Tumorellenes immunválasz kiváltása kórokozókkal
Egyes parazitáktól a tumorellenes küzdelem új formáit tanulhatjuk el: a PLOS Genetics cikke szerint a Toxoplazma-fertőzés segít megtörni a szolid tumorok által kialakított immuntoleranciát.
A New Hampshire-i Geisel School of Medicine kutatói azonosították azokat a Toxoplasma gondii által szekretált fehérjéket, amelyek a parazita protozoa által megtámadott kísérleti állat (egér) szervezetében aktiválják a tumorellenes immunválaszt, és aminek hatására visszafejlődik a kísérleti állatokban kialakult ováriumtumor.
David Bzik utolsó szerző és munkatársainak tanulmánya (Secretion of Rhoptry and Dense Granule Effector Proteins by Nonreplicating Toxoplasma gondii Uracil Auxotrophs Controls the Development of Antitumor Immunity) a PLOS Genetics című szaklapban jelent meg, és mint a szerzők írják, a nem virulens, nem szaporodó, oltásban használatos Toxoplasma gondii mutáns erőteljesen aktiválja a kifejlett szolid tumorok elleni terápiás immunválaszt, mivel képesek megfordítani a tumor mikrokörnyezetében kialakult immunszuppressziót.
A rák elleni küzdelem ígéretes stratégiája a szervezet saját immunrendszerének felhasználása a tumoros sejtek elpusztításában, azonban az immuntolerancia jelensége miatt az immunrendszer nehezen azonosítja az elpusztítandó sejteket, magyarázzák a kutatók, akik vizsgálatukban azokra a korábbi eredményekre támaszkodtak, miszerint egy biztonságos, nem reprodukálódó, vakcinákban használatos T. gondii törzs képes meggyógyítani számos tumorfajtából a kísérleti állatokat.
David Bzik és munkatársai azonosították azokat a parazita-fehérjéket és azokat az immunológiai útvonalakat, amelyek az immuntolerancia megtöréséhez szükségesek: szisztematikusan törölték a T. gondii által szekretált effektor proteinek (azok a fehérjék, amelyeket az intracelluláris parazita juttat a sejtbe, hogy módosítsa a megtámadott szervezet immunvédekezését) génjeit (célzott deléció), majd a módosított egysejtűeket agresszív petefészekrákos egerekbe injektálták. Mint kiderült, a rhoptry (parazitoforus vakuóla membránhoz asszociált protein, ROP) és az intravakuoláris hálózathoz asszociált denz granula (GRA) fehérjék egyes típusai egymással együttműködve váltják ki a gazdaszervezet antitumor immunitásának aktiválódását (az egyik fehérjetípus a T. gondii sejtbe való bejutásához szükséges, a másik már intracellulárisan termelődik), aminek hatására a fertőzött egerek élettartama szignifikáns mértékben megnő. Az aktiválódott immunútvonalak a következők: CD8α+ dendritikus sejtek, IL-12/interferon-gamma (IFN-γ) TH1 axis, valamint CD4+ és CD8+ T-sejtek.
A tumorellenes aktiválódást a ROP és a GRA fehérjék más típusainak törlése nem akadályozta meg. A genetikusok meglepetésére a virulencia nem volt szükséges az antitumor válasz kialakulásához.
Mint a kutatók kifejtik, a fertőző organizmusok kiváló eszközök lehetnek a tumorok által kiváltott immuntolerancia megtörésére és a tumorok gyógyítására. Jelenleg már klinikai vizsgálatokban tesztelik a Listeria monocytogenes baktérium hatását, amivel képes a hasnyálmirigyrákok által kiváltott immuntoleranciát visszafordítani. Amennyiben azonosítják azokat az immunútvonalakat, amelyek manipulálása révén a kórokozók aktiválják a tumorellenes védekezést, új gyógyszereket is ki lehet fejleszteni az agresszív szolid tumorok ellen.
