Szemléletváltással mentene életeket az egészségügyi kormányzat
A hvg360 Vokó Zoltán népegészségügyért felelős államtitkárt és a Kiss Zoltánt, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetőjét kérdezte.
A betegadatok mélyebb elemzésével tennék hatékonyabbá a megelőzést és a betegségkockázatok kezelését, miközben a lakosság egészségtudatosságának növelése is elengedhetetlen a megelőzhető halálozások visszaszorításához. A népegészségügyi döntések hosszú távú sikere az elkötelezettségen múlik, ám a politikai ciklusokon átívelő hatások és az ellátórendszer akut problémái eddig gyakran háttérbe szorították ezt a területet.
A hvg360-nak adott interjúban Vokó Zoltán népegészségügyért felelős államtitkár és Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, akik részletesen kifejtették, miként tehető hatékonyabbá a hazai népegészségügyi stratégia a modern adatkutatás segítségével. Az egészségügyi kormányzat kiemelt célként kezeli az elkerülhető halálesetek számának csökkentését, amihez elengedhetetlen a lakossági szemléletváltás is, hiszen a szakértők szerint az egészségben eltöltött évek túlnyomó többségben az életmódtól és nem az ellátórendszertől függnek.
Vokó Zoltán a beszélgetés során nyíltan beszélt a terület korábbi hiányosságairól, rámutatva arra, hogy bár az elmúlt két évtizedben történtek előrelépések, lényegesen aktívabb kormányzati szerepvállalásra lett volna szükség. Az államtitkár kiemelte, hogy „az egészségügy valóban egyik legfontosabb szakterülete a népegészségügy, ráadásul tényleg nagyon sok a tennivaló”, és hozzátette, hogy véleménye szerint „lényegesen többet kellett volna tennie a népegészségügy területén a mindenkori kormánynak”.
A pozitív példák között említették a 2012-es zárt téri dohányzási tilalmat, amelynek mérhető eredménye, hogy az aktív korosztályban jelentősen visszaesett a dohányzással összefüggő daganatos megbetegedések száma. Az államtitkár szerint ez a példa is igazolja a határozott fellépés erejét, ugyanakkor rávilágít a mulasztásokra is, hiszen úgy fogalmazott, hogy „ezt az eredményt látva még elkeserítőbb konstatálni, hogy hány ehhez hasonlóan nagy hatású döntés születhetett volna az elmúlt években, évtizedekben, ha a mindenkori kormány komolyan veszi a népegészségügyet”.
A döntéshozók vonakodásának hátterét firtató kérdésre az államtitkár rávilágított, hogy a népegészségügyi programok eredményei csak évek múlva jelentkeznek, ami nehezen egyeztethető össze a rövid távú politikai logikával. Kifejtette, hogy a politikusoknak komoly nehézséget okoz elköteleződni olyan döntések mellett, amelyek hatása csak öt-tíz év múlva mutatkozik meg, ráadásul a rendszer krónikus alulfinanszírozottsága miatt az ellátórendszer akut válságai és mindennapi kihívásai folyamatosan elszívták az erőforrásokat a megelőzés elől.
A cikk részletesen foglalkozik még az életmódbeli tényezőkkel, a háziorvosi hálózat tervezett megerősítésével, a szűrővizsgálatok kiterjesztésével és a Covid-járvány tanulságaival is, amelyek mind közelebb vihetnek egy működőképes, fenntartható és egészségértő társadalom kialakításához.
