Új evidenciák a balneoterápiában
Az elmúlt években – többek között magyar szerzők részvételével − számos kutatási eredmény született a balneoterápia témakörében. A klinikai vizsgálati eredmények bővültek osteoarthritisben, fibromyalgiában és krónikus derékfájdalomban. A klinikai változások mellett molekuláris biológiai eltéréseket is sikerült feltárni osteoarthritisben. Pszoriázisos betegeken pedig kimutatták, hogy balneoterápia hatására túlsúlyba kerül egy keratolitikus hatású baktériumtörzs. A vizsgálatok eredményei lehetővé teszik, hogy a balneoterápia egyre inkább a nem gyógyszeres kezelések részévé váljon mozgásszervi betegségekben.
A balneoterápia a fizioterápia része, mely a tradicionálisan termálvízben gazdag országokban fejlődött ki. Ma Magyarország a balneológia témakörében a világ négy legtöbbet publikáló országainak egyike Franciaország, Olaszország és Törökország mellett. Osteoarthritisben a balneoterápia már a hivatalos terápiás ajánlások között szerepel. Az utóbbi időben a klinikai tanulmányok mellett számos, a molekuláris biológiai változásokat érintő közlemény jelent meg.
A bizonyítékokon alapuló medicina (evidence-based medicine) az orvostudomány egyéb ágain kívül a balneoterápiában is elterjedt. Kevés olyan szakma van, ahol évtizedeken át az empíria ennyire bevett gyakorlatnak számított. Ugyanakkor sajnos eddig főleg ez volt az oka többek között annak is, hogy a balneoterápia tudományos elismertsége jóval a tekintélyesebb szakmák (belgyógyászat, sebészet stb.) alatt maradt. A 2014-es Osteoarthritis Research Society International (OARSI) guideline először említi a balneoterápiát a generalizált arthrosissal társuló betegségek esetén egy szinten a biomechanikai beavatkozásokkal, az intraartikuláris szteroidokkal, az orális ciklooxigenáz-2 (COX2) inhibitorokkal és az antidepresszánsokkal (1). Az elmúlt években nagyon megszaporodtak a balneoterápiával végzett kutatások, és örömmel mondhatjuk, hogy ebben magyar szerzők is tevékeny részt vállaltak (2).
Osteoarthritis
Magyar szerzők a mezőkövesdi kénes vízzel végeztek vizsgálatot csípőarthrosisos betegeken. Három héten keresztül, összesen 15 alkalommal az egyik csoport gyógytornát és balneoterápiát, a másik csoport csak gyógytornát kapott. 3 hónap elteltével a Minimal Clinically Important Improvement index, a Western Ontario and McMaster Universities Arthritis (WOMAC) index és az életminőségteszt egyes alcsoportjai lényegesen jobban javultak a kombinált kezelésben részesülők csoportjában. Megállapítható, hogy csípőízületi arthrosis kezelésében a gyógytorna önmagában is pozitív hatással bír a fájdalomra és a csípőízületi funkciókra, de ezt a kezelést balneoterápiával kiegészítve még hatékonyabb és tartósabb eredményt érhetünk el (3). Úttörő magyar munka a 46 krónikus vállövi fájdalomban szenvedő betegen végzett egyes vak, randomizált, követéses vizsgálat, mely során a betegek egyik csoportja a fájdalmas vállövre fizioterápiát (gyógytornát és transzkután elektrostimulációt), a másik csoport ezenkívül balneoterápiát kapott 4 héten keresztül, 15 alkalommal. A kezelések előtt, a kúra végén és a 7. és 13. héten rögzítésre került a Shoulder Pain and Disability Index (SPADI), az életminőségre vonatkozó Short Form Health Survey (SF-36) kérdőív és az EuroQuol5D kérdőív, a mozgástartomány, valamint a terheléskor és nyugalomban fennálló fájdalom vizuális analóg skálán megítélve. A SPADI fájdalom, funkció és teljes score, a nyugalmi és terhelési fájdalom VAS, továbbá az életminőséget mutató SF-36 és EQ5D mindkét csoportban szignifikánsan javult a kezelés végén a kezelés előtti állapothoz képest, és ez további javuló tendenciát mutatott a követés során. A balneoterápiával is kezelt csoport javulása jelentősebb volt a kontrollcsoport javulásához képest. A passzív és aktív mozgásfunkció javulása is jelentősebb volt a balneoterápiával kezelt csoportban (4). Hévízi szerzők munkájában 47 kéz-osteoarthritisben szenvedő beteget két csoportra osztottak: az egyik csoport az iszapkezelést közvetlenül a bőrre kapta, a másik csoport a kezelést nejlonkesztyűben kapta, és úgy helyezte mindkét kezét az iszapot tartalmazó vödörbe. A kezelés 42 °C-on, 20 percig tartott, és a betegek 15 alkalommal részesültek kezelésben. 3 hét után mindkét csoport javult (hőterápia), azonban 16 hét után mutatkozott meg az igazi különbség (a VAS- és a WOMAC-indexben) a közvetlenül a kézre adott iszap csoport javára (5).
Egyre több cikk jelenik meg, mely a klinikum mellett a balneoterápia során létrejött molekuláris biológiai változásokat is elemzi. Olasz szerzők munkájában osteoarthritises (OA) betegek 20 percen át meleg termo-ásványvízben fürödtek 38−40 °C hőmérsékleten. Összesen 15 alkalommal kaptak kezelést 15 napon belül. A sphingosine-1-phosphate (S1P), a ciklooxigenáz-2 (COX-2), a mátrix metalloproteináz-3 (MMP-3) és a 70-es hősokkprotein (HSP-70) szintjét vizsgálták. A balneoterápia jelentősen csökkentette az S1P és a nagy sűrűségű lipoprotein keringési szintjét, továbbá a HSP-70-szintek növekedését. Klinikailag csökkent a fájdalom és a merevség, valamint javult a fizikai funkció. Spearman korrelációs analízisében az S1P pozitív összefüggést mutatott a HSP-70, a COX-2 és az MMP-3 szérumszintjeivel (6). Ugyancsak olasz szerzők balneoterápia hatását vizsgálták OA-es beteg mikroRNS-expressziójára. 21 kétoldali térd OA-ben szenvedő beteg naponta 37 °C-os gyógyvízben, 15 percig fürdött, összesen 12 alkalommal, és a fürdés mellett 42 °C-os iszapkezelésben is részesült. A klinikai paraméterek javulása mellett csökkent az OA-ben túltermelődött miR-155, miR-181, miR-146 és miR-223 expressziója. A változás oka lehet a hőterápia, de a hidrosztatikai nyomás is (7).
Fibromyalgia
A balneoterápia hatékonyságát és tolerálhatóságát tanulmányozták primer fibromyalgia szindrómában (FS) szenvedő betegeknél. A vizsgálat prospektív, randomizált, kettős-vak volt, 6 hónapos követéssel. 100 FS-es beteg véletlenszerűen kapott balneoterápiás kezelést vagy szulfátos ásványvízzel (BT-csoport), vagy csapvízzel (kontrollcsoport). Klinikai vizsgálatok a kezelés után 2 héttel, valamint 3 és 6 hónappal később történtek. A vizsgált paraméterek a vizuális analóg skála (VAS) és a fibromyalgia-kérdőív teljes pontszám (FIQ-Total) változása, valamint a depressziós skálák voltak. A BT-csoportban a VAS és a FIQ-Total szignifikáns javulását tapasztalták a kezelés végén, amely 6 hónapig tartott, míg a kontrollcsoportban nem volt szignifikáns különbség. Eredményeik támogatják a balneoterápia rövid és hosszú távú terápiás hatékonyságát FS-ben (8).
Krónikus derékfájdalom
A balneoterápia krónikus derékfájdalomra való hatását vizsgálták magyar szerzők randomizált, kontrollált (RTC), követéses vizsgálatukban. 105 krónikus derékfájdalomban szenvedő beteg adatait dolgozták fel. Az egyik csoport a szükséges, elsősorban gyógyszeres reumatológiai ambuláns ellátást kapta (n=53), a másik csoport a szükséges, elsősorban gyógyszeres reumatológiai ambuláns ellátáson kívül termál-ásványvízben fürdött 3 héten keresztül, 15 alkalommal (n=52). A kezelés előtt, a 3. héten és a 12. héten az alábbi paramétereket mérték: a terheléskor és nyugalomban jelentkező derékfájdalom mértéke vizuális analóg skálán (VAS) jelölve, a derékfájásra vonatkozó specifikus kérdőív (Oswestry) és az életminőségre vonatkozó kérdőív (EuroQuol-5D). Valamennyi vizsgált paraméter szignifikánsan javult a balneoterápiával kezelt csoportban a kezelés végére a kezdeti állapothoz képest (p<0,001), és ez a javulás a nyomon követés végéig megfigyelhető volt. A kontrollcsoportban nem történt szignifikáns változás. A két csoport között szignifikáns különbség mutatkozott a 2. és a 3. viziten, valamennyi vizsgált paraméter vonatkozásában. A termál-ásványvízben való fürdés kedvező hatással lehet a krónikus derékfájdalomban szenvedő betegek klinikai paramétereire és életminőségére (9).
Rheumatoid arthritises (RA) és OA-es állatmodell
Magyar szerzők kísérleti állatmodelleken vizsgálták a hévízi gyógyvíz és gyógyiszap hatásait. Freund adjuvánssal kiváltott RA-es és monosodium iodoacetate-tal (MIA) kiváltott OA-es állatokat gyógyvízben, gyógyiszapban fürdetett. A kontroll csapvíz és homok volt. A hévízi tó vize és a hévízi iszap csökkentette a mechanikai hyperalgesiát és a térdödémát MIA okozta osteoarthritisnél, de nem befolyásolta a RA-es állatmodell paramétereit (10).
