Szigorodó étrend-kiegészítő piac

Alapvető veszélyt, növekvő fenyegetést jelentenek a hagyományos orvoslásra az egészséggel, egészségüggyel kapcsolatos álhírek és az ezekkel összefüggésbe hozható összeesküvés-elméletek, amelyek arra is képesek, hogy átvegyék az uralmat az ember gondolkodása felett. Mint arra a PharmaOnline beszámolója szerint Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szociálpszichológiai Tanszékének adjunktusa figyelmeztetett: az amerikai elnökválasztással kapcsolatos felmérések szerint a Facebook felhasználói például 83%-ban elhitték az álhíreket. Hazai mérések szerint a magyarok kétharmada gondolja úgy, hogy a gyógyszeripar harcol a kevésbé költséges gyógymódok ellen; a lakosság fele támogatja az alternatív medicinát, és az oltásellenesek tábora is mintegy 27%-ra tehető. Több mint egyharmadnyian támogatták a homeopátiát, és az alternatív gyógymódokat előnyben részesítők között erősen felülreprezentáltak az értelmiségiek.

A szerző elmúlt öt évben végzett tudományos kutatásaira és doktori disszertációjára alapozott, Tömegparanoia – Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája című könyvét az Athenaeum Kiadó idén jelentette meg.  Krekó Péter szerint a politikai összeesküvés-elméletek erősítik az egészségügyi álhírekre való fogékonyságot is, s az „előzetes beoltás” eredményeit utólag nehezebb kármentesíteni. Akik elfogadják ezeket a nézeteket, rendszerint az „elhallgatott igazság”-ra hivatkoznak, magukat a kritikus gondolkodás bajnokaiként írják le.

S hogy mindez honnan jön leginkább? Krekó számai szerint a Mindenegyben Blognak mintegy 740 ezer Facebook-követője van a 6–8 millió felhasználó közül. Ugyanezek a számok a Tudnodkell.info esetén 352 ezerre, a Tudás Fájánál 290 ezerre tehetők, miközben ezek a hírek nem ellenőrzöttek, az oldalnak impresszuma nincs, sokszor forrás nélkül vesznek át híreket. Az információk szerint a gyógyszerlobbi szándékosan elhallgatja a valódi tényeket, egyes növényi összetevők jótékony hatását – a nagyobb bevétel reményében. S hogy miért gyártják az álhíreket? Az adjunktus szerint pénzért, a kattintások után befolyó bevételért, miközben bíróság előtt sem kell felelniük az esetleges hamis információ-terjesztéséért.

Tudomány és áltudomány

Reneszánszukat élik az álhírek, a tudományossal szemben megfogalmazott áltudományos elméletek, és ezekhez kapcsolódva továbbra is rengeteg tiltott, nem megfelelő hatóanyagot tartalmazó összetevő van a szerekben. Nemrégiben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) csaknem 800 kg étrend-kiegészítőt és ellenőrizetlen étrend-kiegészítő hatóanyagot vont ki a piacról. Az ellenőrző hatóságok tapasztalatai szerint – bár az önszabályozás februártól valójában is megkezdődött Magyarországon –, egyelőre alig érzékelhető változás az ellenőrzések során – a többi közt e szavakkal hirdettük meg a PPH Media által kiadott Pharma Tribune hagyományos étrend-kiegészítő konferenciáját, ahol együtt gondolkodtak a gyártók, a nagykereskedők, a hatóságok és az önszabályozást minden patikára kiterjeszteni szándékozó Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK). Az álhírekkel szembeni fellépés jegyében is jött létre az MTA által támogatott tudomány.hu oldal, melynek felelős szerkesztője, dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem professzora kérdésre válaszolva kifejtette: elvenné a gyógyszerészi diplomát attól, aki homeopátiát árul a patikában. Erre reflektálva később dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) kissé erősnek nevezte a kijelentést, jelezve egyebek között, hogy a jogszabályok erre módot, lehetőséget adnak.

Önszabályozás

Hankó elmondta azt is: eddig mintegy 1300 gyógyszertár csatlakozott a piac szereplőinek önszabályozási kezdeményezéséhez. Még jó ezer patikát kell bevonniuk annak érdekében, hogy teljes legyen a kör: a folyamat 2016 májusában kezdődött, akkor írta alá az öt szervezet a megállapodást. Az önszabályozás ténylegesen idén év elején indult; az újabb felkéréseket júliusban küldték meg a patikáknak, s októberben névre szóló kampányt is indítanak a tisztább piac érdekében.

