kódolják? A gének be tudnak jutni az izom vagy más szövetek sejtjeibe, és ettől fogva e sejtek ellenanyagokat fognak előállítani.
Az egérkísérletet David Baltimore és munkatársai, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (CalTech) kutatói végezték.
A szokványos egereket a HIV – amely megtámadja az immunsejteket – nem fertőzi meg. Ezért olyan egereket használtak, amelyeknek először emberi immunsejteket adtak be. Ezután a megfelelő HIV-ellenes antitest génjét egy ártalmatlan vírushoz kapcsolták – ez volt az ellenanyag szállítója – és beadták az egerek lábizmába. Ennek hatására az egerekben több mint egy évig magas maradt a gén által kódolt ellenanyag szintje – egérben ez azt jelenti, hogy egész életére védetté vált a HIV-vel szemben. Baltimore ennek ellenére azt mondta: „egyszerűen nem tudjuk, hogy az emberben mi történne”.
Ha a fenti módon kezelt egereknek nagy mennyiségű HIV-et adtak be, akkor sem következett be a HIV fertőzés jellegzetes tünete, nem kevesbedtek meg bizonyos vérsejtek. Ez többszáz egéren bebizonyosodott. Baltimore szerint a fertőzés bekövetkeztét ugyan nem lehet teljes bizonyossággal kizárni, de ők semmi jelét nem tapasztalták.
A kutatást a kormányzat és a Bill és Melinda Gates Alapítvány finanszírozta. A nagyszerű eredmény ellenére dr. Fauci arra figyelmeztette kutatótársait, hogy az egérben elért hatások nem mindig következnek be emberben is. Ezért mind a vakcina-, mind a génkutatást folytatni kell, mivel mindkettő még csak kísérleti stádiumban van.
Dr. Harris Goldberg, a New York-i Einstein-Montefiore AIDS Kutatási Központ igazgatója új szempontra hívta fel a figyelmet: ha az eljárás emberekben is úgy hat, mint egerekben, akkor nemcsak az AIDS megelőzésére lesz használható, hanem a fertőzöttek kezelésére is. Ha ez a módszer lehetővé tenné, hogy a betegeknek legalább átmenetileg ne kelljen gyógyszert szedniük vagy csökkenthetnék ezek adagját, már az is nagy dolog lenne, hiszen megszabadulnának a gyógyszerek alkalmazásával járó kényelmetlenségektől és a mellékhatásoktól.
