SGG: támogatja a béldaganatok növekedését
A szarvasmarhák normál flórájához tartozó Streptococcus gallolyticus gallolyticus az embereknél elősegíti a béldaganatok növekedését, írja a PharmaOnline.
Egyelőre nem ismert az, hogy a Streptococcus gallolyticus gallolyticus (SGG) baktériumok milyen módon kerülnek át a szarvasmarháról az emberre. A PharmaOnline cikke szerint tény, hogy a SGG az embereknél endokarditiszt, meningitiszt, illetve bakteriémiát okozhat. Emellett, régóta tudott, hogy az SGG-infekciók és a béltumorok között kapcsolat mutatható ki: az SGG-okozta endokarditiszes betegek mintegy 60 százalékánál vastagbéldaganat diagnosztizálható.
Annak a megállapítására, hogy a baktériumok a tumorok növekedésében töltenek be szerepet vagy esetleg azok kialakulásában is kulcsszerepet játszanak, a Texas A&M Egyetem munkatársai végeztek kutatásokat.
Kétszeres méretűre nő az egerekben a tumor SGG jelenlétében
Fokozott béldaganat-rizikóval rendelkező kísérleti egerek egyik csoportját SGG-dúsított táplálékkal etetve azt tapasztalták, hogy az SGG jelenlétében kétszer akkora térfogatúra nőtt meg a tumor, mint a kontroll-állatoknál, amiket egyébféle baktériummal dúsított étellel etettek.
In vitro vizsgálatok igazolják, hogy a humán kolonkarcinóma sejtek osztódása gyorsabb, ha SGG is jelen van a táptalajukban. Továbbá, 148 béldaganatos beteg daganatából vett mintáinak, illetve közülük 128 beteg nem daganatsejtes bélszakaszából vett mintáinak vizsgálata alapján is bebizonyosodott, hogy a daganatos szövetekben az SGG jelenléte gyakoribb.
Míg a tumorok 74 százalékában sikerült az SGG-t kimutatni, addig az egészséges bélszakasz-minták „csak” 47 százalékában mutatták ki az SGG-t.
Minden 10. emberben kimutatható az SGG-baktérium
Jelenleg is igazoltnak tűnik, hogy az SGG fokozza a már meglévő béldaganatok növekedését. A jövőben a kutatócsoport olyan egereknél fogja az SGG és a béldaganatok kapcsolatát vizsgálni, amelyeknél nincs jelen fokozott béldaganat-kockázat. Szintén további vizsgálatok tárgya annak a kiderítése, hogy az SGG képes-e a tumorgenezis indukálására. Emellett, nyitva maradt az a kérdés is, hogy tartós kolonizáció vagy egy átmeneti SGG-jelenlét is elegendő-e a béldaganatokkal kapcsolatos hatásokhoz.
A kérdések mielőbbi megválaszolását sürgeti az a felismerés, ami szerint az egészséges emberek mintegy 10 százalékában kimutatható a bélben az SGG jelenléte. Mint azt a texasi kutatók hangsúlyozzák: az SGG-endokarditiszes, illetve bakteriémiás betegeknél fokozott figyelemmel kell lenni egy esetleges béldaganat kialakulására.
(Forrás: PLOS Pathogens)
