Szócska: Nincs küldetéstudat, ami a fiatal orvosokat itthon tartja
Ütemesen zajlanak a változtatások az egészségügyben – vont mérleget Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Félidőben címmel szombaton a fővárosban rendezett tanácskozáson.
Az államtitkár szerint a változtatásoknak arról kell szólniuk, hogy az egészségügy hatékony legyen, és modern, fenntartható rendszert alakítsanak ki. Szavai szerint elképesztő zűrzavarban kell rendet rakni, ez történik most, a következő lépés az egészségügyi tevékenység finanszírozása. Olyan finanszírozási rendszert alakítanak ki, amelynél nem az ágyszám számít elsődlegesen, hanem az, hogy jó minőségben dolgozik valaki – mutatott rá az államtitkár, aki egyértelművé tette: felesleges kapacitások finanszírozására azonban nem szeretnének forrásokat fordítani.
Szócska Miklós azt mondta, bízik benne, hogy folytatódhat az egészségügy megkezdett gazdasági rehabilitációja. Az infrastruktúra-fejlesztésben idén és jövőre mintegy 300 milliárd forint mozog, 2-3 éven belül megváltozott körülmények között végezhetik munkájukat az egészségügyi dolgozók és gyógyulhatnak az betegek. Március 31-én az átvett intézmények vezetői pályázatait kiírják, jelezte, hozzátéve: változtatások lesznek, de ez nem tisztogatás, hanem lehetőség, hogy megújítsák a vezetői generációt és a vezetés szellemiségét.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény kapcsán emlékeztetett, hogy április 1-jén lejár a türelmi idő, ugyanakkor úgy látja, hogy a társadalom többsége támogatja a változtatásokat. Ezt a csatát megnyertük,- állapította meg. A megelőző programokról szólva kitért a dohányzás elleni kampányra, s beszélt arról is, hogy a méhnyakrákszűrést az ötezer fő alatti településeken a védőnők végzik majd.
Kitért arra, hogy a szakdolgozók képzése mára "elapadt", és nem egyszerűen a társadalmi megbecsültséget kell helyre állítani, hanem teljes egészében újjá kell építeni a képzést. Az orvosoknál a migráció és az elöregedés a két legnagyobb probléma, folytatta az államtitkár, aki megjegyezte: a bértárgyalásokon nem csak a pénzről beszéltek. Az derült ki, hogy a gyakorlati képzésnél vész el a motiváció, és a legnagyobb baj, hogy nincs küldetéstudat, ami a fiatal orvosokat itthon tartja.
Surján László EP-alelnök arról beszélt, hogy a Magyarország elleni támadásoknak több hulláma rakódott egymásra. Magyarországon az ellenzéki pártoknak "nagy a szájuk, (...) de mozgástér, erő nincs mögöttük, kerestek maguknak egy másik homokozót, ahol játszhatnak" – fogalmazott, hozzátéve: a belharc exportja történt meg. Magyarországon ugyanakkor nem konvencionális gazdaságpolitika zajlik, jegyezte meg a kereszténydemokrata politikus, aki kifejezett csapdának érzi a konvergencia-programot. Az unió azonban esélyt is jelent, a forrásokat tekintve a mérleg pozitív – hangsúlyozta.
Egyértelmű és világos kultúrharc zajlik Európán belül – tért egy másik témára Surján László, és azt mondta, Magyarország "kiverte a biztosítékot" azzal, hogy családpárti politikát folytat, az élet védelmét fontosnak tartja, és a nemzeti és keresztény hagyományokra építette gondolkodását. Arról, hogy mikor lesz vége a támadásoknak, úgy vélekedett: akkor, ha jönnek az eredmények, és kiderül, jó irányba mennek a dolgok és a vádak hamisak voltak.
