Robbanni fog a magán-egészségbiztosítási piac

Miért várnak inkább növekedést a magán-egészségbiztostási piacon, és mi fogja azt hajtani?

Almássy Gabriella: Ha egészségbiztosítási piacról beszélünk, akkor jelenleg még főként vállalati piacként lehet rá tekinteni. Vállalatokat biztosítunk, és ők a dolgozóknak ezt juttatásként adják. A szerződéseknek körülbelül a 95 százaléka ilyen, 5 százalék az egyéni biztosítás. Jól látható ugyanakkor, hogy az egyéni biztosítások tekintetében is jelentős az érdeklődés, erőteljes a növekedés.

Már a pandémia kitörése előtt, az adómentesség eltörlésekor voltak olyan félelmek a piacon, hogy meg fog-e torpanni a növekedés, vagy esetleg csökkenni fog-e a piac. Szerencsére akkor sem, és most sem következett be jelentős visszaesés, ugyanis azok a vállalatok, amelyek ezt a juttatást már bevezették a dolgozóiknak, nem szerették volna kivezetni, mert felismerték, hogy ez az eszköz képes erősíteni a lojalitást. Amely cégek pedig még nem éltek ezzel a lehetőséggel, ott is egyre inkább megjelent igényként a dolgozók részéről. Érdekes trend, hogy már az egyre kisebb vállalatok, a kkv-k is érdeklődnek a vállalati egészségbiztosítási termékek iránt. A minőségi munkaerő megtartása érdekében alapkövetelménnyé váltak ezek az egészségbiztosítási programok. A világjárvány még rá is erősített ennek a fontosságára.

Ehhez képest a hivatalos adatok azt mutatják, hogy 2020-ban nem volt növekedés az egészségbiztosítási díjbevételekben.

Almássy Gabriella: A saját portfóliónkból kiindulva 2020-ban sem csökkent a piac, sőt növekedett. Inkább az volt a kérdés, hogy hogyan kezeljük, hogy volt olyan időszak, amikor nem volt elérhető a szolgáltatás, nem voltak nyitva a klinikák. Amikor viszont újra elérhetővé váltak ezek a magánszolgáltatások, akkor az ügyfeleink visszapótolták az elmaradt látogatásukat. Felértékelődött, hogy van olyan egészségügyi szolgáltatás, amelyhez hozzá lehet jutni belátható időn belül. Az állami rendszerben egyes szakterületeken eddig is várni kellett az ellátásra, és a várakozási idők csak növekedtek a pandémia alatt. A vállalatok pedig ezt jól felmérték, az ő érdekük is, hogy a munkavállalójuk ne várakozzon heteket egy vizsgálatra.

(...)

Helyezzük el a magánbiztosítói láb jelentőségét és szerepét a magánszolgáltató oldaláról is. Mivel finanszírozzák ellátásaik költségét a Doktor24 páciensei?

Lancz Róbert: Ha az ellátások finanszírozását nézzük, akkor három fő bevételi pillér van: a direkt vállalati finanszírozás, az „out of pocket” (amikor a magánszemély finanszírozza saját kiadásait), valamint a biztosítói finanszírozások. Közel 30 éve foglalkozunk vállalati egészségüggyel, de csak 2012-ben jelent meg partnereinknél a magánegészségügyi biztosításra való igény, ami az elmúlt pár évben markánsan megnövekedett. Bár az adószabály változott, de még mindig kedvezőbb az adózás, mintha a vállalat közvetlenül fizetné a dolgozóinak ezt a kiadást; és nem mellékes szempont az sem, hogy a biztosítási csomagon keresztül egy sokkal szélesebb körű ellátáshoz férnek hozzá a vállalatok és a munkavállalóik.

A magánügyfelek esetében még mindig a készpénz, illetve az egészségpénztár a meghatározó?

Lancz Róbert: Igen, de azt látjuk, hogy ők is egyre jobban érdeklődnek a magánegészségügyi biztosítások iránt, komoly lehetőség van ebben a piacban. Hadd említsek meg itt egy más piacról hozott, de a magán-egészségbiztosítás szempontjából releváns példát. A többség evidenciának tartja, hogy ha vesz egy új autót, akkor köt rá casco biztosítást, és eszébe nem jut bemenni az autószerelőhöz, ha történik valami, hogy zsebből rendezné a kárát. Egy casco biztosítás költségének megfelelő összegért köthetünk egészségbiztosítást is. Érdekes összefüggés, hogy az autónk biztonságára kifizetünk évi 110 milliárdot, ennek csak kevesebb, mint ötödrészét költjük egészségbiztosításra. Több mint egymillió autó van így biztosítva, miközben a kiegészítő egészségbiztosítással rendelkező emberek száma ennek töredéke.

Kik azok, akik a magánegészségügyet választják?

Lancz Róbert: Az állami egészségügyi ellátás mellett egyre többen választják a magánellátást, mert aki egyszer kipróbált egy professzionális magánszolgáltatót, az másokkal is megosztja a jó tapasztalatait: rövid munkaidő-kiesést, maximális odafigyelést, és mindezt elérhető áron. Várakozásaink szerint a rendszeresen visszatérő ügyfelek növekvő számával párhuzamosan be fog következni még egy pozitív változás: egyre többen jönnek rá, hogy ennek vannak széles rétegek számára elérhető finanszírozási módok, melynek köszönhetően akár éves szinten az egész család számára biztosított lehet a magánellátás, ha szükség van rá. Persze fontos látni, hogy jelenleg elsősorban járóbeteg-ellátásról beszélünk, amikor a magánegészségügy finanszírozásáról van szó, de jól azonosítható tendencia a fekvőbeteg-ellátás iránti növekvő igény is. Ez pedig arra ösztönzi a magánszolgáltatókat, hogy minél szélesebb portfóliót biztosítsanak az ügyfelek részére.

Lépjünk egyet hátrébb és vizsgáljuk meg, hogy milyen tényezők hajtják a magánegészségügy irányába a betegeket?

Almássy Gabriella: Visszautalnék picit Róbert hasonlatára, mert gyakorlatilag tényleg egy „embercascóról” beszélünk, biztosítási szempontból is nagyon hasonló a magánegészségbiztosítás logikája. Ezért is gondoljuk úgy, hogy el fogunk jutni oda, hogy ez is egy széles körben elterjedt biztosítás lesz.

Minden országban jól azonosítható trend, hogy elsőként a nem-életbiztosítások, az autó- és vagyonbiztosítások jelennek meg, utána jönnek az életbiztosítások, és a következő hullám az egészségbiztosítások. Ebből is látszik, hogy még nem vagyunk elkésve, hiszen az életbiztosítási szegmensben is van még fejlődési lehetőség. A magánszemélyeknél érdekes statisztikának tartom, hogy a családok a jövedelmük 4-5 százalékát egészségügyre költik. Ezek a kiadások azonban irányítatlanok, a pénz gyakorlatilag csatornázatlanul áramlik a rendszerben. Ha ezt a kiadást egy szabályozott mederbe terelnénk, akkor ebből az összegből a háztartások finanszírozni tudnák egy család egészségbiztosítását. Ennek pedig nemzetgazdasági szinten is lenne jelentősége és ezen a ponton tudja segíteni az ügyet egy biztosító. Nekünk is az az érdekünk ugyanis, hogy az ügyfél ne fusson felesleges köröket, ne vegyen részt felesleges viziteken, ezért van szükség betegirányítási rendszerekre is.

A teljes interjút a Portfolio közli.