Reflektorfényben az egészségügy: kinek mit kell tennie a közös tér indulásáig?

Annak ellenére, hogy finoman szólva mind a lakosság, mind az intézmények tudása hiányos az Elekronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről, a felkészülési időszak lényegében lezárult, s az egészségügyi szolgáltatást nyújtóknak meg kell kezdeniük a csatlakozást az eredetileg Szócska Miklós korábbi államtitkár által megálmodott „információs sztrádához”. A jogszabályok szerint a rendszer novemberben élesben indul, ám addig számos dolgot kell tenni annak érdekében, hogy elkerülhessük a nagy zűrzavart.

Az EESZT alapgondolata az volt, hogy az egészségügyben számos információ van elszigetelten – a háziorvos például gyakran nem tudja, mit csinált betegével a szakorvos, sürgős esetben nincs kéznél a korábbi zárójelentés, s nemigen tudni, kiváltotta-e a páciens a számára felírt recepteket –, ezért érdemes mindent egy olyan közös térben elhelyezni, ahol minden tudás elérhető, megfelelő jogosultságokkal hozzáférhető. Létrehoztak ezért néhány szolgáltatást, amely másutt bevált, jól működik. Ilyen pl. az e-recept, az e-beutaló vagy EHR, ahol a betegdokumentáció megtekinthető, de ilyen e-profil is, ahol pl. azt lehet megnézni, hogy a páciensek van-e implantátuma, s ilyen a betegek digitális önrendelkezését biztosító DÖR is, amelyben arról rendelkezhetnek, kinek-kiknek tiltják meg, hogy a róluk keletkezett egészségügyi adatokba betekintsenek. (E rendelkezés sürgős, életveszélyes állapotok esetén felülírható, de a rendszer mindent naplóz, így a beteg saját felületén látja, ki, mikor, mit tett a virtuális térben.)

Ki használja?

A rendszert novembertől használniuk kell a kórházi orvosoknak, a háziorvosi rendelőkben az orvosoknak és az asszisztenseknek, a gyógyszerárakban a gyógyszerészeknek és az asszisztenseknek – e-személyivel, a kormányablakos ügyintézőknek és a nem magyar állampolgárságú orvosoknak pedig tokennel. A rendszer tesztelésére hivatott pilot augusztus 15-én lezárult, az eredetileg tervezett 60–70 intézmény helyett több mint 80 vett benne részt, több mint 400 ezer e-recept és több mint 400 ezer e-dokumentum került a rendszerbe. Ezeket eredetileg törölni akarták, ám mivel egyetlen esetben sem találtak eltérést a papír alapú és az elektronikus információk között, ezeket meghagyják. Menet közben voltak visszajelzések amelyeket beépítettek a fejlesztők, szeptember közepétől azonban nem lesz új kód a rendszerben, hogy az ne hátráltassa a csatlakozási folyamatot.

Az intézményeket korábban megkérdezték, mennyi e-kártyaolvasót kérnek – ahol 60-nál többet igényeltek, oda az ÁEEK szállít (még fogadnak kéréseket), ahol ennél kisebb volt az igény, ott a járási kormányhivatalokban lehet az olvasókat átvenni.

A legfontosabb információforrás, ahol minden elérhető, a https://e-egeszsegugy.gov.hu portál. A csatlakozáshoz itt kell az e-Kapu-ra klikkelni és regisztrálni, amivel létrejön egy fiók. Az űrlapot ki kell tölteni és azt postán is feladni. Ennek ellenőrzése után, az elfogadása és az esetleges hiánypótlást követően kezdődhet a technikai csatlakozás.

Mivel jó 10 ezer egészségügyi szolgáltatót kell a rendszerhez csatlakoztatni, fontos, hogy mindenütt szorosan együttműködjenek az informatikusokkal, a kórházi HIS-rendszerek működtetőivel.

A csatlakozók feladatai

A rendszerhez 2017. november elsejével kötelezően csatlakoznak a közfinanszírozott intézmények vagy adatszolgáltatásra kötelezettek (alapellátás, járó- és fekvőbeteg ellátás, gyógyszertárak); a magánszolgáltatóknak és az Országos Mentőszolgálatnak ezt egy évvel később kell megtenniük. De nemcsak a csatlakozás kötelező, hanem a kötelező adatszolgáltatás megkezdése is a központi eseménykatalógusba és az egészségügyi dokumentumok nyilvántartásába (EHR). Novembertől el kell tudni látni azokat, akik e-beutalóval érkeznek, s lehetőséget kell biztosítani az e-receptek kiváltására.

Mindehhez az EESZT-csatlakozás után telepíteni kell az intézményekben az EESZT-ready verziót, az e-személyi olvasókat. Ki kell választani a felhasználói kört és ellenőrizni, hogy megvan-e az e-személyijük – arra is ügyelve, hogy az e-személyit aktiválni kell (ezt a kormányablakokban megteszik), s meg kell jegyezni annak PIN-kódját, anélkül nem használható, márpedig novembertől nem tud dolgozni az, akinek nincs aktív e-személyije!

Intézményi adminisztrátort kell kijelölni, a dolgozók jogosultságait beállítani, beszerezni az intézményi tanúsítványokat – amennyiben szükségesek, ezt a rendszerszállítókkal együttműködve kell/lehet megtenni. Az EESZT felhasználóit képezni kell: egyrészt az ÁEEK rendszerében egy egyszerűen teljesíthető vizsgát kell tenni, másrészt a helyi rendszerek módosulásáról helyben is oktatni kell a dolgozókat. Ha minden a helyén, akkor is jönnek-jöhetnek a kezdeti nehézségek, hiszen egy hat éves fejlesztés indul útjára novemberben.

Érdemes tudni, hogy az egészségügyi szakemberek az alapnyilvántartásból automatikusan a rendszer felhasználói lehetnek e-személyivel, s esetükben nem gond az sem, ha más a hivatalos és a használt nevük – az alapnyilvántartás tartalmazza az e-személyivel összehasonlításhoz szükséges adatokat is. A 65 év felettiek kérhetik, hogy számukra az e-személyi 6 évig érvényes tárolóelemmel ellátott verzióját adják ki. Tavaly az alapnyilvántartásban 1760 olyan működési engedéllyel rendelkező szakember volt, aki nem magyar állampolgár: ők nem kaphatnak e-személyit, így számukra tokeneket kell kérni az ÁEEK-től, amelyek biztosítják a megfelelő azonosítást a rendszer használatához.

Nő a felelősség

Fontos tudnivaló, hogy az EESZT által biztosított webes felület nemcsak ágazati, hanem lakossági portálként is működik; elérhető a kórházak HIS-rendszereiből és mobilalkalmazásokról is. A honpolgárok ügyfélkapus bejelentkezést követően tájékozódhatnak a velük kapcsolatos adatokról. A betegek számára így minden korábbinál több információ lesz elérhető, nyomon követhető, azaz az egészségügyben dolgozók „reflektorfénybe kerülnek” – fogalmazott dr. Horváth Lajos, a Budai Irgalmasrendi Kórház stratégiai igazgatója. Mindez megerősített felelősséget is kell jelentsen az adatkezelésben, hiszen az EESZT megnyílásával lényegében az egész ország érzékeny adataira bírnak majd rálátással. S bár a jogszabályok nem írják elő, hogy a kezelőorvosok tájékoztassák pácienseiket az új helyzetről, az adatkezelési tiltások lehetőségéről (DÖR), a pilotban részt vevők azt javasolják, hogy az egészségügyi intézmények frissítsék általános betegtájékoztatóikat az EESZT-vel kapcsolatos információkkal.