Tényleg várólisták lesznek a háziorvosnál?

Egyelőre nem fogadta el az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége azt a vitairatot, amely a FAKOOSZ országos gyűlésére készült, s amelyet a szervezet alelnöke jegyez – tudta meg a MedicalOnline dr. Selmeczi Kamilltól, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnökétől. Mint érdeklődésünkre az elnök elmondta: a FAKOOSZ készül az egyeztetésre a hamarosan felálló új kormánnyal, s igyekeznek meghatározni azokat a prioritásokat, amelyeket szeretnének elérni. Ezek egyik eleme, hogy a minőségi betegellátás érdekében a háziorvosok szeretnének egy-egy személy ellátására több időt fordítani. 

Mint arról lapunk is beszámolt, Fekete Imre, a FAKOOSZ alelnöke a szövetség balatonfüredi XXIII. országos gyűlésén tartott szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: jelenleg napi 70-80 beteg is megfordulhat a háziorvosi rendelőkben. Ahhoz, hogy az orvosok több időt fordíthassanak egy-egy betegre, és így emelkedjen az ellátás színvonala, azt javasolják, hogy az előjegyzett, valamint előjegyzés nélkül érkező betegek száma ne haladja meg a napi ötvenet. Ezt és több, az alapellátás átalakítására tett javaslatot még megvitatják a szövetség tagjaival, azután terjesztik az egészségügyi kormányzat elé. Tájékoztatása szerint a szövetség megvitatja azt az elképzelést is,  hogy az ingyenes ellátást a biztosított negyedévente legfeljebb ötször vehesse igénybe. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a krónikus betegek három hónapra elegendő gyógyszerrel is elláthatók, így az ő esetükben is elég lehet, ha az orvosi kontrollal egybekötött gyógyszeríráson kívül négyszer keresi fel a beteg az orvosát.

Selmeczi Kamill érdeklődésünkre kifejtette: a háziorvosoknak ma is van lehetőségük arra, hogy ehhez hasonló módon lássák el a betegeket: ha előjegyzéses rendszerben konkrét időpontot nem is adhatnak a betegnek, a napi rendelési időből egy bizonyos mennyiséget előjegyzés alapján fogadható betegekre fordíthatnak. Úgy gondolják, ahogyan a kórházi és a rendelőintézeti betegek esetén a tervezhető ellátásokat előjegyzési rendszerben tejesítik, esetükben is módot kell adni arra, hogy a sürgősségi ellátást igénylőkön túli eseteket ily módon lássák el. Mindez Selmeczi Kamill szerint nem példa nélküli Európában, hiszen Svédországban például – ahol valódi biztosítási rendszer működik – a háziorvosnak nincs is módja arra, hogy a négy órás rendelési idő alatt napi 16 betegnél többet elásson. Minderre a beteg érdekében van szükség – emelte ki a FAKOOSZ elnöke. Így például azok a betegek, akik aznap nem feltétlenül igényelnek ellátást, szervezetten és előre tervezetten kaphassák meg a számukra szükséges ellátást. Mindez sokak számára talán furcsa lehet, de mint Selmeczi Kamill emlékeztet: ma is van mód arra, hogy a bejelentkezés napján csak ellátási időpontot kapjon a beteg. Csupán az nincs meghatározva jogszabályban, hogy mekkora legyen az előjegyzésben ellátottak aránya – közölte az elnök, aki szerint ma gyakorlatilag egy óra van elkülönítve a rendelésből az előjegyzett betegek fogadására.

A FAKOOSZ elnöke szerint a sürgősségi ellátást igénylőknek van szükségük kevesebb időre, így az előjegyzési rendszer látszik alkalmasnak arra, hogy mindenre elég idő juthasson, de ehhez az is kell, hogy legyen egy a tisztességesen elláthatóságot biztosító felső limit. A cél a legjobb megoldás megtalálása – közölte Selmeczi Kamill, még egyszer emlékeztetve, hogy ez „csak induló vitatéma”, amin még dolgoznak, s részben az elnökség döntésére vár, részben azon kollégák véleményének összegzésére, akik elmondják, mit is szeretnének. Amint azonban megszületik a döntés, azt képviselni fogják az új kormánnyal folytatandó tárgyalásokon is, melyeknek időpontját meghatározza az új parlament és az új kormány felállása; az elnök szerint célszerű volna már a kormányprogram formálódása idején kifejteni véleményüket, hogy az beépülhessen a megvalósítandó elképzelések közé.

A FAKOOSZ abból indul ki, hogy ha növekszik a gazdaság, akkor a nemzeti össztermékből a mainál több fordítható majd egészségügyre – szerintük a visegrádi országok 7 százalékos részesedését jó volna elérni ahhoz, hogy rövidülhessenek a szakrendelői-kórházi várólisták, ami nagymértékben segítené a háziorvosok munkáját is. Csökkenteni kellene a kórházak adósságát és lazítani a kórházi-szakrendelői teljesítményvolumen-korláton. A háziorvosoknál a finanszírozás további bővítésére lenne szükség – mondta az elnök, annak érdekében, hogy fiatalok jöhessenek a rendszerbe. Kérdéseinkre válaszolva Selmeczi Kamill elismerte, hogy az alapellátást érintő változások következtében tudtak bért emelni, ennek mértéke azonban a kórházi béremelésnek körülbelül egyharmada – fogalmazott. Mint mondta, örültek-örülnek minden forintnak, ám azt nagyon várják, hogy teljesüljön a miniszterelnök ígérete, miszerint elsőbbséget kell élveznie az alapellátásnak, a területet ugyanis fel kell zárkóztatni ahhoz, hogy a fiatal orvosok számára is vonzó legyen.

