Tényleg keveset költ a magyar kormány az egészségügyre?

Tény, hogy az egészségügyre fordított GDP tekintetében még mindig sereghajtók vagyunk Európában az Eurostat legfrissebb hozzáférhető adatai szerint. A bruttó hazai termék (GDP) nagyobb százalékát fordítják nálunk az egészségügyre az észtek, lettek, litvánok, de a bolgárok és szerbek is. Mögöttünk kullognak az írek, románok, lengyelek. Lichtenstein és Luxemburg esete kivételes, mivel ezek miniállamok, egészségügyi rendszereik különböznek a nagyobb országokétól.

Azt is érdemes megvizsgálni, hogy hogyan alakultak az egészségügyre fordított állami költések az elmúlt évtizedekben. Látható, hogy Magyarországon 2006-ban még a GDP 7,78 százalékát fordította az állam egészségügyi célokra, majd következett egy hullámvölgy, de a kiadások nem süllyedtek 7% alá. Majd 2011-re sikerült visszakapaszkodni közel 7,5%-ra, innentől azonban szinte egyenes vonalú a csökkenés, csak 2016-ban történt kisebb növekedés. Aztán jött a pandémia és a költségek megugrásával a ráta is nőtt. Az EU-görbe ezzel szemben 2014 és 2019 között szinte teljesen vízszintes 9,9 és 10 százalék között alakult, majd a világjárvány eredményezett egy hirtelen ugrást. Egyelőre sem a tavalyi, sem a tavalyelőtti adatok nem ismertek.

Az biztos, hogy az országok, ahol Európa a legjobban teljesítő egészségügyi rendszerei működnek a különböző rangsorok szerint - mint Norvégia, Svédország, Izland, Svájc, Hollandia, Belgium vagy Németország - jóval nagyobb részt költenek a GDP-ből egészségügyre, mint Magyarország. A pénz persze nem minden, az sem mindegy, mire megy el a pénz.

Az egyik mutató, amelyet a rangsorok is figyelembe szoktak venni, hogy mennyit költ betegségmegelőzésre egy adott ország. Magyarországon az egészségügyi konferenciákon újra és újra felmerül, hogy a megelőzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, hogy tehermentesíteni lehessen az ellátórendszert. A statisztikák szerint 2021-es adatok alapján Magyarországon csaknem akkora részét költötte az állam megelőzésre, mint az uniós átlag - a GDP 0,32 százalékát. Csakhogy nem volt ez mindig így, és feltételezhetően a világjárvány megfékezésére átcsoportosított források is közrejátszhatnak abban, hogy sokat javult ez a statisztika.

A szomszédos országok közül Magyarország költötte az egyik legkevesebb részét a GDP-nek megelőzésre. Eljött 2020 és Ausztriában, Horvátországban és az EU-ban jelentősen nőtt a megelőzésre fordított kiadás, de hazánkban még nem. 2021-ben azonban kiugróan: csaknem beértük az uniós átlagot, ahol szintén jelentős ugrás látható - akárcsak a környező országokban, leszámítva Romániát és Szlovéniát.

A teljes összeállítást a Pénzcentrum közli.