Tortúrákat okozott a szegedi sebészet kiesése
Mezőkovácsháza-Orosháza-Budapest-Mezőhegyes útvonalat járt be mentővel egy többszörös törést szenvedett fiú májusban, számol be a Népszava.
Szegeden és a régióban nem volt olyan gyermek, aki ne kapta volna meg az azonnali szükséges ellátást – fogalmazott közleményében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és Takács Péter egészségügyi államtitkár miután lapunk megírta, hogy április elejétől hét héten át szinte teljesen leállt a dél-alföldi régióért felelős Szegedi Tudományegyetemen a gyermeksebészeti és -traumatológiai ellátás. Ugyanakkor lapunk információi és az ellátási nehézségekről szintén tényként író Magyar Orvosi Kamara állásfoglalása mellett a szolgáltatási zavart erősíti annak a 11 éves fiúnak az esete is, aki Mezőkovácsházán szenvedett kerékpárbalesetet.
– A gyerek kora délután elesett, a mentő először Orosházára vitte – idézte fel a Népszavának kálváriájukat a fiú anyja, Mészáros Anett. A mentő gyorsan kiérkezett, de az orosházi kórházban fél négytől fél hatig a folyóson várakoztak, mert – mint mondták neki – leállt a rendszer, így nem tudtak beteget fogadni. Amikor végre megvizsgálták a fiút, az orvos azt mondta: műteni kell, porcleválása, boka- és sípcsont törése van, sőt a sípcsontja kiugrott a bokaízületből. Tíz perc múlva azt is közölték, hogy Orosházán nem tudják ellátni, Szeged pedig elutasította gyerek fogadását, így Budapestre kell menni.
– Nem hittem, amit az orvos mondott. Kétszer is visszakérdeztem, jól értem-e, hogy most a kora esti órákban neki kell vágnunk egy csaknem kétszáz kilométeres útnak. Kérdezgettem, hogy jutunk oda. Az orvos megnyugtatott, hogy hívott mentőt. Este fél tízkor értünk az országos baleseti intézetbe, Budapestre. Ott kedves orvos látott el minket, Varga Marcell, szerinte nem volt szükség a műtétre, úgy mondta: egy visszarántással helyretette a fiam sípcsontját. Közölte azt is, hogy a következő héten kedden újabb röntgenre és gipszcserére van szükség, de ezt elvégezhetik Orosházán is – mesélte Mészáros Anett, majd úgy folytatta: – Körülbelül éjjel fél egyre végeztünk a begipszelt lábú, fájdalomcsillapítóktól kába fiammal. A mentésirányítás először nem akarta megengedni, hogy mentő vigyen vissza bennünket, de az orvos határozott fellépése után végül hazahozhattak minket Mezőhegyesre. Hétfőn hívtam Szegedet és Orosházát is, mindkét helyen elutasították a zárójelentésen javasolt ellátásokat. Szegeden például csak a telefonközpontosig jutottam, ott nagyon mogorván közölték: nem oda tartozunk. Orosházán pedig egyszerűen azt mondták, időpont előjegyzés nélkül nem tudnak fogadni. Hiába mondtam, hogy van időpontunk, hiszen a balesetiben odaírták, hogy kedd délelőtt gipszcsere, röntgen. Végül azt mondták jó jöjjenek el, majd valamikor sorra kerülnek.
