Szerzett zseni szindróma

A szerzett savant szindróma olyan tünetegyüttest jelöl, amelyben valamilyen agysérülés után felszínre kerülnek az illető korábban nem sejtett képzőművészeti, zenei vagy matematikai képességei. A kutatók – és a szindrómában „szenvedők” szerint – elképzelhető, hogy valamennyiünkben lakik egy belső zseni, „akit” felébreszthetünk egyes agyterületek be- vagy kikapcsolásával, elektromos stimulációs technikák vagy fókuszált mentális technikák alkalmazásával.

Darold A. Treffert amerikai pszichiáter 1962-ben találkozott első szerzett zseni esetével, azóta kutatja a szindrómát. Treffert a Nature kiadója által publikált Scientific American  ismeretterjesztő magazinban foglalta össze a szakterület jelenlegi állását.

Treffort az esetbeszámolók között ismerteti egy 10 éves kisfiú esetét, aki egy baseball labda ütése következtében eszméletlen lett, majd magához térve néhány nap elteltével kiderült, hogy az eszméletre térése óta eltelt idő minden napjára kivételes részletességgel emlékszik. A fiú - Orlando Serrell - azóta is percnyi pontossággal és óriási alapossággal fel tudja idézni a történéseket. Egy másik esetben szintén egy kisfiúnál jelentkeztek agysérülés után különleges képességek: Alonzo Clemons szobrász-zsenivé vált, aki bármilyen keze ügyébe kerülő anyagból főleg állatokat formáz, mert különleges képességével együtt az állatok iránti csodálata is kialakult.

Egy következő, egyre közismertebbé váló eset Jason Padgetté, aki 31 éves volt, amikor rablók megtámadták, és hátulról fejbe vágták. Miután a férfi magához tért a kórházban, észrevette, hogy szabályos, gyönyörű, addig ismeretlen képekben látja a folyamatokat lezajlani: komplex geometriai alakzatok tűnnek elő, így pl. a csapból folyó víz kristályszerkezetben, a faágak fraktálalakban, a különböző számok geometriai alakzatokként jelennek meg számára, holott korábban nem foglalkozott matematikával. Mint Padget írja idén megjelent könyvében - Struck by Genius: How a Brain Injury Made Me a Mathematical Marvel – ő az első matematikai szinesztéziával jelentkező szerzett savant szindrómával diagnosztizált ember, aki újdonsült képességének köszönhetően komplex matematikai problémákba nyer betekintést, és egyre jobban élvezi a teoretikus matematikusi munkát, amire sérülése óta képessé vált.

A szerzett savant szindróma különbözik a familiáris savantizmustól, mivel ez utóbbi már kisgyermekkorban jelentkezik különleges zenei, képzőművészeti, memóriabeli képességekkel, amelyek együtt járnak egyéb területek (pl. nyelvi készségek, szociális képességek) alulfejlettségével. (A nagyközönség a familiáris savantizmust a Rain Man című filmből ismerhette meg, amelyben a főszereplőnek, amellett, hogy autizmusban szenvedett, különleges matematikai és emlékezetbeli képességei voltak. A téma szakértőjének számító Darold Treffert egyébként e film tanácsadója volt.)

Véletlen zsenik

A familiáris savantizmustól eltérően, szerzett savant szindróma esetén a zseniális matematikai vagy művészeti képességek a fejet ért sérülés vagy a demencia egy formája, a frontotemporális demencia kialakulása után jelentkeznek. Mint Treffert írja, az orvosi szakirodalomban a szerzett savant szindróma első bemutatása 1923-ból származik, amikor Blanche M. Minoguepszichológus beszámolt egy meningitis után jelentkező zenei tehetségről, a következő pedig 1980-ból (T. L. Brink pszichológus beszámolója), amikor a bal agyféltekét ért lövés után az áldozat különleges mechanikai képességei törtek felszínre. Vagyis a „kórkép” meglehetősen ritka, Treffert saját regiszterében összesen 32 szerzett savant szerepel, köztük 12 olyan eset, akiket Bruce Miller neurológus révén ismerünk: e 12 idősebb ember azután kezdett különleges művészeti és zenei megnyilvánulásokat produkálni, némelyikük egyenes zseniális szinten, hogy frontotemporális demenciát (FTD) diagnosztizáltak náluk (ebben a kórképben, az Alzheimer demenciától eltérően, a degeneratív folyamatok nem az egész agyat érintik, csak a frontális lebenyt). Az FTD gyakran a bal orbitofrontális kéregben jelentkezik, ami normális esetben a vizuális rendszer aktivitását gátolja – elképzelhető, hogy a demencia ennek a gátlásnak a kikapcsolása révén eredményez művészeti képességeket.

A kutatók elképzelései - és diffúziós tenzor képalkotó vizsgálatok - szerint a bal agyféltekét érintő betegség vagy sérülés után a jobb agyféltekében nő az ép területek aktivitása, és új összeköttetések jönnek létre olyan agyterületek között, amelyek a korábbiakban nem álltak egymással kapcsolatban. Újabb technikák – így pl. a mozgás közbeni vizsgálatot is lehetővé tevő infravörös közeli spektroszkópia vagy a hordozható PET – segítségével egyre többen vállalkoznak arra, hogy feltárják, pontosan milyen agyi folyamatok állnak a szerzett savant szindróma hátterében, illetve milyen módszerekkel lehetne a leghatékonyabban kibontakoztatni a valószínűleg mindnyájunkban meglévő rejtett zsenit. Az ausztrál Richard Chi és Allan Snyder neurológusoknak transzkraniális direkt stimuláció révén már sikerült elérniük, hogy az önként jelentkező kísérleti alanyok szellemi képességei megnövekedjenek (Neuroscience Letters, Brain stimulation enables the solution of an inherently difficult problem).

A szerzett savant szindróma a gyakorlati problémán túl – hogyan csalogathatjuk elő magunkból a zsenit – az elmélet szintjén is óriási kihívást jelent, ugyanis „áldozatai” olyan konkrét tárgyi tudással is előállnak, amit nem szerezhettek a balesetet vagy betegséget megelőző életükben. Honnét származnak ezek az információk? - teszi fel a kérdést Treffert, aki valamifajta öröklődő tudást sejt a háttérben, ami ahhoz lehet hasonló, mint amit Carl Jung írt le kollektív tudattalan címén. A savant szindrómások képesek rácsatlakozni erre a tudástárra, amit Treffert genetikus memóriának nevez. Mi pedig addig is, amíg kiderül, hogyan lehetséges ez agysérülés nélkül, csatlakozhatunk a pszichiáter honlapjára, és olvasgathatjuk a véletlen zsenikkel foglalkozó cikkgyűjteményét, így pl. a szerzett zsenikről orvosok, egészségügyi szakemberek számára írt összefoglalóját (Savant Syndrome: An Extraordinary Condition A Synopsis: Past, Present, Future).