Ehhez a patikusoknak valódi információkra, ha úgy tetszik, egy adatbázisra lenne szükségük, ahol az adott szerről, annak hatóanyag-tartalmáról, kölcsönhatásairól, stb. információkhoz juthatnának, de ennek kiépítésére a kamara elnöke legkorábban 2-3 év múlva lát lehetőséget…

Fotó: 123rf

Horányi Tamás, a MÉKISZ alelnökének szavaiból is az vált világossá, hogy a jogszabályalkotók nem feltétlenül könnyítik meg a gyártók és forgalmazók életét. Eddigi tapasztalataikról, és kihívásaikról egyebek között elmondta: gyorsulni látszik az OGYÉI-ben a notifikáció (mostanság akár 8 nap elég), de továbbra sem látszik, hogy megkezdődött volna az egyes termékekre vonatkozó kockázatbecslés, s a gyorsaság nem segíti elő a biztonságot sem. Ma vakon befogadónak tűnik a hatóság: míg korábban 411 terméket notifikáltak fél év alatt, most három hónap alatt 329-et. A kulcs a gyártóhelyek ellenőrzése, a problémák feltárása lenne, de ez az internetes forgalmazás esetén egyáltalán nem megoldott, s nem segíti elő a helyzet rendezését az sem, hogy a gyógyszerhatóságnak hónapok óta nincsenek kinevezett vezetői.  Az interneten elérhető a forgalmazásból eltiltott szerek listája, de miközben a szerek 40 százaléka átesik kockázatértékelésen a piacra kerülés előtt, ezt a nagykereskedők végzik.

Elfogadják a kritikát, de dicséretet is várnának a gyártók – mondta a MÉKISZ alelnöke, aki jelezte: gyógyszerek esetén is előfordulhatnak problémák, lásd például a Calcium-Sandoz tabletták kivonását.

Az EU-ban és az USA-ban az emberek mintegy 70%-a az internetről tájékozódik az egészséget érintő kérdésekben, s a felmérések alapján a megkérdezettek 54%-a szedett az elmúlt évben étrend-kiegészítőt. A szereket sokan a patikában szerzik be, de sokan a netről. Dr. Fittler András, a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense saját felméréseiket idézve úgy vélte, nagyjából minden 20. ember vett már gyógyszert az internetről, de étrend-kiegészítők esetén ez csaknem minden ötödik emberre igaz. A világhálón saját kutatásaiban számos esetben talált olyan elérhető szert, ami elvben tiltott, nem megfelelő – jó hír viszont, hogy javarészt külföldi honlapokon. Gyakori gond azonban, hogy a szerhez kapcsolódó tudástárban nem ugyanazok az információk jelennek meg, mint amiket az adott készítményről tudni, hirdetni lehet.

Etikus promóció a patikában

A megbízható internetes patikákról ma nyomon követhető listát vezet a hatóság. Ettől függetlenül a patikák polcain is bármi lehet, bár mint azt Hankó Zoltán vallja: a gyógyszerészeknek jogi, szakmai és etikai kötelességük is (lenne) a valid információk nyújtása. Az étrend-kiegészítő piac dinamikusan nő: 2017-ben már 24 milliárd forintot tett ki, míg az OTC-piac 124, a tápszereké pedig 10 milliárd forintra rúgott. A dobozonkénti átlagárban jó 9 százalékos növekedést tudtak kimutatni, azaz bevételben mindez egyre fontosabbá válik a patikáknak. A kamara és a Semmelweis Egyetem 2015-ös felmérése alapján az emberek 81 százaléka próbált már ki, vagy fogyasztott akkor is étrend-kiegészítőt, funkcionális élelmiszert. A gond abban is jelentkezik, hogy az étrend-kiegészítő „gyógyszernek látszó termék”, azaz ez az egész kérdés a gyógyszerekkel kapcsolatos bizalom kérdését is felveti.

Mint azt dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója jelezte, egy friss amerikai vizsgálat szerint 2008 és 2017 között 64-ről 76%-ra nőtt az étrend-kiegészítők fogyasztása a lakosság körében (a 18-34 évesek között 70-ről 74 százalékra; a 35-54 éveseknél 70-ről 75 százalékra, az 55 éveseknél idősebbek körében 74-ről 80%-ra). E fogyasztók egészségtudatosabbak, többet mozognak, jobban figyelnek az étkezésükre – emiatt is fontos a biztonság...

Az önszabályozásnak ma lényegében nincs jogszabályi háttere, ennek ellenére elmondható, hogy „a folyamat lassuló szakaszában” a Hungaropharma az esetek 86 százalékában minősített gyártók termékét forgalmazza. Mint a vezérigazgató kérdésünkre elmondta: eddig nem fordult elő, hogy valamely termék forgalmazását visszautasították volna, de a teljes gyártói kör minősítésére készülnek, még nincs vége a folyamatnak, és szeretnék csak a minősített gyártók minősített termékeit forgalmazni.