Mi mennyi a kormányzati számítások szerint?

OEP információ

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleménye az alapellátás finanszírozásban bekövetkezett változásokról

A FAKOOSZ kongresszusán részt vett dr. Beneda Attila – erősítette meg Selmeczi Kamill, akinek tájékoztatása szerint a helyettes államtitkár pontról pontra elemezte a FAKOOSZ korábbi követeléseit. Ezek szerint a 2010-ben megfogalmazottak zömében teljesültek a kormányzati ciklus során, ám például a FAKOOSZ által kért forrásbővítésnek csak 26 százaléka valósult meg. A tendencia mindezek ellenére azonban az, hogy a változások kéréseiknek megfelelően alakulnak, azaz az úton tovább kell menni! – fogalmazott Selmeczi Kamill.

2014 februárjában Szócska Miklós államtitkár sajtótájékoztatón foglalta össze az alapellátásban az elmúlt négy évben történteket. Ezek szerint a háziorvoslásban a háziorvosi ügyeleti ellátás finanszírozására biztosított összegek 2009-hez képest mintegy 29 százalékkal emelkedtek. 2009-ben ezen ellátás finanszírozására 77,6 milliárd forintot fizettek ki az Egészségbiztosítási Alapból, míg 2014-ben ez az összeg várhatóan meghaladja a 100 milliárd forintot.

2009-hez képest 2014-ben az alapellátás finanszírozására összességében 30 milliárd forint többletforrást biztosít a kormány, amellyel közel 25 százalékkal emelkedett az alapellátás finanszírozására rendelkezésre álló éves előirányzat. Magyarország 2014. évi központi költségvetése az Egészségbiztosítási Alap fejezetében az alapellátás finanszírozásának fejlesztésére 10 Mrd Ft többletforrást biztosít. A háziorvosi ellátáson belül növelték az indikátor alapú teljesítménydíjazást, melyre 1,8 Mrd Ft-ot fordítanak. Ebből egy szolgálatra átlagosan 22 ezer Ft többletfinanszírozás jut. A kormány 2,15 Mrd Ft-ot fordít a „kártyapénz” emelésére, így egy háziorvosi szolgálat finanszírozása havonta 26 ezer Ft-tal emelkedik. Korábban 10 éven keresztül nem emelkedett a kártyapénz, ám az elmúlt két évben már harmadik alkalommal növekszik ez az összeg.

Pályázat keretében lehetőség nyílik a tartósan betöltetlen (kb. 150) háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására is. E célra 500 millió Ft különít el a minisztérium, háziorvosi ellátásban az orvosok között a hatékonyságot javító együttműködések támogatására pedig 250 millió Ft-ot. Emelkedett a háziorvosi szakdolgozók bére is, valamint szakdolgozói kiegészítő díjat vezettek be, amelyet a szakdolgozó (asszisztens) jövedelmének kiegészítésére kell fordítani. A heti 40 órában foglalkoztatott szakdolgozók nettó bére átlagosan legalább 10 ezer Ft-tal emelkedik. Tovább emelkedik azon háziorvosi szolgálatok finanszírozása, amelyek további szakdolgozót, orvost foglalkoztatnak – ennek köszönhetően elsősorban a nagy betegszámú praxisok számára lesz elérhető az összesen 250 millió Ft-os forrás.

Beneda Attila a Kórházszövetség kongresszusán legutóbb arról számolt be, hogy a finanszírozás emelésének első lépéseként 2011-ben plusz egyhavi összeget juttattak a praxisoknak, majd 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben minden évben lépésről lépésre emelték a praxisok finanszírozását.

2010-ben: a háziorvosi ellátás előirányzata 1,39 milliárd Ft-tal emelkedett, ez praxisonként évi kb. 200.000 Ft növekedés volt.

2011 végén: plusz egyhavi finanszírozási összeget, praxisonként kb. 900.000 Ft-ot fizettek ki, összesen 3,5 milliárd Ft  értékben.

2012 novemberétől egyes díjtételek 14 %-os emelése valósult meg, a háziorvosi ellátásban a „kártyapénz” emelkedett, ez praxisonként havi hozzávetőleg 70-80 ezer Ft többletet jelent.

2012 novemberétől összesen 6,14 milliárd Ft finanszírozás-emeléstörtént. A háziorvosi ellátásban a „kártyapénz” újra emelkedett, ezért a bevételük átlagosan havonta 45-46 ezer Ft-tal nőtt. A háziorvosi ügyeletek átlagosan havonta 106 ezer Ft-tal kapnak többet.