Strasbourgban a volt rokkantnyugdíjasok ügye
Vagyoni és nem vagyoni kártérítés megállapítását kéri a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságtól tizenhét magánszemély, akik szerint a a rokkantnyugdíj eltörlésével a magyar állam megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt, az érintettek tulajdonhoz való jogát, a rokkantnyugdíjasok csalónak nevezésével a jó hírnevüket, és hátrányos megkülönböztetésben részesíti őket a többi nyugdíjashoz képest.
A kötelező társadalombiztosítási rendszerben szerzett nyugdíjjogosultságot a bíróság gyakorlata szerint megilleti a tulajdonhoz való jog védelme, ebből a szempontból a rokkantsági nyugdíj és az általános öregségi nyugdíj között nincs különbség. A magyar állam a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló, januárban életbe lépett törvénnyel megfosztotta az érintetteket az alkotmányos garanciákkal védett rokkantsági nyugdíjuktól és helyébe egy bármikor csökkenthető, elvonható rokkantsági ellátást léptetett, amivel beavatkozott a tulajdonhoz való alapvető jogukba – legalábbis így véli a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége.
A szervezet szerint a korábban szerzett jogosultság utólagos elvétele, a visszaható hatály sérti a jogbiztonság és a jogállamiság elvét, ahogy az is, hogy előírja jogerős bírósági ítélettel végleges állapotúnak minősített beteg emberek felülvizsgálatát. A nyugdíjjogosultságukkal együtt az érintettek elveszítettek egy sor kedvezményt, vállalkozóként nem folytathatnak például kiegészítő tevékenységet.
Míg a rokkantsági nyugdíj korábban beleszámított a szolgálati időbe, a rokkantsági ellátás nem fog, így az érintettek nem tudják, milyen feltételekkel, mekkora összegű öregségi nyugdíjra számíthatnak. Sokan az állapotuk miatt egyáltalán nem tudnak dolgozni, így önhibájukon kívül további szolgálati időt sem tudnak szerezni, ez pedig súlyosan hátrányos helyzetbe hozza őket.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége támogatásával emiatt fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához tizenhét magánszemély, vagyoni és nem vagyoni kártérítés megállapítását kérve. A MEOSZ reméli, a bíróság ki fogja mondani, hogy a törvény nincs összhangban az egyezménnyel, és Magyarország megsértette a nemzetközi jogi kötelezettségeit. Egy ilyen döntés a törvény átfogó felülvizsgálatát eredményezheti, ami lehetővé tenné egy méltányosabb jogi szabályozás kialakítását.
A beadványozók jogi képviselője, dr. Karsai Dániel bízik abban, hogy a bíróság – mérlegelve a probléma társadalmi súlyát – az ügyet sürgősségi eljárás keretében tárgyalja meg, így akár egy éven belül döntés születhet.
