„Sokkoló módon sodródnak ki a szegény gyerekek az iskolából”
Ferge Zsuzsa és Bass László szociológusokkal közöl beszélgetést a NOL egyebek mellett a magyar gyerekek helyzetének alakulásáról egy friss kistérségi kutatás alapján.
Ott kapcsolódunk be egy rövid részlet erejéig, ahol a „szegénység közelnézetéről” beszélnek:
– Bass László: A jó hír az, hogy a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség többségében az elmúlt években elindult a gyerekszegénység elleni program. Az elsőként induló öt kistérségben 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban is volt adatfelvételünk. A foglalkoztatottság kicsit javult, de ez csak a közmunkának köszönhető. Ennek ellenére a jövedelmi szegénység durván növekszik, a 2009-es 46 százalékról 57 százalékra nőtt a gyerekek között 2013-ra. Emeljük ki Bátonyterenyét az öt kistérségből, hiszen itt más jelenségekre is rá lehet mutatni, mert mint említettem, nagyszabású közmunkaprogram futott. Az általános helyzet itt nem romlott, s látványosan javultak a foglalkoztatási mutatók. E kistérségben voltak telepfelszámolási programok is, így a lakhatási mutatók is jelentősen javultak. És mégis: ha a gyerekeket nézzük, akkor kiderül, hogy a kormány oktatáspolitikája minden társadalompolitikai erőfeszítést keresztbe vágott. Egyszerűen sokkoló módon sodródnak ki a szegény gyerekek az iskolából. Az évismétlők aránya 2011 és 2013 között 14-ről 16 százalékra nőtt. Egy százalékról hat százalékra nőtt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik 15–17 éves korukban nem tanultak és nem is dolgoztak. A korai iskolaelhagyók aránya a 2011-es 21-ről 31 százalékra nőtt!
– Ferge Zsuzsa: Ez a romlás országosan is igaz. A korai iskolaelhagyók aránya 2007–2010 között javult, 2010 óta nő. Akkor 10,5 százalékkal a 9. helyen voltunk az EU-ban, most 11,9 százalékkal a 21.-en.
– Mi történt a segélyekkel?
– Ferge Zsuzsa: A segélyek csökkentek, a gyerekek rendszeres gyermekvédelmi támogatása (évi kétszer 5800 Ft) összegben valamit nőtt, de csak Erzsébet-kártyán adják, kötött felhasználással. A gyerekek iskolai étkeztetése, a nyári is, valamit bővült, bár nagyon sok a bizonytalan adat. A minden gyereknek adott családi pótlék értékét 2008 óta nem növelték, azóta ennek jó ötödét elveszítette. A jobb helyzetű háromgyerekes családok a családi adókedvezménnyel havi 100 ezer forintot kaptak, és most már az 1-2 gyerekesek többsége hozzájut a havi 10 vagy 20 ezerhez – ha van kereső. A nyomor nő, sok a nélkülözés. Mi azért még akkor sem mondjuk, mint az OECD-jelentésről szóló újsághírek, hogy az éhezők száma a kétszeresére nőtt. Ezt egyszerűen nem tudjuk – nincs igazi mércénk. Annyit tudunk biztosan, hogy sokan esznek kevesebbet, sok gyerek és még több felnőtt fekszik le éhesen. De nem csak ez a baj, bár ez a legnagyobb. Az emberek többségének romlik a helyzete, több mint felének (egyes mérések szerint 70 százaléknak) rosszabb a helyzete, mint a rendszerváltáskor. Vagyis a középosztálynak is egyre rosszabb, 70 százalék nem tudja a számláit fizetni, nincs egy hónapnyi tartaléka, nincs lazítás, csak szorongás – olvasható a nol.hu-n.
