Szenvedélybeteg + társfüggő

hvg.hu - Meddig bír felszabadító erejű, építő jelleggel a szenvedély, és mikortól kell úgy éreznünk, hogy baj van?

Szemelyácz János - A szenvedély és a hobbi életöröm szempontjából alapvető fontosságúak. Valahol az életünk sóját is jelentik, hogy a szürke hétköznapoktól eltávolodva egy picit magunkkal legyünk, hogy az ember kipróbálja a határait. Nagyon sok hobbi olyan plusz erőfeszítést igényel tőlünk, ami a mindennapokban nincsen meg. Csinálhat valamit egy ember annyira szenvedélyesen, hogy mindent kizár, és akkor csak az a fontos, de tudja, hogy neki azért alapvetően megvan a dolga. De vannak olyan emberek is, akiknél a szenvedély elkezdi átvenni az uralmat a mindennapok fölött és kizárólag akkor érzik elemükben magukat, ha annak a tevékenységnek hódolnak. Lehet ez pszichoaktív anyag, kábítószer, alkohol, de lehet ilyen egy viselkedésfolyamat is.

- Veszélyesebb-e egyik függőség a másiknál? Létezik-e pozitív szenvedély?

- Van a különböző szenvedélykeltő szereknek, folyamatoknak egy úgynevezett addiktív potenciálja, ez azt mutatja, hogy a dolog mennyire eteti magát, tehát mennyire jó és hatásos elsőre. Nagyobb veszélyt jelent, ha itt egy kémiai anyagról van szó, ha pedig egy viselkedési dologról, akkor mindenképp gyanút kelthet, ha valaki úgy érzi, bármit megérne neki, hogy azt csinálja: nem sajnál időt, pénzt, kapcsolatokat vagy szociális szerepeket feladni miatta. Sok minden függ a pszichoszociális folyamatoktól, neveltetéstől is. Ha kialakul egy függőség, akkor nem mindegy, hogy az ember a heroinra függ rá vagy a testedzésre, sőt a legokosabb ember munkafüggő lesz. Arra jönnek rá a legnehezebben, hiszen „hát dolgozom”. Valakit a munkafüggősége ugyanúgy le fog darálni, mint a másikat a heroin, esetlegesen később, sok mindentől függ, hogy ez mennyire gyorsan megy végbe. A munkafüggő családtagot ugyanúgy nem látják hónapszám, nem lehet hozzá két szót szólni, nem lehet kapcsolódni hozzá, mert bele van gógyulva a munkájába. Én azt gondolom, hogy az emberi élet egyik értelme, hogy kapcsolatban legyünk - azáltal épülünk, azáltal növekszünk csecsemőből felnőtt emberré, számos visszajelzést ad, a legnagyobb örömöket egy kapcsolati rendszerben tudjuk megélni. De ott van például a társfüggőség, amikor elkezd nagyon destruktívan működni egy kapcsolat és számos negatív áttételen keresztül teszi pokollá az ember életét, azét is, aki a függőség tárgya, meg azét is, aki függővé vált.

A teljes interjúért kattintson a hvg.hu-ra.