2021. június. 15., kedd - Jolán, Vid.
hirdetés
hirdetés

A vesetranszplantáció kimenetele jobb a spanyoloknál, mint az USA-ban

Egy friss vizsgálat szerint Spanyolországban a veseátültetettek ritkábban veszítik el a beültetett szervet és kisebb valószínűséggel halnak meg, mint USA-beli sorstársaik.

A kutatók – akik a transzplantáció szakértői mindkét országból – azt mondják, hogy az Egyesült Államokban a transzplantációt követő 6–11. évben a betegek 75–89 százalékkal nagyobb eséllyel veszítik el a beültetett vesét, mint Spanyolországban (p<0,001), és a recipiens halálának valószínűsége 114–145 százalékkal nagyobb az Egyesült Államokban (p<0,001). Az eredményekről két spanyolországi transzplantációs, illetve nefrológiai kongresszuson számoltak be.

A dr. Akinlolu Oju, a Michigani Egyetem munkatársa által vezetett vizsgálat következtetése az volt, hogy a kimenetelben mutatkozó nagy különbségekért a két ország egészségügyi rendszerének és a transzplantáció klinikai ellátásának – például az immunszuppressziós rezsimeknek – az eltérései lehetnek felelősek.

A vizsgálatba 3808 spanyol és 17 077 amerikai recipienst vontak be, akik 1990 és 2002 között halott donortól kaptak vesét. Valamennyi beteg fehér volt, 18 éven fölüli, és mindannyian működő vesével éltek az átültetés után 365 nappal. Az amerikai betegek közül többen voltak túlsúlyosak (15 százalék vs 5 százalék a spanyolok között), és nagyobb hányaduknak volt cukorbetegsége és magas vérnyomása, amelyek a végstádiumú vesebetegség okai voltak (43 százalék vs 13 százalék a spanyol betegekben).

Dr. Rafael Matesanz, a Spanyol Országos Transzplantációs Szervezet igazgatója szerint nehéz publikálni az eredményeket, mivel a lektorok egyszerűen nem hiszik el őket. Dr. José María Morales, a madrodo 12 de Octubre kórház munkatársa, a vizsgálat egyik kutatója szerint metodológiai szempontból kifogásolhatatlan a vizsgálat. Azt mondta, hogy a vizsgálat "nem kérdőjelezi meg azt, hogy az amerikaiak jól végzik a transzplantációt, de felhívja a figyelmet arra, hogy a recipens idővel elveszíti a vesét".

Dr. Morales kifejtette, hogy mennyiben más a transzplantáltak késői ellátása a két országban. Spanyolországban az átültetés után az azt végző transzplantációs centrum és a hozzá kapcsolódó részlegek élethossziglan követik a beteget. Ha valamilyen szövődmény lép fel, a beteg azonnal kórházba kerül és nefrológus látja el. Ezzel szemben az Egyesült Államokban ez sokszor nem történik meg, mert a transzplantációs centrumok nem mindig követik a betegek sorsát, és a recipienseknek nincs mindig lehetőségük arra, hogy nefrológus lássa el őket. Spanyolországban országos társadalombiztosítás van, ami fedezi az élethossziglani követést és a gyógyszereket, de az Egyesült Államokban nem ez a helyzet.

Hozzátette, hogy bár lehet, hogy több amerikai beteg hal meg kardiovaszkuláris betegségben, azonban ha csak a diabéteszeseket hasonlítják össze, Spanyolország eredményei akkor is jobbnak bizonyulnak.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez.

A karantén miatti izoláció és magány kiváltképp az idős embereket fenyegeti, hiszen ők nem feltétlenül képesek lépést tartani a modern telekommunikációs vívmányokkal.