Mikrobiom
Izgalmas és új terület a termálvíz hatása a bőr mikrobiomrendszerére. Nyílt tanulmány során francia szerzők 29 pszoriázisos betegnél vettek mintát az érintett és nem érintett bőrrészről. Szelénben dúsított vízben való 3 hetes fürdés, valamint zuhany- és ivókúra előtt és után a bőrmintákat 16S rRNS-alapú szekvenálásssal vizsgálták. A klinikai javulást PASI-ban (Psoriasis Area and Severity Index) mérték. A bakteriális kommunák hasonlóak voltak a pszoriatikus és a nem pszoriatikus helyeken. A kúra után szignifikánsan nőtt a Xanthomonas genus, és kisebb mértékben nőtt a Corynebacterium genus baktériumtörzsek száma. A Xanthomonas törzs a Xanthomonadaceae családhoz tartozik, a Proteobacteria phylum közösségébe, melynek keratolitikus hatása közismert (11). Egy másik vizsgálatban a holt-tengeri klimatoterápia (Dead Sea Climatherapy) hatásait vizsgálták a bőr bakteriális és gombás jellegére, egészséges önkénteseken. A bakteriális közösség sokfélesége a kezelés után a kezelés előtti állapothoz képest megmaradt, míg a gombás diverzitás a kezelés után jelentősen csökkent (12).
Összefoglalás
A szakirodalmi adatbázisokban egyre több a balneoterápiás közlemény, melyek főleg a mozgásszervi betegségek témakörét érintik. Magyarország élen jár a balneológiai kutatásban és publikálásban. Alig jelenik meg a világon olyan balneológiai tárgyú közlemény, amelynek irodalmi hivatkozásában nincs magyar idézettség. A tradicionálisan gyógyvízben gazdag európai országokban a balneoterápia egyre inkább a nem gyógyszeres kezelések részévé válik mozgásszervi betegségekben.
IRODALOM
1. McAlindon TE, Bannuru RR, Sullivan MC, et al. OARSI guidelines for the nonsurgical management of knee osteoarthritis. Osteoarthr Cartilage. 2014;22:363−388.
2. Bender T, Bálint G, Prohászka Z, et al. Evidence-based hydro- and balneotherapy in Hungary - a systematic review and meta-analysis. Int J Biometeorol. 2014;58:311–323.
3. Kovács C, Bozsik Á, Pecze M, et al. Effects of sulfur bath on hip osteoarthritis: a randomized, controlled, single-blind, follow-up trial: a pilot study. Int J Biometeorol. 2016;60:1675−1680.
4. Tefner IK, Kovács C, Gaál R, et al. The effect of balneotherapy on chronic shoulder pain. A randomized, controlled, single-blind follow-up trial. A pilot study. Clin Rheumatol. 2015;34:1097−108.
5. Gyarmati N, Kulisch Á, Németh A, et al. Evaluation of the Effect of Hévíz Mud in Patients with Hand Osteoarthritis: A Randomized, Controlled, Single-Blind Follow-Up Study. Isr Med Assoc J. 2017;19:177−182.
6. Ustyol EA, Karaarslan F, Bekpinar S, et al. Effects of Balneotherapy on Serum Levels of Shingosine-1-Phosphate in Patients With Osteoarthritis. Altern Ther Health Med. 2017;23:10−14.
7. Giannitti C, De Palma A, Pascarelli NA, et al. Can balneotherapy modify microRNA expression levels in osteoarthritis? A comparative study in patients with knee osteoarthritis. Int J Biometeorol. 2017;61:2153−2158.
8. Fioravanti A, Manica P, Bortolotti R, et al. Is balneotherapy effective for fibromyalgia? Results from a 6-month double-blind randomized clinical trial. Clin Rheumatol. 2018;37:2203−2212.
9. Gáti T, Tefner IK, Kovács L, et al. The effects of the calcium-magnesium-bicarbonate content in thermal mineral water on chronic low back pain: a randomized, controlled follow-up study. Int J Biometeorol. 2018;62:897−905.
10. Tékus V, Borbély É, Kiss T, et al. Investigation of Lake Hévíz Mineral Water Balneotherapy and Hévíz Mud Treatment in Murine Osteoarthritis and Rheumatoid Arthritis Models. Evid Based Complement Alternat Med. 2018 Aug 27;2018:4816905.
11. Martin R, Henley JB, Sarrazin P, et al. Skin Microbiome in Patients With Psoriasis Before and After Balneotherapy at the Thermal Care Center of La Roche-Posay. J Drugs Dermatol. 2015;14:1400−1405.
12. Brandwein M, Fuks G, Israel A, et al. Temporal Stability of the Healthy Human Skin Microbiome Following Dead Sea Climatotherapy. Acta Derm Venereol. 2018;98:256−261.