hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.
hirdetés

 

Szabadabb a drogkutatás

A drogok elleni háborút indító USA két államában úgy döntöttek a polgárok, hogy véget vetnek a marihuána tiltásának, és felszabadítják a gyógyászati szempontból aranybányának minősülő növényt a kartellek uralma alól.

November 6-án, az elnökválasztással egyidőben két USA-állam arról is szavazott, hogy legalizálják-e a kendert, más néven marihuánát. A többség úgy döntött, hogy a tiltás nem eredményes, legyen a marihuána Colorado és Washington államban szabadon termeszthető és fogyasztható. E két állam az egyedüli a világon, ahol ez a drogháború 1971-es elindítása óta lehetséges.

A tiltás hatására ugyanis nem csökken, hanem egyenesen nő a drogfogyasztás – miután 2001-ben Portugáliában valamennyi drog birtoklását dekriminalizálták, a fogyasztás visszaesett –, és az illegális kereskedelem révén hatalmas pénzek kerülnek a szervezett alvilág kezébe. Ráadásul tiltás esetén az állami eszközök az ártalomcsökkentés helyett a feketekereskedelem elleni harcra, valamint a fogyasztók üldözésére fordítódnak – írja a New Scientist szerkesztőségi cikke.

A legalizáció nem azonos a dekriminalizációval; az utóbbi esetében a rendőrség szemet húny a fogyasztás felett, nem büntetik a fogyasztót (Hollandiában is ez a helyzet), ezzel szemben a legalizáció törvények általi szabályozást jelent, a két USA-állam esetében azt, hogy a kender termeszthető, eladható, fogyasztható, nemcsak gyógyászati, hanem rekreációs céllal is (18 USA-államban gyógyászati célból fogyasztható marihuána). A törvényes szabályozás állami kontrollt jelent, mint az alkohol és a dohány esetében, így többek között fogyasztóvédelmet és komoly adóbevételeket, amire az illegalitás nem ad lehetőséget.

Szövetségi törvények kontra tagállami önállósság

A New Scientist ugyanabban a számában egy másik cikkben Sara Reardon, Debora MacKenzie és Jessica Griggs arról elmélkedik, hogy a központi kormányzatnak ezután el kell majd döntenie, hogyan reagál a két állam polgárainak döntésére, ugyanis az nem változott, hogy a központi ügynökségeknek, így az Amerikai Drogellenőrző Hivatalnak is joga van letartóztatni bárkit, aki marihuánát birtokol.

A legalizáció legfontosabb hatása azonban az lehet, írja a New Scientist, hogy lehetővé válik a kender orvosi hatásainak kutatása. A legalizáció révén az is kiderülhet, hogy vajon a szabad kenderfogyasztás révén csökken-e az alkoholfogyasztás, márpedig az alkoholfogyasztás sokkal több kárt okoz, mondja Jonathan Caulkins szociológus, így ha bebizonyosodik, hogy legalizáció esetén az emberek inkább marihuánát fogyasztanak, mint alkoholt, a legjobb, amit egy állam tehet, hogy legalizál. Példaként érdemes megemlíteni, hogy miután Colorado államban engedélyezték a gyógyászati célú kenderfogyasztást, 14 százalékkal csökkent az alkohollal kapcsolatba hozható közúti baleseti halálozás.

A mexikói drogkartellek jövedelmük 20 százalékától esnének el, ha az USA lakosai otthon termesztett kendert fogyasztanának, írja a kaliforniai RAND drogpolitikai kutatóközpont.

Gyógyszerészeti kincsesbánya

A kenderben több mint százféle kémiailag aktív hatóanyag, kannabinoid van, egy igazi kincsesbánya, mondja Jon Page, aki részt vett a kender (Cannabis sativa) genetikai anyagának feltérképezésében. Amíg azonban illegális, a kutatások is nehezítettek, a hozzá kapcsolódó stigma miatt sokan nem akarnak vele foglalkozni, akiket pedig mégis érdekelne, nehezen kapnak kutatási engedélyt, illetve pénzt.

A Brit Gyógyszerészeti Társaság elnöke szerint a kendernek vissza kell kerülnie az orvosságok közé. Erről beszámoló korábbi cikkünkben összefoglaltuk a növény orvosi hatásait.

A legújabb eredményekről szólva elmondható, hogy a kannabinoidok közül különösen ígéretes a pszichoaktív hatással nem rendelkező cannabidiol, amely többek között tumorellenes hatású, a legújabb eredmények szerint használható mellrák ellen, és jelenleg gyermekkori epilepszia kezelésében is tesztelik. A kender pszichoaktív hatóanyaga, a tetrahidrokannabinol (THC) pedig többek között kiváló fájdalomcsillapító, és mint arról az Orvostovábbképző Szemle is beszámolt, használható szklerózis multiplex ellen is. Egyéb vizsgálatok Parkinson-kór-ellenes hatását bizonyítják.

A felelőtlen droghasználat azonban semmilyen szer esetében sem jó, és mint a New Scientist szerkesztői megjegyzik, a két USA-állam, Colorado és Washington polgárai most egy óriási kísérlet résztvevői lesznek, aminek hatására kiderül, milyen a valóságban a bizonyítékokon alapuló drog-politika működése.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink